161556. lajstromszámú szabadalom • Univerzális pályaadat számító berendezés, megmunkáló és rajzológépek digitális vezérlésére
161556 adat megoldását az univerzális pályaadat-számító egység segítségével a 4. ábra mutatja. Koordinátánként 2 darab univerzális pályaadatszámító egység szükséges. A 19 tárolóegységben mindig az elérendő pályaadatot tároljuk (X17), ä 20 feldolgozó egységben az új és a régi pályaadat különbsége van (AX). Ebben az esetben a 20 feldolgozó egység,, Í2 „B" összevonandó bemenetének átkapcsolója alsó szaggatott helyzetében van, és a pálya számítása á felhasználás 1. pontjában leírtak szerint történik. Amikor elérjük a végpontot, a 20 feldolgozóegység tartalma nulla lesz, a 20 feldolgozó egység 12 „B" öszszevonandó bemenetének váltóját a folytonos helyzetbe tesszük, és ezáltal összekötjük a 19 tárolóegység 10 kimenetével. Ezzel készen állunk egy újabb pályaszakasz kiszámítására és megtételére: a 20 feldolgozó egység 6 kapúzásátváltó bemenete segítségével az 5 beíró bemenetről az (Xig) koordinátaértéket beolvassuk a 20 feldolgozó egységbe. Ezek után a 20 feldolgozó egyságben képezzük á/^x'=is—X^-et, a felhasználás 2. pontjában leírtak szerint. A két egység 6 kapuzást átváltó bemeneteinek együttes vezérlésével mindkét számítóegység tartalmát átírjuk a következők szerint. A 20 feldolgozó egységből a 19 tárolóegységbe kerül az elérendő (Xi8) koordináta értéke, míg a képzett ^x'-t visszaírjuk a 20 feldolgozó egységbe. A számítási ciklus ezek után lezárult, a 20 feldolgozó egység 12 „B" öszszevonandó bemenetének váltóját visszaállítjuk alsó szaggatott vonallal rajzolt helyzetébe, és a pálya számítása a fentebb leírtak szerint újra kezdődik. A 21 nullpontbemenet arra szolgál, hogy a nullponteltérés értékét kezdetben tetszés szerinti helyről meg lehessen adni. Az Y tengely mentén a számítást hasonlóan végezzük, másik két univerzális pályaadat-számító egységgel. 4. A találmány szerinti számítóegységek felhasználása egyenes mentén történő interpolálásra. Magyarázatképpen nézzük az alábbi algoritmust: Egy egyenes pályán mozgó matematikai pont vektorikus differenciálegyenlete: ds dt = A„ -v 1. ahol d vektorikus útelem, A„ a sebesség abszolút értéke, v a sebesség-egységvektor 23 35 40 45 50 6 A (3) egyenlet az új határokkal: S T ds;= J A„ 0 0 vdt 4; A differenciálegyenletről térjünk át a differenciaegyenletre, ahol a szummázás határai' árra 10 utalnak, hogy az összeadást ä végösszeg milyen értékei között "kell* elvégezni: • '' -: -•••'" "• * Helyettesítsük be az egységvektor (2.) egyenlet értékét: " ''•-' " ' ' " :: '•••,•.-15 Továbbá: •"•• '" (?>_ = T A „ "5. 20 kifejezést, a (4.) egyenletbe: Ennek megfelelően: T ' »— "\ s 0 6 a. A t itt az az elemi időszak, amely alatt a pont az 30 s elemi pályát befutja, vegyük hozzá még az (5) egyenlet magyarázatát, s akkor a T 1Í = N 7. bevezetését úgy magyarázhatjuk meg, hogy N a teljes út megtételéhez szükséges lépések száma. A (6 a.) egyenlet most: As = 0 N 6 b. végletes alakban írhatjuk. Térjünk át a fenti egyenlet skaláris egyenletrendszerére, figyelembe véve, hogy a határt is ennek megfelelően módosítani kell: Mivel egyenes vonalú mozgásról van szó, a sebesség-egységvektor felírható: — s V~~(s)~ 2. Az (1.) differenciálegyenletet szétválasztva, a két pont (Sí és S2) között integrálva: 55 60 ZA "-Z^ 0 N A^^¥ 8 a. 8 b. ds == A • vdt 65 AZ: Z N 8 c.
