161525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-2,3,4,5-tetrahidro-1H-1,4-benzodiazepino [5,4-b] oxazolidin- vagy -tetrahidro-oxazin- vagy -tiazolidin-2-on származékok előállítására
161525 -10" lyettesített aminoacetiLamino-benzofenon-származékok — ahol A, RisR2,\ R3, R4, Rr5> R« és X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — szintén új, az! irodalomban eddig nem említett ,tei(rm^ke.lc Vri , iFi \ ~ • "*" ~ • " Az (I) általános képltetű benzpdiazepin-származékokáWáíáffiánV? szerint úgy állíthatjuk elő, hogy'völmiely (III) általános képletű, helyettesített acetilaminobenzjof enon-szárhiazékoi' *" — ' ahol Rí, R2, R3, RÍ, R5 ésÍR6 jelentése a- fent Megadott és Q valamely reakcióképes észter- sav^-cso-' portját jelenti — (IV) ájtalános képletű' primer amin-származékokkal reagáltatunk — ahol A és" X jelentése a fent megadott. A (III) általános képletben a Q = reakcióképes .észter sav-csoportja; pl. hidrogénhalogenid-észterek, szulfonsav-éss-terek vagy foszforsav-észterek sav-csoportját,' mint klór-, hróm-, jód-, pptaluolsztilfoxi-, • metánszulfoniloxi -,: difenilío"--z— foril- vagy hasonló csoportokat jelenti. , r,^ $!§ i á^al4nos, ^éple^tű, vegyület;eket előnyösen oldószerben, valamely' savmegkötő szer'jelenlétében alakítjuk (I) általános képletű vegyületekké. Oldószerként ..bár mely olyjaji J:jJzömbös_ szeryes oldószert felhasználhatunk, amelyek a találmány szerig/reakciót ne mbefólyásolják. Ilyen k%y_» zömbös szeryes oldószerek pl.»a következő anya?- fj . gok lehetnek: rövid szénl'áricú alkanólok mint metanol, etanol, propanol, izopropanol vagy butanol; di-(rövid szénláncú)-alkil-ketonok, pl. aceton., metiletilketon vagy dietilketon; gyűrűs éterek pl. tetrahidrofurán vagy dioxán; alifás karbpnsavészterek p eti a,cetát: acetonitril: di-(rövid szénláncú)-alkil-formamidok pl dimetílforíjűamid .vagy, ,ds.et;ilfprmarmd; vagy hasonló vegyületek] A felsorolt vegyületek kózul oldószerként, előnyösen royid s^énjáncú alkapolokat mint metanolt, etanolt, propanolt, izopropanolt. butanpjt vagjj, hasonló anyagokat. ,vagy gyűrűs étereket, pl? ,f.e.trahidrpfuránt dioxínt vagy hasonló oldószereket aJJkAlma^unk r A xe^k£jój;,,elpnypsen savmegkótő szer jelenlétébe^ jhajtju^,,,végre. , Tekintettel arra^ hogy 45 Q^általáno; a (IV^j^ta^áflo^-i képl( etű armn-szárrnezékok sav- so's módszere ^egk^gij^ajdonsÁggal, rendelke7nek, a reak^pejegybe.^iiem, kejl foliétlenui epyéb savmegkptő,„szí;]# adagolnunk, íla az amin-vegyúlete- ?J k^t,^[Qi,ndí feakci x ó / paijto^rként, mjnd savmegkpto 50 sjzgr^^fji'ß'fWRa1 ^^ 1 feV az ok at előnyösen legaiáJpk^^p^Vi^, .annál nagyobb mennyiség^ejj.ffd.juk jí raßfccjxpeiegyhez Egyéb savmegkótő szerk^nj; ^J^szeryes vagy szervetlen bázisokat használatunk ,£el,t A-,,szerves bázisok pl tercier ajni^9kyi miqt trimet^lamin, trietilamin. tri-butila^jn^^-n^tiJmprfpUn, ,N-meü}pipeiídin., N.N'-djmefyU^e^azin^ v^y dimetilanilin: telítetlen hetexoq^klvkus páii'sp'k mint. piridin, píkolin vagy kinyin ^sze^vetlen házasok pedig pl lúgos alkáliájémv^gyuleíek mjnt alkálifémhidroxidok, pl. nátriumhidroxid, lítiumhidroxid vagy káhumhidrqxj,d,,, ajkálifémhidrogénkarbonátok vagy -karbjinátqlj, plr _ nátpumkarbonát. káhumkar- ,. bonát. nátnumhidrogénkarbonát vagy kálium- 65 .hidrogénkarbönát; gyenge karbonsavak alisálifémsói, pl. nátriumacetát,i káliumacetát; vagy hasonló vegyületek lehetnek. A találmány szerinti eljárásban előnyösen a gyenge karbonsavak alkálifémsóit alkalmazzuk. A reakció hőmérséklete nem döntő jelentőségű tényező, azt találtuk azonban, hogy az eljárás szerint a reakciót melegítéssel kedvezően meggy or sítHatjuk. A reakciót előnyösen 50 °C-on vágy magiaíabb hőmérsékleten, célszerűen az '' • elegy forfásiS hőmérsékletén végezzük. A reak-1 ' ' cióidő ugyáricsak nem döntő jelentőségű tényező, '" '"és a kiinőüMií anyagok természetétől, az alkal'~ "mázott1 oldószertől, a reakció hőmérsékletétől 15 és egyéb tényezőktől függően néhány perctől kb. }6 ,qráig!,változhat. ' A1 reakció : íézajla&a után az (I) általános képletű termékeket ismert módszerekkel könnyen .€lkülöníthetjiik„,JEljárJiatunk pl. úgy, hogy az oldószert desztillációval eltávolítjuk, a maradékot megfelelő oldószerrel extraháljuk — pl. diklórmetánri'^P^aV^^frlktumot mossuk és szárítjuk', ,ijíiaj4r a?'/;oi^jŐAZ^rt',,eltávolítjuk., és a kapott nyersterméket kívánt; esetben ismert módszerekkel, pl. átkristályosítással vagy kromatográfiás úton tisztítjuk. ^I^t^ai^l^iip^ia^íg^áüalános képletű ve• egy.üle,tek a (HÍ) általános .képletű kiindulási 'anyagokb^^ftí^áltMahSs^Sélífetű közbenső termékeken keresztül képződnek. Az (I) általános képletű benzodiazepin-származékok és a (II) általános képletű benzofenon közbenső termékek aránya a reakcióelegyben a hőmérséklettől és kepletu r közbenső termékek elkulpnitese nelkul .••GXfj.'O'íbw^i.!'-').!- ysfiv -ntpiuviöxofa Jui, , -n is „kielégítő,, eredménnyel végezhetjük el. Egy másik módszer szerint ugy is eljárhatunk, hogy viszonylag alacsony hőmérsékleten — kb. 50 °C alatt — csekély mennyiségű (I) általános képletu benzodiazepin-s^armazejí mellett nagyobb mennyiségű (II) általános képletű közbenső termeket tartalmazó reákcióelegyet allitunKf élo, a (II), általános-képletű kpzBenspD"tér|nele{'á^okásos modszereKkel, ,pl. * fraKciorialLlsrisiáíypsftáS-aUalanps. kepletu vegyületekké alakítjuk? peseben a (III) általános kepletu benzofenon-származékokat 50 .°C, alatti hőmérsékletén (IVA általános, kepletu amin7yeőyületekKel,reagálfatva (II) általános kepletu ,kozbensot termekeket, ^agy (II) es, (I) általános képletű vegyületedéi tart'afmazó elegyet állítunk elo, 'és szűkség'eseted á (II) általános képletű kózbenpo teriíiekéU'et elválasztjuk az (\) által anos keletű JCbenzoaía pin-szarmazékoktql Ezt a reakciólépést étón^Ö-sen'^zomU^^erves/olaeszWr^e^'^a^ tískWáíWlianf^eIo%l\«lÍ %feíáM-1 hatjuk. A reakciót viszonylag alacsony homer-20 25 30 35 40 ós: 55 60
