161487. lajstromszámú szabadalom • Műanyag-csőkötés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. XI. 19. (HU—161) Közzététel napja: 1972. IV. 28. Megjelent: 1973. XI. 30. 161487 Nemzetközi osztály: F 16 1 37 24 Feltalálók: DOOR Ervin oki. vegyészmérnök, műanyagfeldolgozó szakmérnök. BÁRSONY Rudolf gépésztechnikus, Budapest Tulajdonos: Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, Budapest Műanyag-csőkötés A találmány tárgya műanyag forgózáras csőkötés műanyag nyomócsövekhez, főleg bontható öntözőcsövekhez. Műanyag nyomócsövek kapcsolatának létesítéséhez különféle csőkötések ismeretesek. E cső- 5 kötésekkel szembeni követelmény, hogy lehetőleg a nyomócsövek előállítására szolgáló műanyaggal azonos anyagból legyenek előállíthatók, továbbá, hogy térben +15° irányéi térést lehetővé tegyenek. Követelmény még, hogy bont- 10 ható öntözőcsövek esetén a bontás gyorsan, a kötés gyorsan és biztonságosan legyen végrehajtható, emellett az egyes kötőelemek lehetőleg jól töltsék ki a teret, ami szállításhoz helykihasználás szempontjából szükséges feltétel. 15 Minden esetben szükséges, hogy a csőkötés jól tömítsen és valamilyen módon gondoskodni kell a nyomócsöveknél fellépő túlnyomásból eredő tengelyirányú erők felvételéről is. A műanyag csövekhez való ismert csőkötések 20 több típusa került bevezetésre, ezek azonban a felsorolt feltételek közül csak némelyiknek tudtak eleget tenni. így pl. az egyik régen használatos műanyag csövekre felszerelt bonyolult fémkötés az ún. Mannesmann-kötés, amelyet ép- 25 pen bonyolult volta miatt ma már gyakorlatban nem használnak. A forgózáras csőkötések két fajtája ismeretes. Az egyik esetben fémből készült forgő-zárféjeket erősítenek a műanyag csövekhez. E megöl- 30 dás nagyon költséges és ezért hasznalata teljesen megszűnt. A másik megoldás szerint műanyagból készítik a kötést, amely azonban konstrukciójánál fogva bonyolult, mert a tömítést a forgási záró síktól eltérő síkban kell létesíteni, így viszont a forgózár előállítása költséges. Öszszeépítéséhez a fentiek miatt legalább három elem szükséges, a harmadik fórgóelem gyorsan kopik, a csőkötés nehezen kezelhető, ezért a gyakorlatban elterjedni nem tudott. A menetes kötések sokféle változatban ismeretesek. Közös hibájuk a nehéz és lassú szerelés, a műanyag menetek viszonylag gyors kopása és költséges előállításuk. Bontható csővezetékek esetén egyébként is ritkán kerül alkalmazásra. Fémszerelvényekkel rögzítendő csőkötések a kosaras csőkötés és a tokos-gumigyűrűs Csőkötés. Ezek ugyan jő kötést adnak, kialakításuknál fogva azonban tengelyirányú erők felvételére nem alkalmasak. Nyomás hatására történő elmozdulásánál tehát külön rögzítést kell adni. Az előbbit bel- és külföldön egyaránt, az utóbbit főleg külföldön használják. A kosaras csőkötő elem lényegében olyan két végén betüremlő cső, ahol a betüremlések mögött egy-egy tömítő gumigyűrű foglal helyet. A gyűrűk helyzetét a karmantyúkban elhelyezett ún. kosár biztosítja. A kötendő csövek isima véggel csatlakoznak a karmantyú két végébe. 161487