161484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin- 2-on-származékok előállítására

1 9 hajthatjuk végre. Eljárhatunk oly módon is, hogy a kiindulási anyagot valamely foszfortrihalogeniddel (pl. foszfortrikloriddal) kezeljük. A reakciót célszerűen inert szerves oldószerben (pl. szénhidrogénekben pl. benzolban és hasonlókban ; klórozott szénhidrogénekben) és szobahőmérsékleten végezhetjük el, bár szobahőmérsékletnél alacsonyabb vagy magasabb hőfokon is dolgozhatunk. A dezoxidálást cinkkel és jégecettel is elvégezhetjük. Ez esetben szerves oldószerben (pl. jégecetben, klórozott szénhidrogénekben, éterekben, alkoholokban és hasonló oldószerekben) célszerűen kb. —20 C° és 50 C° közötti hőfokon dolgozhatunk. A nemkívánatos mellékreakciók elkerülése céljából a dezoxidálószert messzemenően a molekulában jelenlevő funkcionális csoportok figyelembevételével választjuk meg. A haloalkil-, haloalkoxi-, alkiltioés/vagy nitro-csoportot tartalmazó kiindulási anyagokat célszerűen foszfortrihalogeniddel dezoxidáljuk, míg hidroxialkil- és/vagy hidroxialkoxi-csoportot tartalmazó kiindulási anyagok esetében előnyösen a Raney-nikkeles vagy cink/jégecetes módszert alkalmazhatjuk. A (XIV) általános képletű vegyületek dehidratálásakor a megfelelő, a 4,5-helyzetben kettőskötést tartalmazó vegyületeket kapjuk. A reakciót pl. valamely karbodiimiddel ,(pl. ciklohexilkarbodiimiddel) végezhetjük el. A reakciót célszerűen inert szerves oldószerben (pl. szénhidrogénekben pl. benzolban, tokióiban; éterekben pl. dioxánban és hasonlókban) hajthatjuk végre. Előnyösen kb. —20 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. A dehidratálási reakcióknál — mindenekelőtt 3-karbalkoxi-vegyületek felhasználása esetén — gyakran a megfelelő (I) általános képletű 3,4-dehidro-izomerek képződése figyelhető meg. E vegyületeket azonban könnyen a 4,5 dehidro-vegyületekké izomerizálhatjuk pl. valamely bázissal (pl. alkálifémalkoholátokkal pl. nátriumetiláttal, trietilaminnal és hasonlókkal) történő kezelés útján. A (XV) általános képletű vegyületek oxidációjakor a megfelelő, a 4,5-helyzetben kettőskötést tartalmazó vegyületeket kapjuk. Az oxidációt pl. brómmal, klórral, azodikarbonsavészterékkel (pl. dietilészterrel), halogénszukcinimidekkel (pl. brómszukcinimiddel), halogénamidokkal (pl. klóracetamiddal) és hasonló ágensekkel végezhetjük el. Célszerűen inert szerves oldószerben (pl. szénhidrogénekben, pl. benzolban, tokióiban; halogénezett szénhidrogénekben, pl. széntetrakloridban; éterekben, pl. dioxánban, tetrahidrofuránban és hasonlókban) előnyösen kb. —30 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. A (XVI) általános képletű vegyületeket pl. alkálifémhidroxidokkal (pl. nátriumhidroxiddal, káliumhidroxiddal), alkáliföldfémhidroxidökkal vagy tercier szerves bázisokkal (pl. trietilaminnal) történő kezeléssel a megfelelő 3-karbonsavas sókká alakíthatjuk. A 3-karbonsavas sók dekarboxileződése állás közben lassan, melegí-1484 10 téskor gyorsabban és megsavanyításkor spontán lejátszódik. A (XVII) általános képletű vegyületeket levegővel vagy oxigénnel bázis jelenlétében a meg-5 felelő 3-hidroxi-3-karbalkoxi-származékokká oxidálhatjuk. A reakciót célszerűen inert szerves oldószerben (pl. éterekben, pl. tetrahidrofuránban, dioxánban; alkoholokban, pl. kisszénatomszámú alkanolokban; dimetilformamidban 10 és hasonlókban) végezhetjük el. Bázisként előnyösen pl. alkálifémalkoholátokat (pl. nátriummetilátot), alkálifémhidrideket, alkálifémamidokat és alkálifémhidroxidokat (pl. nátriumhidroxidot) alkalmazhatunk. Alkálifémhidroxi-15 dok felhasználása esetén egyidejűleg a 3-helyzetben levő karbalkoxi-csoportok elszappanosítása és a haloalkil- ill. haloalkoxi-származékokban levő halogénatomok hidroxi-csoportra történő lecserélődése is lejátszódik. A fenti okok 20 miatt az 1-helyzetű szubsztituensben karbalkoxicsoportot tartalmazó kiindulási anyagok esetében az alkálifémhidroxidok alkalmazását el kell kerülnünk. A (XVIII) általános képletű vegyületek meg-25 bontását bázisokkal (pl. alkálifémhidridekkel, pl. nátriumhidriddel; trietilaminnal; alkálifémamidokkal, pl. nátriumamiddal; alkálifémalkoholátokkal, pl. nátriummetiláttal és hasonló ágensekkel) vízmentes közegben végezhetjük el. 30 A reakciót célszerűen inert szerves oldószerben (pl. éterekben, alkoholokban, pl. • etanolban; szénhidrogénekben, pl. benzolban, tokióiban; dimetilformamidban és hasonlókban) —40 C° és 120 C° közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. 35 Az R2g

-csoport helyén szereplő acil-csoport kisszénatomszámú alkanoil-csoport (pl. acetil-csoport), aroil-csoport (pl. benzoil-csoport), tozilvagy mezil-csoport lehet. A lehasításnál közbenső termékként egy (XX) 40 általános képletű vegyület is képződhet, melyet a továbbiakban megadott módon (I) általános képletű végtermékké alakítunk. A (XIX) általános képletű vegyületekben levő mezil- vagy tozil-csoport lehasítását erős bázi-45 sokkal (pl. alkálifémhidridekkel, pl. nátriumhidriddel; alkálifémalkoholátokkal, pl. nátriummetiláttal, trietilaminnal és alkálifémamidokkal pl. nátriumamiddal és hasonlókkal) vízmentes közégben végezhetjük el. A reakciót célsze-50 rűen inert szerves oldószerben (pl. éterekben, alkoholokban, pl. etanolban; szénhidrogénekben, pl. benzolban, toluolban; dimetilformamidban és hasonlókban) 0—120 C°-on hajthatjuk végre. E reakciónál is képződhet a (XX) általá-55 nos képletű izomer vegyület, mely az (I) általános képletű végtermékké izomerizálható. A (XX) általános képletű vegyület izomerizálását bázissal (pl. alkálifémalkoholátokkal, pl. nátriummetiláttal; . alkálifémhidridekkel, pl. 60 nátriumhidriddel, trietilaminnal és hasonlókkal) történő kezeléssel végezhetjük el. A reakciót célszerűen inert szerves oldószerben (pl. szénhidrogénekben, éterekben, alkoholokban és hasonlókban) —40 C° és 120 C° közötti hőfokon 65 végezhetjük el. 5