161461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton dobozalap, főleg előregyártott, pl. házgyári panelokból készülő épületekhez vagy magasházakhoz

3 gyományos alapozási mód azért sem kívánatos, mert ezek az alaptestek legföljebb felülbordás lemezeknek tekinthetők, és távolról sem nagyobb merevséget biztosító dobozoknak, mivel az alaptestre utólag ráhelyezett födém semmiképpen nem működik együtt a tulajdonképpeni alapszerkezettel. Ebből kifolyóan az alapszerkezetet nem is lehetett a múltban térbeli szerkezetként számításba venni, és így annak érdekében, hogy alakváltozások szempontjából, valamint a stabilitási követelmények kielégítése végett a megoldás elfogadható legyen, az ésszerűnél lényegesen nagyobb alaptest-méreteket kellett választani, ami mindenképpen gazdaságtalanságot jelentett építőanyagban és építési költségekben egyaránt. Házgyári panelokból készülő épületeknél igen gyakran alkalmazzák azt a módszert is, hogy külön készítik el az épület alaptest-rendszerét, majd külön az ún. szerelő pincét, mely utóbbit már a házgyári panelok fölhasználásával állítják össze. E megoldás — némileg gyorsabb megépíthetősége mellett — ugyanazokat a problémákat veti föl, amelyekről az előbb a statikai hátrányok említésekor már szóltunk. A találmány célja olyan nagymerevségű vasbeton dobozalap és annak előállítására szolgáló eljárás létrehozása, amely az eddig ismert módszerek statikai és technológiai hiányosságait kiküszöböli, lehetőséget nyújt a nagyobb stabilitás és a talaj mozgásokra való érzéketlenség követelményének kielégítése mellett építőanyag tekintélyes mértékű megtakarítására, az építési idő lerövidítésére és ezáltal az építési költségek csökkentésére is. A találmány feladata ezen belül olyan alapozási rendszer létrehozása, amely a mozgásokra érzékeny előregyártott elemek alkalmazását az alaptesten belül teljes mérékben kiküszöböli, ennek megfelelően pontossági ill. rögzítési bizonytalanságok az alaptest jóságát nem veszélyeztetik, ugyanakkor követelmény, hogy a szerelés jellegű felszerkezet építéshez olyan fejlett alapozási módszer társuljon, amely a korszerű építéstechnológiai követelményeket kielégíti, és amellett képzett szakemberek nélkül is megbízható minőségű munkát tesz lehetővé. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy egy vagy több traktusból álló nagymerevségű dobozalapot lehet létrehozni az ún. fémtáblás alagútzsaluzási módszerrel, amellyel az egy vagy több traktusból álló alapozási rendszer hosszfalait gyorsan és megbízható módon lehet előállítani, míg az alapszerkezet harántfalait ugyancsak meg lehet építeni fémtáblás zsaluzat segítségével akkor, ha az alaptest harántfalaiban (és esetleg hosszfalaiban is) készítünk olyan nyílásokat, amelyeken keresztül az alaptest már elkészült dobozrészeiből a zsaluzati anyag vízszintes szállítással eltávolítható. A hosszfalak építésekor ugyanakkor a belső alagútzsaluzat kívülről a munkagödör felől hagyományos fémtáblás zsaluzattal társítható. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti vasbeton dobozalap főleg előregyártott, 4 pl. házgyári panelokból készülő épületekhez vagy magasházakhoz, — ahol a dobozszerkezet az épület alaprajzi hossztengelyének irányába eső hosszfalakból és azokhoz viszonyítva ke-5 resztirányú harántfalakból helyszíni betonozással monolitikus szerkezetként készül, — oly módon van kialakítva, hogy a dobozszerkezet hosszmetszete az épület hosszirányában egymás mellett levő helységegységek számával megegyezően 10 összefüggő zárt keretek sorozata, keresztmetszete pedig az épület traktusszámától függően egymás mellett elhelyezkedő egy vagy több öszszefüggő zárt keret, amely zárt keretek szerelőbetonra helyezett alaplemezből, az alaplemezen 15 álló hosszfalakból, a hosszfalak között elhelyezkedő és házgyári épület esetén az épület teherhordó harántfalai alá eső harántfalakból, továbbá a hosszfalakat és harántfalakat fölülről lezáró födémlemezből oly módon vannak kiképezve, 20 hogy az alaplemez felső felületén a hosszfalak helyét kijelölő ütköző szegélyek, valamint a harántfalak helyét kijelölő ütköző küszöbök vannak elhelyezve, a harántfalakon a zsaluzóanyagnak az egymást követő helységegységek soroza-25 tán az épület alaprajzi hossztengelyének irányában való végigmozgatására alkalmas ajtónyílások vannak szabadon hagyva, a födémlemez felső felületén az épület felmenő falelemeinek helyét kijelölő és e felmenő falelemeket rögzítő kap-30 csoló szervek vannak elhelyezve, az egész dobozalap minden irányban sarokmerev és egyenlőtlen süllyedésre érzéketlen, térbeli merevséget kölcsönzővasalású faltartókkal van ellátva, melyekben az épületgépészeti vezetékek számára 35 szolgáló és egyéb az épület funkciójához tartozó technológiai nyílások, fészkek, áttörések, stb. is előre ki vannak alakítva. A találmány szerinti vasbeton dobozalapozás további ismérve, hogy a zsaluzóanyagnak az 40 épület alaprajzi hossztengelyéhez viszonyítva keresztirányú, pl. több traktus esetén az egyes traktusok közötti mozgathatósága érdekében, ill. a dobozalapon belüli pincetérbe egy vagy több ponton be- és kijutás biztosítása érdekében 45 a harántfalakon kívül adott ecetben a hosszfalakban is nyílások vannak kialakítva. A találmány szerinti vasbeton dobozaiap előállítására szolgáló eljárásnál az alapgödrök kiemelése és az alapgödör aljában elhelyezett sze-50 relőbeton elkészítése után a létrehozandó dobozalap alaplemezének vasszerelését és betonozását végezzük el, ezután — előnyösen kerekeken — mozgó fémzsaluzat segítségével a dobozalap hosszfalainak és felülről lezáró födémlemezei-55 nek vasszerelését és betonozását készítjük el, melynél a hosszfalak és a födémlemez belső határoló síkjait az épület alaprajzi hossztengelyének irányában mozgó alagútzsaluzat, a munkagödör felől kívülről vagy felülről hozzáférhető 60 határoló síkjait ugyancsak az épület alaprajzi hossztengelye irányában mozgó fémtáblás zsaluzat segítségével állítjuk elő, ezt követően a harántfalak vasszerelését és betonozását végezzük, mégpedig oly módon, hogy bennük ajtónyíláso-65 kat készítünk, a harántfalak határoló síkjait 2