161461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton dobozalap, főleg előregyártott, pl. házgyári panelokból készülő épületekhez vagy magasházakhoz
5 szerelési egységekre szétbontható és szébontott állapotában az ajtónyílásokon átférő fémzsaluzattal készítjük, a födémlemez felső felületén az épület felmenő falemeleinek helyét kijelölő és e falelemeket rögzítő kapcsolati helyeket képe- 5 zünk ki, az egész dobozalapot pedig az épületgépészeti vezetékek számára szolgáló és egyéb az épület funkciójához tartozó technológiai nyílásokkal, fészkekkel, áttörésekkel stb. látjuk el. Az alaplemez készítésekor annak felső felüle- 10 tén a hosszfalak helyét kijelölő és a belső alagútzsaluzatnak, ill. a külső fémtáblás zsaluzatnak vezetést adó ütköző szegélyeket, valamint a harántfalak helyét kijelölő ütköző küszöböket képezünk ki. 15 Az ütköző küszöböket a harántfalak ajtónyílásainak helyénél megszakítjuk, az ütköző küszöböknek a traktust határoló hosszfal felé eső vége és a hosszfal között pedig legalább a hosszfal készítéséhez használt alagútzsaluzat járóké- 20 rekeinek zavartalan elhaladását biztosító távolságot hagyunk szabadon. A hosszfalak és a födémlemez vasszerelését és/vagy betonozását az épület alaprajzi hosszméretétől függően egy vagy több szakaszban vé- 25 gezzük. A födémlemez készítésekor a födémlemezben a később készülő harántfalak helyén a harántfalak vastagsági méretének megfelelő — előnyösen hosszfaltól hosszfalig menő nyílásokat ké- 30 pezünk ki, melyeken a födémlemez vasalását keresztül vezetjük, de betonozáskor hézagképző elem beiktatásával a nyílásokat a betonozásból kihagyjuk, a harántfalak készítésekor pedig a hézagképző elemeket eltávolítjuk, és a nyíláso- 35 kat a harántfalakat alkotó beton felülről való betöltésére és bedolgozására használjuk. A találmány szerinti eljárás célszerű megvalósítási módjánál a harántfalakban és adott esetben a hosszfalakban az ajtónyílásokat és egyéb 40 áttöréseket eltávolítható betétidomok és/vagy betétkeretek segítségével készítjük. A találmány szerinti vasbeton dobozlap az eddig ismert szerkezetekhez képest számos előnnyel rendelkezik. A szerkezet maga az épü- 45 let traktusszámától függően egy vagy több zárt csőből áll, és így merevsége sokkal nagyobb mint a hagyományos gerendákból és az alaplemezbe bekötött bordákból kialakított alapozásoké. A hosszfalak között elhelyezkedő harántfa- 50 lak diafragmákként működnek és tökéletesen ellátják a keresztirányú merevítés funkcióját. A csőkeresztmetszet jellegéből kifolyóan a szerkezetnek igen nagy az inercianyomatéka, és ezért a hagyományos szerkezetekhez viszonyítva sok- 55 kai kisebb falvastagságokkal készíthető, ami tetemes anyagmegtakarítást tesz lehetővé. Az általunk javasolt vasbeton dobozalap azonban nemcsak az alapozást, hanem egyúttal a szerelőpince feladatát is ellátja. Az emiatt, va- 60 lamint a zsaluzóanyag szállítása folytán szükségessé váló nyílások keresztmetszetgyöngítő hatását a méretezésnél igen egyszerűen figyelembe lehet venni. Kedvező az is, hogy a találmány szerinti vas- 65 6 beton dobozalapot korszerűen, gyorsan, kevés munkaerővel és képzett szakmunkások nélkül is meg lehet valósítani, és a munka elvégzéséhez semmilyen különleges gépesítés, még szerelődaru sem szükséges. Előnyös továbbá, hogy a monolitikus, de ennek ellenére korszerű szerkezeti felépítés miatt az együttdolgozás a szerkezeti elemek között sokkal inkább biztosított, mint az eddig ismert bármilyen alapozási megoldás esetében. Ennek következtében, valamint a csőszelvény nagy merevsége miatt az alap mozgása minimális, és így a süllyedésekre, ill. szögforgásokra vonatkozó legszigorúbb előírások is betarthatók. Mindebből következik, hogy az általunk javasolt vasbeton dobozalap olyan statikai és építéstechnológiai előnyökkel rendelkezik, melyek következtében a szerkezet merevsége nagymértékben növekszik, ugyanakkor számottevő építőanyagmennyiség takarítható meg, és az építési idő is jelentős mértékben lerövidíthető. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesen. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti vasbeton dobozalap számára készített alapgödör és a rajta elhelyezett szerelőbeton, valamint az alaplemez vázlatos keresztmetszete, a 2. ábra ugyanennek egy szakasza felülnézetben, a 3. ábra a vasbeton dobozalap egy részének axonometrikus képe a harántfalak elkészítése előtt, a 4. ábra hosszfal számára szolgáló zsaluzat egy részének vázlatos hosszmetszete, az 5. ábra ugyanennek vázlatos keresztmetszete. A létesítendő épület 1 alaprajzi hossztengelyének irányában megfelelő hosszúságban kiemelt 13 alapgödörben először a 2 szerelőbetont helyezik el. Erre kerül a 3 alaplemez^ amely felső felületén a később rákerülő 4 hosszfalak, továbbá 5 harántfalak helyeinek kijelölésére szolgáló 7 ütközőszegélyekkel, valamint 8 ütközőküszöbökkel van ellátva. A 8 ütközőküszöböket annak figyelembevételével készítjük, hogy a majdan elkészülő 5 harántfalba kerülő 9 ajtónyílások helyén megszakadjanak, és amellett e 8 ütközőküszöbök, valamint a 7 ütközőszegélyek között annyi hely maradjon szabadon, amennyi a traktusok hosszában végigmozgatott 16 alagútzsaluzat járókerekei számára elegendő helyet biztosít. A 3 alaplemez ily módon való elkészülte után összeállítjuk a térbeli fémszerkezetként kialakított 16 alagútzsaluzat egy építési ütemre előirányzott szakaszát, majd e helyen elhelyezzük a 4 hosszfalak és a födémlemez vasalását, behelyezzük az esetleges fészkek, ill, áttörések 3