161461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton dobozalap, főleg előregyártott, pl. házgyári panelokból készülő épületekhez vagy magasházakhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. IV. 3. Közzététel napja: 1972. IV. 28. Megjelent: 1973. IX. 20. (EA—88) 161461 Nemzetközi osztály: E 02 d 27/01; E 04 g 11/12 i A Feltalálók: Deák Béla oki. mérnök, 45% Karvajszky István oki. mérnök, 20% Ráczkevi Sándor oki. mérnök, 20%, Miskolc, Sándor László oki. mérnök, 15%, Budapest Tulajdonos. Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat, Miskolc Eljárás vasbeton dobozalap, főleg előregyártott, pl. házgyári panelokból készülő épületekhez vagy magasházakhoz A találmány eljárás vasbeton dobozalap, főleg előregyártott, pl. házgyári panelokból készülő épületekhez vagy magasházakhoz, ahol a dobozszerkezet az épület alaprajzi hossztengelyének irányába eső hosszfalakból és azokhoz viszonyítva keresztirányú harántfalakból helyszíni betonozással monolitikus szerkezetként van kialakítva. Az alapozási előírások világszerte igen szigorú előírásokat tartalmaznak abban a tekintetben, hogy az alaptesteknek kellően nagy teherbírásúaknak és merevségűnek kell lenniök, azért, hogy az esetleges talaj konszolidációk vagy egyenlőtlen süllyedések esetén se keletkezzenek olyan elmozdulások, amelyek az épületszerkezet stabilitását a legkisebb mértékben is veszélyeztetnék. Különösen az előregyártott elemekből készülő, ezen belül is a házgyári panelokból előállított épületeknél szigorúak ezek a követelmények, minthogy köztudott, hogy ezek a szerkezetek a leginkább érzékenyek az alaptesteknél létrejövő szögforgásokra. A szigorú követelményekre való tekintettel éppen ezért alaptestként hagyományos módszerekkel készített hagyományos vasbeton szerkezeteket alkalmaznak. Legtöbb esetben az alaptestek zsaluzatát egyszerűen deszkából állítják elő, bár időnként nagyobb táblákból álló fémzsaluzatokat is alkalmaznak. Az ily módon készült szerkezetnél a statikai és talajmechanikai 10 15 20 25 30 követelmények kielégítése mellett azt a technológiai szempontot is figyelembe kell venni, hogy a szerkezet fölfelé és/vagy oldalirányban nyitott legyen annak érdekében, hogy a fából vagy fémből levő zsaluzati anyagokat a beton megkötése után el lehessen távolítani. E hagyományos eljárás azzal a hátránnyal jár, hogy igen nagy a munkaerőszükséglet, és ugyanakkor megfelelő gépesítést is kíván, mivel az építés helyszínén legalább egy darab nagyteljesítményű darunak kell jelen lennie a zsaluzati anyag beépítése ill. eltávolítása céljából. Hátrányos emellett az a puszta tény is, hogy a nagy teljesítőképességgel korszerűen és szerelőmunkaszerűen létesíthető épületszerkezettel kis teljesítőképességű, korszerűtlen és nagy munkaerő ráfordítást igénylő alapozási megoldás párosul. Ily módon tehát a házgyári elemekből készült szerkezetek gyors helyszíni összeszerelésének gátat szab a lassan és korszerűtlenül készülő alapozás, ami nemcsak annyit jelent, hogy az egyes épületek vagy lakótelepek megépítése indokolatlanul hosszú időt vesz igénybe még a házgyári panelokból való építés ellenére is, hanem a házgyárak számára is hátrányos helyzet alakul ki azáltal, hogy a legyártott elemeket aránylag sokáig kénytelenek a beépítés előtt tárolni. Ez pedig mindenképpen költségtöbblettel jár. Statikai szempontokat figyelembe véve a ha-161461