161417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás racém prosztaglandin-A-analógok előállítására

161417 21 22 HOOC-CH2 -Z-COOCH 3 vagy HOOC-CH2 €H2 —Z—COOCH 3 általános képletű vegyületek előállítására, ezeket azután a fentiekben megadott reakciósorozatnak vetjük alá ós így Br—CH2CH 2 — Z-CH2 OH vagy Br-CH 2 CH 2 CH 2 -Z-CH 2 OH általános képletű vegyületeket kapunk. Visszatérve újból a „C" reakcióábrára, az egyes eljárási lépéseket, nevezetesen a XXIV. -• XXIII., XXIII. - XXII., XXII. - XXI. és XXI. -* XX. lépéseket az alábbiakban példákkal mutatjuk be arra az esetre nézve, ha A trimetiléngyököt kép­visel. Ezek az eljárások használatosak akkor is, ha A jelentése más mint trimetiléngyök, A fentiekben meghatározott jelentésén belül. A XIX. általános képletű alkilezési termék át­alakítását XXV. általános képletű primer alko­hollá („B" reakcióábra) úgy valósítjuk meg, hogy a XIX. általános képletű tetrahidropiranilétert valamilyen erős savval kezeljük olyan körülmé­nyek között, hogy a gyűrűs acetálcsoport érintet­lenül maradjon. A tetrahidropiraniléterek hidrolí­zise ilyen körülmények között jól ismert dolog a szakmabeliek előtt. Az ilyen XIX. -«- XXV. savas hidrolízishez különösen előnyös az oxálsav. A XXV. általános képletű primer alkoholok oxidálását XXVI. általános képletű karbonsavvá („B" reakcióábra) úgy valósítjuk meg, hogy a XXV. általános képletű vegyületet oxidáljuk, bármilyen oxidálószerrel, amely nem támadja meg a XXV. általános képletű vegyület acetilén­kötést tartalmazó oldalláncát. Erre a célra külö­nösen előnyös reagens az úgynevezett Jones­reagens (lásd: J. Chem. Soc. 39 (1946), amely savas krómsavoldat. Alkalmas hígítószer ehhez a reak­cióhoz az aceton, és az oxidálószerből csekély feles­leget és legfeljebb mintegy 0 C°, előnyösen azonban kb. — 10 — —20 C° közötti hőmérsékletet célszerű alkalmazni. Az oxidáció gyorsan végbemegy és rendszerint kb. 5 — 30 perc leforgása alatt teljessé válik. Az oxidálószer feleslegét megbontjuk, pl. valamilyen rövidszénláncú alkanol — célszerűen izopropilalkohol — hozzáadásával, és az aldehidéi szokásos módszerekkel, például alkalmas oldó­szerrel, így dietilóterrel történő extrakcióval, el­különítjük. Egyéb oxidálószereket is használha­tunk, pl. krómtrioxid és piridin elegyét, vagy diciklohexilkarbodiimid és dimetilszufoxid ele­gyét, lásd pl. J. Am. Chem. Soc. 87, 5661 (1965). A „B", „D" és „E" reakcióábrán látható mó­don a XXVI. általános képletű karbonsav PG2-típusú vegyületekhez („E" reakcióábra) vagy 5,6-dehidro-PG2 -típusú vegyületekhez („F" reakció­ábra) vezet attól függően, hogy a XXVI. általános képletű vegyület — C=C— kötése redukálva van-e cisz .— CH = CH— csoporttá. Amennyiben PG2-típusú vegyületet kívánunk előállítani, úgy a XXVI. általános képletű vegyületet XXVIII. álta­lános képletű cisz-olefinné redukáljuk („B" reak­cióábra) hidrogénnel és egy katalizátorral, amely katalizálja a — C=C— csoport hidrogénezését cisz — CH=CH— csoporttá. Az ilyen katalizátorok és eljárások jól ismertek a szakmában. Lásd pl. Fieser és szerzőtársai: „Reagents for Organic Synthesis, 566 — 567; John Wiley Sons, Inc., New York, N. Y. (1967). Erre a célra alkalmas katalizátor a palládium (5%) báriumszulfáton, különösen piridin jelenlétében. A XXVI. és XXVIII. általános kép­letű gyűrűs ketálok XXVII. illetve XXIX. általá­nos képletű glikolokká („B" és „D" reakcióábra) 5 történő átalakítását úgy végezzük, hogy a gyűrűs ketált egy savval reagáltatjuk, melynek pK-ja 5-nél kevesebb. A gyűrűs ketálok glikolokká való hidrolizálására szolgáló alkalmas savak illetve el­járások jól ismertek a szakmában. Megfelelő savak 10 a hangyasav és a sósav. Ehhez a reakcióhoz különösen előnyös hígítószer a tetrahidrofurán. A XXIX. és XXVII. általános képletű glikol­savaknak XXX. és XXXII. általános képletű glikolészterekké való átalakítása („D" reakció-15 ábra) egy olyan észterezési művelet, amelyet a karbonsavaknak — COOR14 észterekké történő át­alakítására — ahol R14 az előbbiekben megadott jelentésű — használt és szakmai körökben ismert eljárások segítségével valósítunk meg. így például 20 az ismert eljárásnak megfelelően egy diazoszén­hidrogént, mint pl. a diazometánt — célszerűen dietiléteres oldatban — reagáltatunk a savval, az észternek, pl. metilészternek előállítására. Ameny­nyiben R14 3 klóratommal, 2 vagy 3 brómatommal, 25 illetve 1, 2 vagy 3 jódatommal helyettesített etil­gyök, úgy a glikolsavat a megfelelő halogénetanol­lal , ha R14 — CH2 CC1 3 képletű csoport, úgy ß,ß,ß­triklóretanollal reagáltatjuk valamilyen karbodi­imid, pl. diciklohexilkarbodiimid és egy bázis, pl. 30 piridin jelenlétében. Ebből a reakcióelegyből ren­desen néhány órán belül és kb. 25 C°-on a kívánt halogénészter keletkezik, előnyösen valamilyen inert hígítószer, mint pl. diklórmetán jelenlétében. A XXX. illetve XXXII. általános képletű és R14 35 egyéb jelentéseinek megfelelő észtereket a szakmá­ban ismert módszerekkel állítjuk elő. A XXXI. és XXXIII. általános képletű bisz­alkánszulfonsav-észtereket („D" reakcióábra) úgy állítjuk elő, hogy a XXX. illetve XXXII. általános 40 képletű glikolésztereket egy alkánszulfonsavklorid­dal vagy -bromiddal vagy egy alkánszulfonsav-an­hidriddel reagáltatjuk, ezekben az alkilgyök 1 — 5 szénatomot tartalmaz. Ehhez a reakcióhoz az alkil­szulfonil-kloridok előnyösek. Ezt a reakciót a mel-45 léktermékként keletkező sav semlegesítése céljából valamilyen bázis jelenlétében valósítjuk meg. Kü­lönösen alkalmas bázisok a tercier aminők, így pl. a dimetilanilin vagy a piridin. Rendesen elegendő, ha a két reaktánst és a bázist csupán összekeverjük és 50 az elegyet néhány órán át 0— 25 C° közötti hőmér­sékleten tartjuk. A XXXI. és XXXIII. általános képletű bisz-szulfonsav-észtereket azután a szak­mában ismert módszerekkel elkülönítjük. Visszatérve mármost az „E" reakcióábrára a 55 XXXI. általános képletű bisz-szulfonsav-észtere­ket vagy a VIII. általános képletű PGE2-típusú vegyületekké, vagy a X. általános képletű PGA2-típusú vegyületekké, míg az „F" reakcióábra értel­mében a XXXIII. általános képletű bisz-szulfon-60 sav-észtereket vagy a XII. általános képletű 5,6-dehidro-PGE2-típusú vegyületekké, vagy a XIV. általános képletű 5,6-dehidro-PGA2-típusú vegyületekké alakítjuk át. A XXXI. és XXXIII. általános képletű vegyü-65 letek átalakítását VIII. és XII. általános képletű 11

Next

/
Thumbnails
Contents