161384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálas, ill. rostos építő- és szigetelő-test előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. VII. 13. (Sí—1093) Közzététel napja: 1972. III. 28. Megjelent: 1974. V. 30. 161384 Nemzetközi osztályozása C 04 b 25/06 Feltalálók: Babos József vegyészmérnök, 15% Dersbach István vegyészmérnök, 16 2/3% Fűzi Lajos vegyész, 16 2/3% Dr. Tóth Kálmán kandidátus, 25% Vári Pál vegyészmérnök, 16 2/3% Weöres László vegyészmérnök, 10%, Budapest. Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet és Egyesült Vegyiművek, Budapest. Eljárás szálas, ill. rostos építő- és szigetelő-test előállítására 1 Régi törekvés, hogy a növényi alapanyagokból készített hő- és hangszigetelő, valamint burkoló testeket ásványi eredetű szálakból készített testekkel helyettesítsék. Ennek gazdasági okai között a könnyebb hoz- 5 záférhetőség és az ezzel összefüggő alacsonyabb ár, műszaki okai között a mechanikai szempontból jobb minőség és a nagyobb élettartam említhető első helyen. Ezért egyre nagyobb teret hódít az ömlesztett ásva- 10 nyi anyagból főként horizontális, centrifugális berendezésben — előállított és műgyanta impregnáló, ragasztó oldattal bevont, rendezett szálhalmaz előállítása, amelyet hengerek közötti sajtolásnak, majd konden- 15 zálásnak, polikondenzálásnak vetnek alá s végül méretre vágnak (Kovács: Műanyag zsebkönyv, 1964., p. 420., 433.) Az ismert rétegelt technológiával azonban deciméteres vastagságú, 200—400 kg/m3 fajsúlyú teste- 20 ket nem lehet előállítani, hanem csak néhány mm vastag lemezeket. Szervetlen szálas anyagokból, üveg-, salak-, vagy ásványiszálakból álló porózus, 25 többrétegű, végtelen szalag előállítását ismerteti a 975 650. lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás a kátránypapír helyettesítése céljára. Az eljárás lényege, hogy a szálas anyagból fátyolt készítenek, amelynek vas- 30 tagsága az elemi szál mintegy 20 mikronos vastagságának hozzávetőleg az ötszöröse. Ezt a fátyolt ragasztóanyaggal nedvesítik olyan mértékben, hogy ennek túlnyomó többsége a szálak csomópontjain helyezkedjék el, ezáltal a csomópontokban göbök keletkeznek. Az ilymódon elkészített fátylakból többet egymásra rétegeznek és melegsaj tolással 0,5—1 mm vastag gyapjút állítanak elő. A leírás szerint az 1 mm vastag gyapjú 1 miének súlya 1 kg, ami 1000 kg/m3 fajsúlyt jelent. A leírás szerinti technológiával deciméteres vastagságú test nem állítható elő, de emellett fajsúlya a szigetelő test kívánatos fajsúlyának 2,5—5-szöröse. Kötőanyaggal kevert alapanyagból, mint farostból, gyapotból való testek előállítására szolgáló eljárást ismertet az 1 013 068. lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás. Az eljárás lényege, hogy 60—70% szálasanyagot és 30—40% kötőanyagot — amely fenolból, formaldehidből, gyantából és nátronlúgból áll — melegen összesajtolják. A magas kötőanyagtartalom következtében az így készült test szigetelő célra nem alkalmas. Emellett a nátronlúg-tartalom, — mint erre még visszatérünk — a kötőanyagot higroszkópossá teszi. 161384
