161321. lajstromszámú szabadalom • Acetilén-származékokat tartalmazó kártevőírtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

161321 Találmányunk tárgya továbbá eljárás az új­(IV) általános képletű vegyületek előállítására. A (IV) általános képletű vegyületeket oly mó­don állíthatjuk elő, hogy valamely (V) általános képletű vegyületet oxidálunk (mely képletben R5 és R6 jelentése a (IV) képletnél megadott) vagy valamely (VI) általános képletű vegyületet (mely képletben R5 és R 6 jelentése a (IV) kép­letnél megadott és Hal jelentése halogénatom) fémacetiliddel, előnyösen ezüstacetiliddel rea- " gáltatunk. Az (V) általános képletű alkoholoknak a (IV) általános képletű vegyületekké történő átalakí­tásánál oxidálószerként előnyösen mangándi­oxidot, krómtrioxidot és tömény kénsavban ^ krómtrioxidot alkalmazhatunk. Különösen elő­nyösnek bizonyult a mangándioxid. Reakciókö­zegként közömbös szerves oldószereket (pl. éte­reket, pl. dietilétert vagy tetrahidruf uránt; szénhidrogéneket, pl. benzolt, toluolt, xilolt 20 vagy petrolétert; továbbá klórozott szénhidrogé­neket) alkalmazhatunk. Igen előnyösen alkal­mazhatunk diklór-metánt. A hőmérséklet és a nyomás nem döntő jelentőségű tényező. Előnyö­sen 0 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti 25 hőmérsékleten dolgozhatunk. A reakcióidő te­kintetében megjegyezzük, hogy atmoszférikus nyomáson és szobahőmérsékleten 1—12 órán át történő keverés vagy rázatás általában elégsé­ges. 30 A (VI) általános képletű vegyületeket közöm­bös szerves oldószerben (előnyösen széntetraklo­ridban, kloroformban vagy benzolban) reagál­tatjuk a fémacetiliddel, előnyösen ezüstacetilid­del. Előnyösen a reakcióelegy forráspontján dol- 35 gozhatunk. Az ezüstacetilid előállítását a J. Am. Chem. Soc. 78, 1675 (1956) irodalmi helyen leírt módszerrel végezhetjük el. Az (V) általános, képletű kiindulási anyagokat egyszerűen állíthatjuk elő oly módon, hogy va- 40 lamely (VII) általános képletű aldehidet, (mely képletben R5 és R@ jelentése a (IV) általános képletnél megadott) alkálifémacetiliddel vagy acetilén-Grignard-vegyülettel reagáltatunk. A (VII) általános képletű vegyület és alkáli- 45 fémacetilid, előnyösen nátriumacetilid reakció­ját célszerűen folyékony ammóniában végezhet­jük el. A reakciót célszerűen a reakcióelegy for­ráspontján hajthatjuk végre. A nyomás nem döntő jelentőségű tényező. Célszerűen oly mó- 50 don járhatunk el, hogy előbb in situ alkálifém­amidot állítunk elő, majd az elegybe acetilén­gázt vezetünk és — a szükséges mennyiségű al­kálifémacetilid képződése után — a (VII) általá­nos képletű aldehidnek - megfelelő közömbös ol- 55 dószerrel (előnyösen dietiléterrel) képezett olda­tát csepegtetjük hozzá. Az acetilén-Grignard-vegyületeket a szokásos ismert módszerekkel állíthatjuk elő. Az acetilén-Grignard-vegyület és a (VII) általános képletű 60 vegyület reakcióját közömbös szerves oldószer­ben, előnyösen dietiléterben vagy tetrahidrofu­ránban, célszerűen nitrogéngáz-atmoszférában végezhetjük el. A reakciót előnyösen szobahő­mérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti 65 hőmérséklet-tartományban hajthatjuk végre. A nyomás nem döntő jelentőségű tényező. Az (V) általános képletű alkoholok és az (I) képletből leszármaztatható megfelelő alkoholok ugyancsak fungicid és kifejezett1 hormonális ha­tással rendelkeznek és az (I) általános képletű vegyületekhez hasonlóan kártevők és növény­gombák irtására alkalmasak. E vegyületek to­vábbá más kártevőirtószerek előállításánál köz­benső termékként alkalmazhatók. Találmányunk a fenti alkohol-vegyületekre ugyancsak kiter­jed. Találmányunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. A példákban szereplő hő­mérsékleti értékek C°~barf értendők. Az alkalmazási példákban az (I) képletű ve­gyületek egyes képviselőit az egyszerűség ked­véért az alábbi módon jelöljük: A = 3',4'-dimetoxi-propiolofenon; B = 3',4'-(metiléndioxi)-propiolofenon; C = l-(l,4-benzodioxán-6-il)-2-propin-l-on; D = l-(3,4-dihidro-2H-l,5-benzodiazepin-7-il)--2-propin-l-on; E = (ot-etinil-piperonil)-alkohol; F = a-etinil-l,4-benzodioxán-6-metanol; G = a-etinü-3,4-dihidro-2H-l,5-benzodioxepin­-7-metanol. 1. példa Laboratóriumi kísérlet Kísérleti növény: Marmande-típusú paradi­csom. Gomba: Phytophthora infestans. Standard: Mangán-etilén-bisz-ditiokarbamát. Marmande-típusú paradicsomot 3—5 leveles stádiumban a hatóanyag, ill. a standard vizes szuszpenziójával oly módon permetezünk, hogy a permet a növény felületét egyenletesen borít­sa. A hatóanyag felvitele után 24 órával a nö­vényeket klimatizált és megvilágított helységbe visszük és Phytophthora infestanssal megfertőz­zük. A növényeket 5 napon át az alábbi hőmérsék­leten érleljük: 10—12 C°-on az 1. napon; 17 C°-on a 2. napon; 21 C°-on a 3—5. napon. A gomba által elroncsolt levélfelületet meg­mérjük. Az eredményeket az 1. táblázatban fog­laljuk össze. A kezeletlen kontroUoknál a védő­hatás 0%. 1. táblázat Hatóanyag Koncentráció Védőhatás Osztályozás1 ppm % A 500 99,6 + + + + 50 95 B 500 92 + + + + 50 50 C 500 95 + + + + 50 92 D 500 95 + + + + 50 55 Standard2 500 100 + + + 50 11 3

Next

/
Thumbnails
Contents