161242. lajstromszámú szabadalom • Vízben oldható bevonószerek

5 161242 6 kel, vinilacetáttal, (met)akrilamiddal vagy (met)­akrilnitrillel — történő polimerizációja vagy etilénóxidok előzetesen elkészített karboxilcso­port-tartalmú polimerizátumokkal való reagál­tatása útján kapott ilyen termékek. Ezen túlme­nően különleges tulajdonságú termékekhez jut­hatunk, ha a polihidroxil-vegyületeket izocianá­tokkal parciálisan reagáltatjuk olymódon, hogy a végtermék még legalább két hidroxilcsoportot hordozzon. Az említett alkotórészeket 150 C°-ig menő hőmérsékleten történő óvatos kondenzáltatás útján köthetjük össze egymással kémiailag, ami különösen olyankor előnyös, ha az alkalmazott B) vagy C) alkotórész vízben csak kevéssé vagy egyáltalán nem oldódik. Vízzel elegyedő vagy részben elegyedő oldó­szerként pl. alkoholok, mint metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, izobutanol, szék. butanol, terc.butanol, glikolok féléterei, mint eti­lénglikol-monometiléter, etilénglikol-monoetil­éter, etilénglikol-mono(izo)propiléter, etiléngli­kol-monobutiléter, ketoalkoholok, mint diace­tonalkohol és hasonlók alkalmazhatók. A találmány szerinti termékek semlegesítésé­re alkalmas bázisok példáiként az ammónia mel­lett primer, szekunder vagy tercieraminok, pl. propilamin, izopropilamin, butilamin, amilamin, dietilamin, diizopropilamin, dibutilamin, morfo­lin. piperidin, trimetilamin, trietilamin, továbbá alkanolaminok, pl. diizopropanolamin, dimetil­etanolamin, valamint alkilénpoliaminok, mint etiléndiamin, dietiléntriamin, trietiléntetramin és hasonlók említhetők. A találmány szerinti bevonószerek elektrofo­rézises lakkokhoz való alkalmazása esetén alká­lifém- és/vagy alkáliföldfémhidroxidok, továbbá a találmány szerinti műgyantákénál kisebb disz­szociációs állandójú savak alkálifém- és/vagy alkáliföldfémsói alkalmazhatók semlegesítőszer­ként, amennyiben ezek a vegyületek a találmány szerinti műgyantákkal, adott esetben vizet tűrő oldószerek jelenlétében, vízben oldódó szappa­nokat képeznek. Az ilyen célra alkalmas, ke­véssé disszociáló savakkal képezett sók példái­ként az alkálikarbonátok és alkálikarbamátok említhetők. A találmány szerinti kötőanyagok pigmentált vagy pigmentálatlan alakban, bármilyen szoká­sos felvívő-elj árassal alkalmazhatók. A találmány szerinti bevonószerekkel készí­tett bevonatok különösen anódos leválasztás esetén nyújtanak a jelenleg használatos védőbe­vonatoknál jobb korrózió elleni védelmet, ipari légkör vagy sópermet hatásának kitett felülete­ken. Különös előnyként jön tekintetbe, hogy ezek a bevonatok az előkezelés nélküli acélfelü­leteken is ilyen jó védelmet nyújtanak. Ezáltal a találmány szerinti bevonószerek alkalmazása esetén mellőzhetőkké válnak a körülményes foszfatálási vagy kromatálási műveletek a lak­kozott fémtárgyak sorozatgyártása során. A találmány megvalósítási módjait az alábbi példák szemléltetik közelebbről; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nem korlátozó­dik ezekre a példákra. 5 1. példa 200 g desztillált dehidratizált ricinusolaj-zsír­sav (pl. DedicoR -zsírsav, a Victor Wolf Ltd. cég gyártmánya), 200 g polibutadién (80% cisz-rész-10 szel, molekulasúly kb. 3000), 100 g maleinsavan­hidrid, 20 g xilolos Cu-naftenát oldat (1% fém­tartalommal) elegyét egy erre alkalmas, vissza­folyató hűtővel, keverővel és hőmérővel felsze­relt reaktoredényben, védőgáz-légkörben 200 C° 15 hőmérsékletre hevítjük és 3 óra hosszat ezen a hőfokon tartjuk. 80 C°-ra történő lehűlés után 30 g vizet adunk hozzá és 2 óra hosszat 80 C° hőmérsékleten tart­juk az elegyet. Ezután etilénglikol-monoetiléter-20 rel 70% szilárdanyag-tartalomra hígítjuk. 100 g rezol-karbonsav, 54% szilárdanyag-tar­talommal — az idézett korábbi szabadalmunk leírásában említett bi) komponens — és 20 g „_ trimetilpropán hozzáadása után 70%-os gyanta­oldatot kapunk. Alapozó-bevonat készítése: 143 g 70%-os gyantaoldat, 75 g titándioxid (rutil), 65 g lithopon (lakk-minőség, cinkfehér-30 tői mentés), 5 g mikrotalkum, 2 g korom, 13 g ólom-szilikokromát (OncorR M 50, a National Lead Co. gyártmánya) felhasználásával lakk­pasztát készítünk ismert módon. Ezt ammóniá­val 7,8 pH-értékre (desztillált vízzel készített 35 10%~ös oldatban mérve) semlegesítjük, majd vízzel a kívánt felhasználási viszkozitásra hígít­juk és az így elkészített festéket szóró vagy már­tó eljárással visszük fel egy cinkfoszfatált acél­bádog-felületre (Bonder 37, a Deutsche Metall-40 gesellschaft gyártmánya). A beégetés 160 C° hő­mérsékleten, 30 percig történik. A beégetett film az alábbi lakktechnikai tu­lajdonságokat mutatja: Sópermet-állóság, az ASTM B 117—61 ame­rikai szabvány szerinti módszerrel mérve: 530 óra után 4 mm-nél kisebb; mélyítési próba Erichsen szerint: 7,8 mm. 50 2. példa 265 g tallolaj-zsírsav (20% gyantasavtartalom­mal), 76 g p-terc.butilfenol-rezol (46 g p-terc. butilfenolból és 91 g 36%-os formaldehidoldat-55 ból ismert módon előállítva) elegyét 220 C° hő­mérsékleten, vízlehasítás közben 1 óra hosszat kondenzálunk. 200 G°-ra történő lehűlés után az alábbi anyagokat adjuk hozzá: 12 g Cu-naf­tenát oldat xilolban (1% fémtartalommal), 120 60 g maleinsavanhidrid, 190 g polibutadién (80% cisz-tartalommal, molekulasúly kb. 1500), és az elegyet addig tartjuk 200 C° hőmérsékleten, míg a szabad maleinsavanhidrid-tartalom 0-ra nem csökken. 80 C° hőmérsékletre történő lehűlés 65 után 60 g diacetonalkohol, 1 g trietilamin, 25 g •?

Next

/
Thumbnails
Contents