161242. lajstromszámú szabadalom • Vízben oldható bevonószerek

161242 desztillált víz elegyét adjuk hozzá, az elegyet 80 C° hőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük, majd 200 g etilénglikol-menometiléterrel hígít­juk és ezután 74 g 54% szilárdanyag-tartalmú rezolkarbonsavoldatot —a fent említett korábbi szabadalmunk leírása szerinti b*) komponens — adunk hozzá. Ilymódon 65%-os gyantaoldatot kapunk. Elektroforézis-lakk előállítása: 154 g gyantaoldat, 65%-os, 20 g titándioxid (rutil), 7 g vasoxidvörös, 13 g alumíniumszilikát (pl. ASB 600, a Minerals + Chemicals Philipp Corp. cég készítménye) elegyéből háromhenge­res keverőben lakkpasztát készítünk. Ezt trietil­aminnal 7,5 pH-értékre semlegesítjük, majd ion­talanított vízzel 10—15% szilárdanyag-tartalom­ra hígítjuk. Az anódos leválasztás ismert módon történik, zsírtalanított bádogfelületre. A bevo­nat keményítése 180 C° hőmérsékleten 30 per­cig történik. Lakktechnikai tulajdonságok: Rétegvastagság: 20 mm. Sópermet-próba az ASTM B 117—61 amerikai szabvány szerint (előkezeletlen bádogfelületen): 300 óra után 4 mm alatt. Ütőpróba (1 m, 1 kg, golyó-ejtéssel): jó. 3. példa 120 g dehidratizált desztillált ricinusolaj-zsír­savat (DedicoR -zsírsav, a Victor Wolf Ltd. cég készítménye, viszkozitás 20 C°-on 40 cP) védő­gáz-légkörben 280 C° hőmérsékletre hevítünk, mindaddig, míg a viszkozitás 20 C°-on 1500 cP-ra nem növekszik. Ehhez az így előpolimeri­zált zsírsavhoz 200 C° hőmérsékleten az alábbi anyagokat adjuk: 12 g Cu-naftenát oldat xilolban (1% fémtarta­lommal), 100 g maleinsavanhidrid, 280 g poli­butadién (80% cisz-tartalommal) molekulasúly kb. 1500). Az elegyet 200 C° hőmérsékleten tartjuk mindaddig, amíg a szabad maleinsavanhidrid­tartalom 0-ra nem csökken. 80 C° hőmérséklet­re történő lehűlés után 55 g diacetonalkohol, 40 g desztillát víz, 2 g trietilamin elegyét adjuk hoz­zá és a kapott elegyet 2 óra hosszat keverjük. A képződött gyantát ezután 150 g etilénglikol-mo­noetiléterrel hígítjuk. 50 g rezol-karbonsavat (a 198 858. sz. osztrák szabadalmi leírás szerinti Ic rész-termék) adunk ezután b) komponensként hozzá. Ilymódon 68%-os gyantaoldatot kapunk. Lakk előállítása céljából a 2. példában leírt­hoz hasonló módon járunk el; az ott ismerte­tettel megegyező jó tulajdonságokat mutató lakkfilmet kapunk. 4. példa. 173 g tallolaj-zsírsavhoz (1% gyantasav-tarta­lommal) 160 C° hőmérsékleten 90 perc alatt hozzáadjuk 43 g sztirol és lg di-terc.butilper­oxid elegyét. Az elegy hőmérsékletét 2 óra alatt 300 C°-ra emeljük és az elegyet további 4 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk. 100 C° hőmérsékletre való lehűlés után az 10 15 20 25 30 35 40 45 55 60 65 alábbi anyagokat adjuk hozzá: 100 g maleinsavanhidrid 12 g xilolos Cu-naftenát oldat (1% fémtarta­lommal) 264 g polibutadién (80% cisz-tartalommal, mo­lekulasúly kb. 1500). Az elegyet 200 C° hőmérsékleten tartjuk mind­addig, míg a szabad maiéin savanhidrid-tarta­lom 0-ra nem csökken. 20 g víz és 1 g trietilamin hozzáadásával 90 C° hőmérsékleten 2 óra hosszat hidrolizá­lunk. A terméket ammóniával semlegesítjük a vízben való kifogástalan oldódás eléréséig (7,3 pH-értéknél), majd desztillált vízzel 40% szá­razanyag-tartalomra hígítjuk. 250 g fenti módon kapott 40%-os gyantaol­dathoz 30 g titándioxidot és 0,5 g kormot adunk és az így pigmentált elegyet további 700 g desztillált vízzel hígítjuk. A leválasztás a 2. példában leírthoz hasonló módon történik. A kapott lakkfilm tulajdonsá­gai megegyeznek a 2. példában megadottakkal. 5. példa. Összehasonlítás céljából egy, a találmány szerinti módosítás nélküli kötőanyagot állítunk elő az alábbi módon: 400 g polibutadién (80% cisz-tartalommal, mo­lekulasúly kb. 1500) 12 g xilolos Cu-naftenát oldat (1% fémtarta­lommal) 100 g maleinsavanhidrid elegyét 200 C°-on hevítjük mindaddig, míg az elegy szabad maleinsavanhidrid-tartalma 0-ra nem csökken. Ezután az elegyet 90 C° hőmér­sékletre hűtjük és 20 g víz, valamint 2 g tri­etilamin hozzáadásával 90 C°-on 2 óra hosszat hidrolizáljuk. Végül a terméket 200 g etilén­glikol-monoetiléterrel hígítjuk. A kapott gyantaoldatot a 2. példában leírt­hoz hasonló módon pigmentáljuk és semlege­sítjük. A fenti példák szerinti módon előállított és elektroforézissel leválasztott lakkfilmek kemé­nyítős előtti és utáni felületi tulajdonságait az alábbi táblázat mutatja: Előállítási mód Keményítés előtt Keményítés után 2. példa tömör, száraz sima lakkfilm, 3. példa bevonat, jól jó tapadó­tapad, szilárdsággal, 4. példa jól jól öblíthető átkeményedve Idézett korábbi szabadalmunk 1. példája kocsonyás ráncosodó film, 5. példa leválás, rosszul átke­nem tapad, ményedve, kis rosszul tapadó­nedvesíthető szilárdsággal 4

Next

/
Thumbnails
Contents