161212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2-hidroxi-2,3-dihidro-5-fenil-lH-1,4-benzodiazepinek előállítására

161212 osztva) legyen, viszont ha a vegyületeket nyugtatószerként alkalmazzuk, akkor az előnyös napi adag 2—30 mg/kg testsúly (több adagra felosztva); izomelernyesztő hatás elérésére pedig a szükséges napi adag 0,1—1,5 mg/kg testsúly 5 (több adagra felosztva), és ha a vegyületeket szedatív-hipnotikus szerként alkalmazzuk, akkor a hatásos napi adag 3—10 mg/kg testsúly egy adagban. Az előnyös alkalmazási forma a perorális beadás. 10 A találmány szerinti eljárással készült vegyületek magukban vagy más gyógyszerekkel kombinálva alkalmazhatók. Rendszerint alkalmas farmakológiai hordozóanyagot használunk. A hordozó a gyógyszerkészítmény természetétől, a 15 vegyület fizikai tulajdonságaitól és a gyógyszerészeti gyakorlattól függ. A hordozónak nem szabad a hatóanyaggal reagálnia. A találmány szerint készült vegyületeket előnyösen perorálisan alkalmazzuk, bár parenterális és helyi al- 20 kalmazás is lehetséges. A találmány szerint készült vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények, tabletták, kapszulák, szirupok, elixírek, szuszpenziók, kenőcsök vagy krémek lehetnek. 25 A gyógyszerkészítmények előállítására segédanyagokként például víz, zselatin, laktóz, keményítő, magnéziumsztearát, talkum, növényi olajok, gyanták és kazein használhatók. A következő példákban jellegzetes tabletta- 30 és kapszula-összetételeket mutatunk be, de ezek nem tekintendők korlátozásnak, I. példa 35 Drazsék Összetétel: 7-klór-l-(2,2,2-trifluoretil)-2-hidroxi-2,3-dihidró-5-fenil-lH-l,4~benzodiazepin 100,0 mg 40 laktóz 123,0 mg dikalciumhidrogénfoszfát 70,0 mg nátriumlaurüszulfát 15,0 mg polivinilpirrolidon 15,0 mg víz 50 ml/1000 drazsé 45 keményítő 30,0 mg nátriumlaurüszulfát "" 3,0 mg magnéziumsztearát 3,0 mg 359,0 mg 50 Előállítás: A hatóanyagot a laktózzal, a dikalciumhidrogénfoszfáttal és 15,0 mg-nak megfelelő nátriumlaurilszulfáttal összekeverjük. A keveréket 60 sz. szitán átszitáljuk, és polivinilpirrolidont tar- 55 talmazó vizes oldattal granuláljuk. Szükség esetén még vizet adunk hozzá, hogy pasztaszerű anyagot kapjunk. Hozzáadjuk a keményítőt, és addig keverjük, míg egységes granulátumot nem kapunk. A granulátumot 10 sz. szitán áttörjük, 60 és 100°-on 12—14 óra hosszat szárítjuk. Ezután 16. sz. szitán átszitáljuk, a magnéziumszulfátot és a maradék nátriumlaurilszulfátot hozzákeverjük, és a keveréket tablettázógépen drazsémagokká sajtoljuk. . 65 8 Bevonás: Az így kapott drazsémagokat lakkal bevonjuk és talkummal beszórjuk a vízfelvétel megakadályozására. További rétegeket viszünk) fel, hogy a tablettáknak a kívánt alakot adjuk. Ezután színes rétegeket viszünk fel a kívánt szín eléréséig. Szárítás után a drazsét méhviasszal polírozzuk. II. példa Kapszulák 7-klór-l-(2,2,2-trifluoretil)-2-hid- "^ roxi-2,3-dihidro-5-f enil-lH-1,4-benzodiazepin 100,0 mg nátriumlaurüszulfát 20,0 mg laktóz 279,0 mg magnéziumsztearát 101,0 mg 500,0 mg Előállítás: A hatóanyagot a nátriumlaurilszulfáttal és a laktózzal keverjük, és a keveréket egy 80 sz. szitán átszitáljuk. Magnéziumsztearátot adunk hozzá, és kétrészes zselatinkapszulákba zárjuk. III. példa Kúpok összetétel: 7-klór-l-(2,2,2-trifluoretü)-2-hidroxi-2,3~dihidro-5-fenil-lH~l,4-benzodiazepin, finoman őrölt kakaóvajjal kiegészítve 100 mg 2 g-ra Előállítás: A hatóanyagból és a megolvasztott kakaóvajból pépet készítünk, a megolvasztott keveréket formákba öntjük és lehűtjük. A szakember előtt nyilvánvaló, hogy ezek a készítmények összetételükben változtathatók, és számos más módon is előállíthatók. A találmány szerinti eljárással készült bármelyik vegyület felhasználható a fent ismertetett készítményekben hatóanyagként. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az I általános képletű új szubsztituált 2-hidroxi-2,3-dihidro-5-f enil-1,4-benzodiazepinek és farmakológiaüag elfogadható savaddíeiós sóik előállítására — ebben a képletben X hidrogén- vagy halogénatomot vagy trifluormetücsoportot, RÍ kevés szénatomos alkil- vagy polifluor(kevés szénatomos)-alkücsoportot, R2 hidrogénatomot, R3

fenil- vagy X-szel szubsztituált femlcsoportot és R4

hidrogénatomot vagy kevés szénatomos alkilcsoportot jelent — azzal jellemezve, hogy a) egy X általános képletű vegyületet — ebben a képletben Ei, R3 és X a fenti jelentésűek, és vagy U hidrogénatomot és V egy 4