161194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-alkil-5-fenil-7-klór-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on-származékok tisztítására
5 1. példa l-metil-2-aminometil-3-fenil-5-klór-indol-szulfátból ecetsavas közegben krómsavanhidriddel előállított 130—132 a C olvadáspontú, sárga színű nyers l-metil-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on 5,0 grammját (0,01765 mól) 50,0 ml 2n sósavban (f: 0,935) oldjuk szobahőmérsékleten. Az oldathoz jeges hűtés és keverés közben 20 °C alatti hőmérsékleten 33,5 ml 2n vizes nátriumhidroxid-oldatot (f: 1,091) adunk, miközben vöröses-narancsszínű csapadék keletkezik. További 10 perc keverés után 0,25 g aktív szenet adunk az oldathoz, és a keverést tovább folytatjuk. Az oldatot szűrjük, a szűrletet jeges hűtés és keverés közben ammóniával meglúgosítjuk. 10 perc keverés után a képződött fehér csapadékot széntetrakloriddal extraháljuk. Az extraktumot nátriumszulfáton szárítjuk, 0,25 g aktív szénnel derítjük, szűrjük, a szűrőn maradt részt 5 ml széntetrakloriddal mossuk. A szűrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot 10 ml izopropilalkoholból kristályosítjuk. Jeges hűtés után a kivált kristályokat kiszűrjük és 20 ml izopropilalkoholból átkristályosítjuk. 4,30 g tiszta l-metil-5-fenil-7-klór-1,3-dihidr o-2H-l ,4-benzodiazepin-T2-ont kapunk színtelen prizmás kristályok alakjában. Olvadáspontja 132—134 °C. A szilikagélen (Kieselgel GF 254) 10:7 arányú etilacetát-kloroform futtatóeleggyel készített vékonyréteg-kromatogramon ultraibolya fényben detektálva egyetlen folt mutatkozott (Ff: 0,52). A 0,78 Rf értékű sárga 2-metilamino-5--klórbenzofenon-folt és a nyerstermék kromatogramján megfigyelt más foltok eltűntek. 2. példa 2 g (0,00702 mól) sárga színű nyers l-metil-5--f enil-7-klór-l ,3-dihidro-2H-l ,4-benzodiazepin-2-on (o. p. 130—132 °C) 6,00 ml 3n sósavval készített oldatához 7,25 ml n nátriumhidroxid-oldatot (f: 1,033) csepegtetünk jeges hűtés közben. Sárgásnarancsszínű finom csapadék válik ki. 10 perc keverés után 0,1 g aktív szenet adunk az oldathoz, és további keverés után szűrjük; a csapadékot kevés vízzel mossuk. A szűrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, és vizes ammóniával hűtés közben pH 9—10-ig lúgosítjuk. A kivált csapadékot 2-szer 10 ml széntetrakloriddal extraháljuk. Az extraktumot 2-szer 10 ml vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, 0,1 g aktív szénnel derítjük, azután szűrjük. Á szűrletet a mosófolyadékkal egyesítve vákuumban bepároljuk, a maradékot 5 ml izopropilalkoholból kristályosítjuk. Hűtés után a kivált kristályokat kiszűrjük, kevés izopropilalkohollal mossuk, azután megszárítjuk. I, 7 g tiszta l-metil-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4--benzodiazepin-2-ont kapunk színtelen prizmás kristályok alakjában. Olvadáspontja 132,5—134 °C. 6 3. példa l-metil-2-aminometil-3-fenil-5-rklór-indol-szulfátból ecetsavban krómsavanhidriddel előállított 5 halványsárga nyers l-metil-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-on (o. p.: 128—130 °C) 30,0 g-ját 300 g 7,06 súly %-os sósavban oldjuk szobahőmérsékleten. Ehhez az oldathoz 20 °C alatt hűtés és keverés közben 228 g 7,41 10 súly %-os vizes nátriumhidroxid-oldatot csepegtetünk, miközben vöröses-narancsszínű csapadék képződik. További 10 perc keverés után 1,5 g aktív szenet adunk az oldathoz, leszűrjük, a szűrőn maradt részt 20 ml vízzel mossuk. A 15 szűr letet és a mosófolyadékot egyesítjük, és 300 g széntetrakloridot adunk hozzá. A keveréket hűtés és keverés közben ammónia hozzácsepegtetésével meglúgosítjuk. Az elegyet 20 °C körüli hőmérsékleten 10 percig keverjük, a 20 széntetrakloridos fázist elválasztjuk, és a vizes fázist 210 g széntetrakloriddal extraháljuk. Az egyesített széntetrakloridos extraktumokat vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, 1,5 g aktív szénnel derítjük, szűrjük, a szűrőn maradt 25 részt 50 g széntetrakloriddal mossuk. A szűrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, a széntetrakloridot vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 70,0 g izopropilalkoholból kristályosítjuk, az oldatot hűtés közben keverve. A kivált kris-30 tályokat kiszűrjük és 8 g izopropilalkohollal mossuk, azután 100 g izopropilalkoholból átkristályosítjuk. 24,5 g tiszta l-metil-5-fenil-7--klór-1.3-dihidro-2H-l ,4-benzodiazepin-2-ont kapunk színtelen prizmás kristályok alakjában. 35 Olvadáspontja 132—134 °C. 4. példa 40 2-{N-metil-toziloxiacetamido)-5-klór-benzofenont etanolban ammóniával reagáltatunk, .és a kapott nyers l-metil-5-fenil-7-klór-l,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-ont etanolból átkristályosítjuk. A 131—133 °C olvadáspontú sárga 45 kristályos termék 6,0 g-jának 150 ml széntetrakloriddal készített oldatát háromszor 50 ml 3,33n sósavval extraháljuk. Az egyesített sósavas extraktumokat 65 ml 5,14n vizes nátriumhidroxid-oldat hozzácsepegtetésével részben semlegesít-50 jük, miközben finom sárga csapadék képződik. A keveréket 0,3 g aktív szénnel derítjük, keverjük, szűrjük és a szűrőn maradt részt vízzel mossuk. A szűrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, és jeges hűtés közben vizes ammóniaol-55 dattal meglúgosítjuk, és széntetrakloriddal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, 0,3 g aktív szénnel derítjük, szűrjük, a szűrőn maradt részt széntetrakloriddal mossuk. A szűrletet és a mosófolya-80 dékot egyesítjük, a széntetrakloridot vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 2 ml izopropilalkoholból kristályosítjuk. Jeges hűtés után a kristályokat kiszűrjük, kevés izopropilalkohollal mossuk és megszárítjuk. 5,4 g tiszta 1-metil-65 -5-fenil-7-klór-l ,3-dihidro-2H-l ,4-benzodiaze-3
