161190. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus nyomatékerősítő különösen elektrohidraulikus lptetőmotorhoz

161190 hetetlenségi nyomaték értéke, valamint a szabályozási idő optimális, és amelynél a négyvezérlőélű tolattyúnak a tolattyúperselyben fellépő forgómozgásának a kiküszöbölésével a hidraulikus nyomatékerősítő élettartama — növekedése 3 érhető el. A találmány tehát hidraulikus nyomatékerősítő, melyben nem síkvezérlésű, hanem ún. belső vezérlésű hidraulikus motor van alkalmazva. Erre az jellemző, hogy a dugattyúház 10 áll — szemben az USA-szabadalomban írt találmánnyal, forgómozgást nem végez — és ennek következtében saját tehetetlenségi nyomatéka kicsi. További következménye ennek az, hogy a külső, megengedetfc,tehetetlenségi nyomaték rela- 15 tíve lényegesen nagyobb, mint a síkvezérlésű hidraulikus motoré. További jellemzője a bejelentett találmánynak — szemben az USA-szabadalommal, melyben a négyvezérlőélű tolattyú az axiális elmoz- 20 duláson kívül a motortengellyel mindenkor azonos fordulatszámmal forog — csak axiális irányú elmozdulást végez, de a tolattyúperselyhez képest relatív forgómozgás nem lép fel, ennélfogva lényegesen kisebb a kopás, így a vezér- 25 lőélekre vonatkozó pontossági előírások 0—2 mikron közötti értéket is lehetővé tesznek. Meghatározója az ismert belsővezérlésű, axiáldugattyús hidraulikus motor, melynek a szokásostól eltérően a dugattyútereit két-két furat 30 köti össze a motorvezérlő (forgó) tolattyúval, annak négy megfelelően kialakított vezérlőhornya révén, melyek közül két, axiálisan eltolt helyzetű és ellentétes oldalon levő horony radiális furatokkal van ellátva. A motorvezérlő 35 tolattyúban helyezkedik el a négyvezérlőélű tolattyú, azzal együtt végezhet forgómozgást, de a motorvezérlő tolattyúhoz képest — melynek belső kialakítása célszerűen a négyvezérlőélű tolattyú perselye — relatív elfordulást nem 40 végezhet, csupán axiális elmozdulást. Ezt a kapcsolatot egy speciális kialakítású kapcsoló biztosítja, mely a négyvezérlőélű tolattyú jelentős axiális elmozdulását megengedi, elfordulást azonban nem tesz lehetővé, ugyanakkor az egy- 45 tengelyűségi hibákból eredő befeszüléseket is kiküszöböli. A négyvezérlőélű tolattyú a motorvezérlő tolattyú, valamint a dugattyúház célszerűen olyan hornyokkal és furatokkal van ellátva, melyek 50 a nyomó és visszafolyóági olaj vezetésére alkalmasak. A motorvezérlő tolattyú és a motortengely közötti kapcsolatot ismert körmös kapcsoló valósítja meg. A négyvezérlőélű tolattyú a motortengellyel 55 ellentétes végén a motorvezérlő tolattyúból kiálló részen egy lapos menetű anyával van ellátva, mely egy kétsorú, ferdehatásvonalű csapággyal axiálisan, holtjátékmentesen megfogott laposmenetű orsóhoz csatlakozik, s mint kine- 60 matikai elempár a nyomatékerősítő különbségképző szervét alkotja. A motorvezérlő tolattyú — mely magába foglalja a négyvezérlőélű tolattyú perselyrendszerét — a motortengellyel ellentétes végén egy támcsapággyal van megtá- 65 masztva, melyhez a motortengely irányából egy előfeszített rúgó szorítja, megakadályozva ezáltal a motorvezérlő tolattyúnak, s benne a négyvezérlőélű tolattyú perselyrendszerének axiális irányú, nem kívánatos elmozdulását, A laposmenetű orsó tengelyvégződése — mint a hidraulikus nyomatékerősítő bemenő tengelye — csatlakoztatható akár közvetlenül (tengelykapcsolón keresztül), akár fogaskerék-áttételen keresztül a villamos léptető motorhoz. A találmányt közelebbről a leíráshoz csatolt rajzok segítségével magyarázzuk meg. A rajzokon az 1. ábra a hidraulikus nyomatékerősítőt hosszmetszetben, a 2. ábra ugyanezt a szerkezetet keresztmetszetben ábrázolja. Az 1 motor és dugattyúház foglalja magában a 21 dugattyúkat, melyeknek munkaterei a 2 és 3, egy síkban levő radiális furatokkal csatlakoznak a 6 motorvezérlő tolattyú A és B metszeti rajzokon szemléltetett 7, 8, 9, 10 vezérlő hornyaihoz. A 6 motorvezérlő tolattyú foglalja magában a 11 négyvezérlőélű tolattyút oly módon, hogy a 6 motorvezérlő tolattyú furata a 11 négy vezérlőélű tolattyú perselyrendszereként van kialakítva. A 6 motorvezérlő tolattyú közepén lévő 23 radiális furatok a 11 négyvezérlőélű tolattyút az 1 motorházon elhelyezett 5 nyomóvezetékhez, míg a 6 motorvezérlő tolatytyú két végén 22 fúratok a 11 négy vezérlőélű tolattyút az 1 motorházon elhelyezett 4 kifolyóvezetékhez csatlakoztatják. A 6 motorvezérlő tolattyú 7 vezérlőhornyát a 19 radiális fúrat (2. ábra A metszet) köti össze a 11 négyvezérlőélű tolattyú 25 és 26 vezérlőélei által határolt térrel. A 6 motorvezérlő tolattyú 10 vezérlőhornyát (3. ábra B metszet) a 20 radiális fúrat köti öszsze a 11 négyvezérlőélű tolattyú 27 és 28 vezérlőélei által határolt térrel. A 6 motorvezérlőtolattyú 8 és 9 hornyai passzív vezérlőhornyok. A 6 motorvezérlő tolattyú 15 motortengely felőli végén lévő homlokhornyába illeszkednek a 12 tengelykapcsoló külső kapcsolónyúlványai, míg belső, ezen kapcsolónyúlványokra merőleges, síkfelületekkel határolt hornya foglalja magába a 11 négyvezérlőélú tolattyú 15 motortengely felőli végén levő, párhuzamos síkfelületekkel határolt menesztő nyúlványát. A 15 motortengely és a 6 motorvezérlő tolattyú közötti kapcsolatot a 14 körmös kapcsoló biztosítja. A 11 négyvezérlőélű tolattyú 15 motortengellyel ellentétes, hátsó végén a 16 laposmenetű anyával rendelkezik. A 16 laposmenetű anyába van becsavarva a 17 laposmenetű orsó, mely az 1 motorházban helyezett 18 csapágyban van csapágyazva. A 6 motorvezérlő tolattyút a 13 előfeszített rugó tartja hátsó helyzetében. A 6 motorvezérlő tolattyú 24 hornyai tehermentesítő hornyok. A találmány szerinti hidraulikus nyomatékerősítő működése a következő: A hidraulikus nyomatékerősítö 5 nyomóvezetékét és 4 visszafolyó vezetékét egy hidraulikus tápegység nyomó-, ill. visszafolyó ágához csatla-