161186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-2,3,4,5- tetrahidro-1H-1,4-benzodiazepino [5,4-b] oxazolidin-, -tiazolidin- ill. -tetrahidrooxazin-2-on-származékok előállítására
3 Ri, R2 , R3, R4, R5, RÖ, A és X jelentése a fentivel egyező, Z pedig valamely savgyököt jelent — vízzel vagy valamely bázissal való reagáltatás útján gyűrűzárásnak vetünk alá. Találmányunk azon a megfigyelésen alapul, hogy az (I) általános képletű benzodiazepinium-sók magasabb ptí-Wtományú közegben gyűrűzárásra hajlamosak. A szóban forgó átalakítást tehát úgy valósíthatjuk meg, Hogy az (I) általános képletű benzodiazepinium-só alkalmas oldószerben készült oldatát vízzel vagy valamely szerves vagy szervetlen bázissal kezeljük. Ilyen célra például az alábbi oldószereket alkalmazhatjuk : vizet, valamely rövidszénláncú alkanolt, így metanolt vagy etanolt; valamely halogénezett szénhidrogént, így kloroformot vagy diklórmetánt stb. A fenti átalakításban például a következő szervetlen és szerves bázisokat használhatjuk: alkáli- és földalkáli-karbonátok, így nátriumkarbonát vagy káliumkarbonát; alifás aminők, így trietilamin; piridin; stb. A szóban forgó reakcióban azonban kielégítő eredménnyel használható bármely olyan más szerves vagy szervetlen bázis, amely az- (I) általános képletű benzodiazepinium-só oldatának pH-ját megnöveli. Az (I) általános képletű benzodiazepinium-sót vizes közegben úgy alakíthatjuk át a (II) képletű benzodiazepino-oxazolidinon-származékká, hogy a kiindulási anyagot nagy mennyiségű vízben oldjuk. így feleslegessé válik, hogy az elegyhez az átalakítás megvalósítására további vízmennyiséget adjunk. A kezelés után a (II) általános képletű benzodiazepino-oxazolidinon-származékot szokásos módon különíthetjük el. Ha például a reakció megvalósítására olyan oldószert — például vizet vagy etanolt — alkalmaztunk, amelyben a (II) képletű benzodiazepino-oxazolidinon-származék csak gyengén oldódik, akkor a kivált végterméket szűréssel különíthetjük el. Ha a végtermék az alkalmazott'oldószerben jól oldódik, akkor elkülönítés céljából az oldószert ledesztilláljuk, majd a párlási maradékot valamely alkalmas oldószerből; például etanolból átkristályosítjuk. A végterméket jól oldó oldószerre példaként a kloroformot vagy diklórmetánt említhetjük meg. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köré nincsen ezekre á példákra korlátozva. 1. példa 7-klór-5-fenil-2,3,4,5-tetrahidro-lH-l,4-benzodiazepino[5,4-b]oxazölidin-2-on 3,6 g 7-klór-5-fenil-2-oXo-4-(2-hidroxi-etii)-2,3--dihidro-lH-l,4-benzodiazepiniüm-klorid 50 ml vízben készült oldatához' folyamatosan 5%-os vi«es riátriumkárboriát-oldatdt adunk; míg az oldat pH-ja 8,0—9,0 nem lesz. A kivált anyagot 4 szűréssel elkülönítjük, majd szárítjuk» Az ein leti hozammal megfelelő mennyiségben, kap' kristályos végtermék 175—176,5 °C-on olvad. 5 Az ismertetett eljárással egyező; módon, de -7-klór-5-f enil-2-oxo-4-(2-hidroxfcetil)-2,3-dihid ro-lH-l,4-benzodiazepinium-klorid kiindul anyag helyett a megfelelő benzodiazepinium-i alkalmazva; ugyancsak az elméletinek megfe 10 lő hozammal az alábbi benzodiazepinrSzárma: kokat állítottuk elő: 7-nitro-5-f enil-2,3,4,5-tetrahidro-l H-l ,4-benzodiazepino[5,4-b]oxazolidin-2-on (op. 217—221 15 böml.); 7-bróm-í-5-fienil-5'-metil-2,3,4,5-tetrahidro-lH-1,4-benzodiazepino[5,4-b] oxazolidin-2-on ( 180—182 °C); 20 » j- N 7,8-diklór-5-fenil-5'-metil-2,3,4,5-tetr|hldÉo-lH -l,4-benzodiazepinot5,4-b]oxazolidin-Si «h { 196—197,5 °C.); 25 7-klór-l-metil-5-fenil-2,3,4,5-tetrahidro-lH-l,4 -benzodiazepino[5,4-b]oxazolidin-2-on (op. —183 °C); 3,7,9-trimetil-5-fenil-2,3,4,5-tetrahidro-lH-l,4-30 -benzodiazepino[5,4-b]oxazolidin-2-on (op. 21 221 °C); 7-klór-l-metil-5-(2-klór-fenil)-2,3,4,5-tetrahidro-lH-l,4-benzodiazepino[5,4-b]oxazolidin-2-o 35- (op. 155--158 °C); 7-nitro-l-metil-5-fenil-5'-metil-2,3,4> 5-tetrahiö ro-lH-l,4-benzodiazepino[5,4-b}oxazolidin-2-o (op: 156—158 °C); 40 7-klór-5-(2-klór-fenil)-5'-metil-2,3,4,5-tetrahid ro-1 H-l ,4-benzodiazepino[5,4-b] oxazolidin-2-o (op. 190—192 °C, boml.); 7-klór-5-(2-fluor-fenil)-2,3,4,5-tetrahidro-lH-l,4-benzodiazepino[5,4-b]oxazolidhv2-on (op. 45 —183 °C); 7-bróm-5-(2-klór-fenil)-2,3,4,5-tetrahidro-lH-l,4-benzodiazepino[5,4-b]oxazolidin-2-on (01 204,5—207 °C, boml.); 7-bróm-5-(2-klór-fenil)-5'-metil-2,3,4,5-tetra-50 hidro~lH-l,4-benzodiazepino[5,4-b]oxazolidin-2-on (op. 196—198 °C, boml.); 7-klór-5-(2-metil-fenil)-5, -metil-2,3,4,5-tetrahi ro-lH-l,44)enzodiazepinG[5,4-b]oxazoliduv-2-( (op. 203—205 °C, boml.); 55 7-klór-5-(4-^nitro-f enil)-5'-metil-2,3;4,5-tetrahi re-lH^l,4*-benzodiazepino[5,4-b]oxazolidin-2-( (op:193—195 °C); 7-klór-3-metil-5-fenü-5'-metil-2,3,4,5Ttetrahic ro-lH-1 ,*-benzodiazepino[5,4-b] oxazolidin-.2-( 60 (op. 216—217 °C); 7-klór^3-metil-5-feiül-2,3,4,5-tetrahidro-lH-l, benzodiazepine [5,4~b]tiazolidin-2-on (op, —207 °C); 7-klór-5-fenil-2,3,4,5-tetrahidr o-l H-l ,4-benzo 65 diazepino[5,4-b]tiazolidin-2-on (op. 241—243
