161179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2(1H)-kinazolinonok előállítására

161179 23 24 éter elegyéből átkristályosítjuk. A vegyület 188— 192°-on olvad (bomlik). 11. p é 1 d a l-Izopropil-6-morfolino-4-fenil-2(lH)­kinazolinon a) 6-Amino-l-izopropil-4-fenil-2(lH)~ kinazolinon 12 g 6-nitro-l-izopropil-»4-fenil-2(lH)-kinazo­linonnak 240 ml forró etanollal készült oldatát felforraljuk, majd keverés közben 80 ml vizet és 16 g vasforgácsot adunk hozzá. Ezután keverés közben 40 perc alatt hozzácsepegtetjük 80 ml etanol, 20 ml víz és 4 ml 2 n sósav elegyét. A kapott keveréket 3 óra hosszat visszafolyatással forraljuk, majd a forró oldathoz 4 ml 2 n nát­ronlúgot adunk. Szűrés után az etanol tökéletes eltávolítására vákuumban bepároljuk. A kapott koncentrátumhoz 100 ml etilacetátot adunk, a szerves fázist 3 ízben 50—50 ml híg sósavval ext­raháljuk, a vizes fázisokat egyesítjük, nátrium­hidroxiddal meglúgosítjuk és 2 ízben 50—50 ml híg sósavval extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük, vízmentes nátriumszulfáton megszá­rítjuk, leszűrjük, és vákuumban szárazra bepá­roljuk. A maradékot etilacetátból átkristályosít­va 6-amino-l-izopropil-4-fenil-2(l H)-kinazoli­nont kapunk sárga prizmák alakjában. Olvadás­pontja 210—215°. b) 1 -Izopropü-6-morfolino-4-fenil-2(l H)­kinazolinon 4 g l-izopropil-6-amino-4-fenil-2(lH)-kinazoli­non és 4 g vízmentes káliumkarbonát keverékét 20 ml bisz-(2-brómetil)-éterben másfél óra hosz­szat keverés közben 140°-on melegítjük. A fölös reagenst vákuumban eltávolítjuk, és a maradé­kot metilénklorid és jéghideg 2 n nátronlúg kö­zött megosztjuk. A szerves fázist leválasztjuk, vízzel mossuk és megszárítjuk. Az oldószer be­párlása után nyers olajos terméket kapunk, ezt etanolban feloldjuk, hidrogénkloridgázt veze­tünk át rajta, mire a hidroklorid kiválik. Leszűr­jük és metilénklorid és 2 n nátronlúg között megosztjuk. A szerves fázist elválasztjuk, meg­szárítjuk és bepároljuk. A maradékot dietiléter­ből átkristályosítva l-izopropil-6-morfolino-4-fe­nil-2(lH)-kinazolinont kapunk. Olvadáspontja 172—175°. 1 2. példa l-Izopropil-7-metil-6-amino-4-fenil-2(lH)­kinazolinon 7,5 g l-izopropü-7-metil-6-nitro-4-fenil-2(lH)­kinazolinon (az 1. példában leírt eljárással ké­szül) és kb. 9 g vizes Raney-nikkel-iszap keveré­két 150 ml dioxánban 5 óra hosszat szobahőmér­sékleten 3,4 att hidrogénnyomáson rázzuk. Ez­után a reakciókeveréket kovaföldön átszűrjük, a szűredéket szárazra bepároljuk, és a maradékot etilacetátból átkristályosítjuk. 6-Amino-l-izopro­pil-7-metil-4-fenil-2(lH)-kinazolinont kapunk. Olvadáspontja 193—196°. 1 3. példa 1 -Izopropil-7-metil-6-morfolino-4-fenil-2(l H)­kinazolinon 7,5 g 6-amino-l-izopropil-7-metil-4-fenil-2(lH)­kinazolinon és 1,5 g vízmentes káliumkarbonát keverékét 8 ml bisz-(2-brómetil)-éterben 24 óra hosszat keverés közben 120°-on melegítjük. A keveréket a 11/b példa szerint feldolgozzuk, és etilacetát és dietiléter 10:1 arányú elegyéből át-5 kristályosítva l-izopropil-7-metil-6-morfolino-4-fenil-2(lH)-kinazolinont kapunk. Olvadáspontja 218—221°. 14. példa 7-Dimetilamino-l -izopropil-4-fenil-2(l H)-10 kinazolinon 5 g 4-dimetilamino^-2-izopropilamino-benzofe­nonimin (a 7/d. példában leírt eljárással készül), 3,5 ml etilklórkarbonát és 35 ml benzol keveré­két 2,5 óra hosszat visszafolyatással forraljuk. A 15 kapott keveréket 80 ml benzollal hígítjuk, majd 2 ízben vízzel mossuk. A szerves fázist megszá­rítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot dietiléter és metilénklorid 5:1 arányú elegyéből átkristályosítva 7-dimetilamino-l-izopropil-4-fe-20 nil-2(lH)-kinazolinont kapunk. Olvadáspontja 181—183°. A fenti eljárást 7 ml trietilamin hozzáadásá­val megismételjük. A kapott maradékot dietil­éter és metilénklorid elegyéből átkristályosít-25 va 7-dimetilamino-l-izopropil-4-fenil-2(lH)-ki­nazolinont kapunk. Olvadáspontja 181—183°. 15. példa 7-Dimetüamino-l -izopropil-4-fenil-2(l H)­kinazolinon 30 5 g 4-dimetilamino-2-izopropilaminobenzo-fe­nönimin (a 7/d. példában leírt eljárással készül) és 12 g uretán keverékét 2,5 óra hosszat 180— 190°-on hevítjük. Ezután lehűtjük, 60 ml meti­lénkloridban oldjuk, és az oldhatatlan anyagot 35 kiszűrjük. A szűredéket 60 ml vízzel mossuk. Ez­után a szerves fázist megszárítjuk, vákuumban bepároljuk, és a maradékot dietiléter és metilén­klorid 5:1 arányú elegyéből átkristályosítjuk. A kapott 7-dimetilamino-l-izopropil-4-fenil-2(lH)-40 kinazolinon olvadáspontja 181—183°. A fenti eljárást 1 g cinkklorid hozzáadásával végrehajtva, a bepárlási maradék dietiléter és metilénklorid 5:1 arányú elegyéből történő ki­kristályosítása után 7-dimetilamino-l-izopropil-45 4-fenil-2(lH)-kinazolinont kapunk. Olvadáspont­ja 181—183°. 1 6. p é 1 d a 7-Dimetilamino-l -izopropil-4-fenil-2(l H)­kinazolinon 50 4-Dimetilamino-2-izopropil-aminobenzofeno­nimint (a 7/d. példában leírt eljárással készül) forró benzolban l,l'-karboniliminazollal reagál­tatva 7-dimetilamino-l-izopropil-4-fenil-2(lH)­kinazolinont kapunk. Olvadáspontja 181—183°. 55 1 7. p é 1 d a 1 -Izopropil-7-metil-6-nitro-4-fenil-2(l H)­kinazolinon a) 2-Izopropilamino-4-metil-5 -nitro-benzofenon 15 g 2-klór-4-metil-5-nitro-benzofenon, 700 mg 60 rézpor, 700 mg rézklorid, 15 ml etanol és 15 ml cseppfolyós izopropilamin keverékét 20 óra hosz­szat visszafolyatással forraljuk. Ezután 200 ml metilénkloridot adunk hozzá, a szervetlen anya­got kiszűrjük, és a szűredéket 100 ml vízzel mos-65 suk. A szerves fázist nátriumszulfáton megszá-12

Next

/
Thumbnails
Contents