161173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inzulin-származékok előállítására

161173 4 letek oldatait ennek megfelelően hosszabb időn át beadhatjuk anélkül, hogy nekrózis lépne fel, vagy az injekció beadásának helyén gyulladásos szövetkeményedés alakulna ki. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a 5 találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­tek progresszív hatású, fontos vércukorszint­csökkentő gyógyszerek. Intravénás alkalmazás esetén hatásuk nagyságrendileg ugyanolyan gyorsan jelentkezik, mint az inzuliné, intramusz- 10 kuláris vagy szubkután adagolás esetén hatásuk hosszantartó, és nagymértékben enyhítik a hi­poglükémiás csúcsot. A találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületek a cukorbaj és szövődményei, így a dia- 15 betikus kóma, a diabetikus vagy más eredetű acidózis, továbbá a vészes lefogyás kezelésére alkalmazhatók. A vegyületek továbbá eredményesen használ­hatók fel a cukor-lipoid anyagcsere zavaraival 20 összefüggő anyagcsere-rendellenességek kezelé­sére, ugyanis elősegítik a cukorszerű anyagok teljes lebontását a szervezetben. A vegyületek a cukorszerű anyagok, és ennek következtében a lipoidok asszimilációját, ezzel együtt a táplált- 25 ságot javítják. Az (I) általános képletű vegyü­letek, és a megfelelő szabad fehérjék továbbá a lipoid-fölösleggel, vagy egyéb tünetekkel járó kóros elhízás kezelésére is alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással előállított ve- 30 gyületek az ideggyógyászatban a skizofrénia sokkos kezelésére használhatók fel. A vegyületek külsőleg alkalmazva, pl. vissz­eres fekélyek és nehezen gyógyuló sebek kezelé­sére, valamint a sebfelületek regenerálódásának 35 meggyorsítására használhatók fel. A találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületeket intravénásán, intramuszkulárisan vagy szubkután úton adhatjuk be, vagy bőrfelü­letek helyi kezelésére alkalmazhatjuk. 40 Az (I) általános képletű vegyületeket és a meg­felelő szabad fehérjéket ampullázott injiciálható oldatokká, tartályonként több dózisegységet tartalmazó oldatkészítményekké, felhasználás előtt megfelelő oldószerben feloldandó steril po- 45 rokka, kenőcsökké, helyileg alkalmazható hintő­porokká vagy permetekké alakíthatjuk. A találmány szerint előállított vegyületeket az adagolás módjától függően különböző dózisok­ban adhatjuk be. A vegyületeket rendszerint a 50 természetes inzulinnal azonos nagyságrendű dó­zisban alkalmazzuk. Felnőttek kezelésére elő­nyösen napi 0,1—0,5 egység/kg mennyiségű ha­tóanyagot használhatunk fel. A találmány szerinti eljárással előállított ha- 55 főanyagokat tartalmazó gyógyászati készítménye­ket — pl. injiciálható oldatokat, steril porkészít­ményeket, kenőcsöket, helyileg alkalmazható hintőporokat — önmagában ismert módszerek­kel állítjuk elő. 60 A polipeptid-vegyületek megnevezésére ma­gyar szabályozás nincs, ezért a következőkben az angol és francia irodalomban használatos no­menklatúrát [lásd: J. Biol. Chem. 241, 2491 (1966); Biophys. Acta 121, 1 (1966)], továbbá a 65 természetes peptidek szintetikus variánsaira vo­natkozó, a I. U. P. A. C. által jóváhagyott no­menklatúrát [Biochemistry 6, 1, 362 (1967)] kö­vetjük. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek és a megfelelő sza­bad fehérjék abban különböznek az 1.157.528 sz. angol szabadalmi leírásban ismertetett vegyüle­tektől, hogy az új vegyületek amino-csoportjai teljesen blokkoltak, míg az említett angol sza­badalmi leírásban leírt vegyületek amino-cso­portjainak blokkolása csak részleges. További eltérést jelent, hogy az 1.157.528 sz. angol sza­badalmi leírásban ismertetett vegyületek erősen asszociált molekula-aggregátumokat képeznek, míg a találmány szerint előállított vegyületek, a természetes inzulinhoz hasonlóan, disszociált vagy gyengén asszociált formában fordulnak elő. Az (I) általános képletű vegyületek és a meg­felelő szabad fehérjék az 1.157.528 sz. angol sza­badalmi leírásban leírt, erősen asszociált vegyü­letektől a következő jellemzőikben térnek el (va­lamennyi eltérés a különböző asszociációfok kö­vetkezménye) : Az (I) általános képletű vegyületek és a meg­felelő szabad fehérjék cirkuláris dichroizmus­görbéjén 220 nv-nál negatív maximum jelent­kezik, amely annak következménye, hogy az in­zulinoid-molekula B-lánca részben helikoid szer­kezetű. Az 1.157.528 sz. angol szabadalmi leírás­ban ismertetett, erősen asszociált vegyületek ese­tén ilyen maximum nem mutatható ki. Az (I) általános képletű vegyületek és a megfelelő sza­bad fehérjék a papír kromatográfiás vizsgálat so­rán ugyanolyan nagyfokú mozgékonyságot mu­tatnak, mint az inzulin, míg az 1.157.528 sz. an­gol szabadalmi leírásban leírt vegyületek Rf ér­téke azonos körülmények között nulla. Az (I) általános képletű sók vízben oldódnak, míg az idézett angol szabadalmi leírás szerinti, erősen asszociált vegyületek vízben oldhatatlanok. Az (I) általános képletnek megfelelő szabad fehér­jék továbbá bázis hatására könnyen szolubilizál­hatók, míg az 1.157.528 sz. angol szabadalmi le­írásban ismertetett vegyületek bázikus közegben is csak gyengén oldódnak, és csak viszonylag erősen lúgos közegben (pH = 11—12) szolubili­zálhatók. Az (I) általános képletű vegyületeket és a meg­felelő szabad fehérjéket az 1. reakcióvázlatban ismertetett módon állíthatjuk elő. A fenti ve­gyületek előállításának első lépésében a (II) kép­letű inzulint gyengén lúgos, homogén, vizes-al­koholos közegben Z—CO—CH2— CO—R általá­nos képletű /?-diketonnal kondenzáltatjuk — ahol Z és R jelentése a fent megadott. A reakció so­rán (III) általános képletű, vízben oldhatatlan, erősen asszociált molekula-aggregátumokat ké­pező alkálifémsó keletkezik •— ahol Z és R jelen­tése a fent megadott. A kapott (III) általános képletű vegyületet alkálifémhidroxid jelenlété­ben, pH~8 értéken fenollal vagy helyettesített fenolszármazékkal kezelve (IA) általános kép­letű, disszociált vagy gyengén asszociált, vízben oldódó alkálifémsóvá alakítjuk. A kapott termé-2

Next

/
Thumbnails
Contents