161157. lajstromszámú szabadalom • Lemezes sugárzó fűtőtest

MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. III. 25. Közzététel napja: 1972. II. 28. Megjelent: íjtfj MÄ'J 3 0 (00—154) 161157 Nemzetközi osztály: F 24 d 3/02 Vi«'. Feltalálók: ördögh Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest dr. Bánhidi László oki. gépészmérnök, Budapest Lemezes sugárzó fűtőtest A találmány tárgya olyan lemezes sugárzó fűtőtest, amely lakó- és középületekben egy­aránt alkalmazható. A fűtőtesteket általában hőleadási mód szem­pontjából két fő csoportra oszthatjuk: kónvek- 5 ciós és sugárzó fűtőtestekre. A két hőleadási mód közötti különbség köz­ismert, mivel konvekciós hőleadáskor a hőmér­sékletkülönbség első, míg sugárzásos hőleadás­kor a negyedik hatványa arányában megy vég- 10 be a hőleadás. Ezért az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a sugárzó fűtések külön­böző megoldásainak alkalmazása. Éles határvonal a sugárzó és konvekciós fűtő­testek között nem vonható, mivel minden fűtő- 15 test hőjének egy részét konvekcióval, egy részét sugárzással adja le, csak más-más arányban. Ez az arány a? alábbi táblázatból látható: konvekciós és sugárzó hőleadás 20 légfűtés 100% 0% radiátoros 85% 15% padlófűtés 70% 30% falfűtés, panelfűtés 50% 50% mennyezetfűtés 15% 85% 25 A sugárzó lapok a panelfűtésekhez sorolhatók. Kialakításuk a következő: Két lemezbe olyan járatokat préselnek, hogy azok összeillesztése után a lemez felső és alsó ré­szén egy-egy vízszintes gyűjtőcsőrész és ezeket 30 összekötő függőleges csőrészek alakulnak ki. A két lemezt ezután, amennyiben acéllemez össze­hegesztik (pont- vagy vonalhegesztéssel), ameny­nyiben alumínium összehengerlik, esetleg ra­gasztják. A sugárzó lapok csatlakozását a cső­vezetékhálózathoz úgy oldják meg, hogy a két fűtőcső végébe a lappal párhuzamosan egy-egy fojtacél csonkot, alumíniumlap esetén alumí­niumcsonkot hegesztenek be. E csőcsonkok bel­ső vagy külső menettel vannak ellátva. Ezekhez a csonkokhoz csatlakoznak a kereskedelemben kapható normál elzárószerelvények pl. kettős beállítású radiátorszelepek, amelyekkel a sugár­zólapok elzárása, illetve szabályozása megold­ható. Más jellegű szabályozási lehetősége a su­gárzólapok teljesítményének nincs. Ennek értel­mében a sugárzólapok csak kétcsöves vagy át­kötőszakaszos egycsöves rendszerben alkalmaz­hatók, az átfolyó egycsöves rendszerekben azon­ban nem. Abban az esetben, ha egy sugárzólap nem elegendő a helyiség fűtésére, akkor két párhu­zamosan elhelyezett lapot alkalmaznak, ezek csatlakozó csonkjait egy csővel összekötik és ebbe az összekötő csőbe hegesztik be azt a cson­kot, amelynek menetes végéhez a hagyományos elzárószerelvényt felszerelik. Természetesen ebben az esetben is a sugárzólapok csak két­csöves és átkötőszakaszos egycsöves rendszerben alkalmazhatók. 161157

Next

/
Thumbnails
Contents