161157. lajstromszámú szabadalom • Lemezes sugárzó fűtőtest

161157 Ujabban azonban egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a különböző egycsöves fűtéseket, ezen belül is a méretezés, szereléstechnika és helyszíni szerelési munkaidő szempontjából optimálisnak tekinthető átfolyó rendszereket. Mivel azonban e fűtési mód esetében is megkövetelik a bizonyos mértékű helyi szabályozási lehetőségek biztosítását, és ennek megoldása légoldali szabályozással igen költséges, ezt egyre inkább a fűtőtestben magában kialakított átkötővezetékkel igyekeztek megoldani. Ennek lényege, hogy az átáramló víz vagy az egész fűtőtesten áramlik át (üzemi állapot), vagy ennek csak egy részén (lezárt állapot). Az eddigi ismert megoldások esetén ezt csak olyan fűtőtesteknél tudták megoldani, ahol a fűtőtest függőlegesen tagosított, pl. radiátoroknál, sugárzólapok esetében azonban nem. Ezenfelül áz ismert megoldások hátránya, hogy a fűtőtest teljesítményének csak kb. 50—60%-ára szabályozható le. A találmány célja, olyan fűtőtest kialakítása, amely egyrészt az eddigi megoldásoknál nagyobb mértékben kihasználja a sugárzó panelfűtőtestekkel elérhető hőtechnikai előnyöket, másrészt az eddiginél egyszerűbb átfolyós egycsöves rendszert hoz létre, amelynél a fűtőtest a jelenlegi 50—60%-nál nagyobb mértékben szabályozható le. Ezt a találmány értelmében azáltal valósítjuk meg, hogy az egyik lap elosztó vagy gyűjtővezetékében kialakított nyílásba olyan önmagában ismert folyamatos szabályozószelepet építünk be, amelynél a szelepházban a beáramló folyadék irányára merőleges, sugárirányú furatok vannak, a szelepház külsején pedig a furatokkal ellátott rész két oldalán egy-egy kötőelem van, amelynek segítségével a szelepet a nyílásba rögzítjük, a másik elosztó vagy gyűjtővezetékében kialakított nyílásba pedig a szelephez hasonló módon közdarabot építünk be, és a szabályozó szelepet a közdarabbal tömítetten kötjük össze, végül az elülső lapnak a fütendő helyiség felé eső oldalát festjük vagy eloxáljuk, a hátulsó lap fűtőfelületét pedig az elülső lap felületének 15—100%-a között változtatjuk. A találmány szerinti lemezes fűtőtest a sugárzó lapok előnyeit az átfolyó egycsöves fűtésre viszi át, amivel optimális hőleadást biztosít. Az alkalmazott új kialakítású szelep lehetővé teszi, hogy az egész szabályozóelem magában a víztérben legyen elhelyezve, ezáltal a fűtőtest vízoldali szabályozását oldja meg, ami azt jelentig hogy a fűtőtestet bármilyen rendszerben lehet alkalmazni. Az egységes elzáróelemek következtében a fűtőtest bármilyen fűtőteljesítményre és bármilyen rendszerben alkalmazható. További előnye, hogy az egyes elemek csatlakoztatásánál hegesztésre nincs szükség, ami tekintve a fűtőtestnél legalkalmasabban alkalmazható anyagot, az alumíniumot, az összeszerelésnél rendkívül nagy előnyt jelent. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti sugárzó fűtőtest példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a fűtőtest bal oldali részének elölnézete. A 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt fűtőtest oldalnézete, g A 3a és 3b ábrák a fűtőtest perspektív nézetei. A 4. ábra az 1. ábrán ábrázolt fűtőtest keresztmetszete nagyobb léptékben. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti keresztmetszet 10 egy más változatának részlete. A 6. ábra az 5. ábra A—A vonala mentén vett metszet. A találmány szerinti sugárzó fűtőtest két párhuzamosan elhelyezett 1 és 2 sugárzó lapból áll, amelyek könnyűfémből, célszerűen alumíniumbói készülnek. Egy-egy alumínium 1, ill • h fa lap ^L két alumínium lemezből van összehengerelve oly módon, hogy mindegyik 1 és 2 lap felső részén 3 elosztóvezeték, alsó részén 20 pedig 4 gyűjtővezeték, és ezek között 5 összekötővezetékek vannak kiképezve. A 3 elosztó és 4 gyűjtővezetéken egyaránt egy-egy 6 nyílás van kialakítva, amely vagy a vezeték egyik végén vagy tetszés szerint bárhol elhelyezhető. 25 Az ] és 2 lapokból kettőt párhuzamosan egymás mellé szerelünk. A két 1 és 2 lap az elosztóvezetékek 6 nyílásába behelyezett 7 szabályozószelep, ill. 8 közdarab segítségével van egymáshoz és a fűtési csővezeték-hálózatra kap-30 csolva. A szelep önmagában ismert folyamatos szabályozó szelep, amelynek új volta abban áll, hogy a szelep 9 házának 10 sugárirányú furatokkal ellátott 11 része van (6. ábra), két végénél pedig azonos átmérőjű 12 külső menettel van ellátva. Ezek a menetek további fűtőtestek csatlakoztatását teszik lehetővé. Természetesen a 12 külső menet bármilyen más kötőelemmel is helyettesíthető, ill. a csatlakoztatás megoldható préseléssel, hegesztéssel, vagy egyéb szorító elemekkel is. A 9 szelepház egyik végében létesített 13 belső menet 14 szeleptest beszerelését teszi lehetővé. A 7 szelep kettős állítású, mert a 15 ellenanya 45 lazításával a 14 szeleptest különböző mélységekre állítható. A szelep 23 tömszelencével ellátott 16 orsójának tengelyirányú elmozdításával a nyitás mértéke, előre meghatározható. A 17 szeleptányér kialakítása biztosítja az egyenletes szabályozás lehetőségét, ill. annak 18 ütközőalátétje a teljes zárást biztosítja. A 7 szeleppel teljesen azonos kialakítású a 8 közdarab, azzal a különbséggel, hogy mivel abban elzárási lehetőségre nincs szükség, a 13 belső menet, a 14 szeleptest, valamint az ahhoz tartozó alkatrészek elmaradnak. A 7 szelep, ill. a 8 közdarab beszerelése az 1 és 2 lapokba úgy történik, hogy az egyik lemezben levő 6 nyílás egyik oldalát ideiglenesen felperemezzük, behelyezzük a 7 szelepet, ill. 8 közdarabot, majd jobb balmenetes 20 ellenanyákkal 21 tömítésekkel és 22 alátétekkel rögzítjük. Az 1 és 2 lapokba ily módon behelyezett 65 7 szelepet, ill. 8 közdarabokat 19 jobb bal kar-35 40 50 55 60 2