161143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (+-)-(cisz-1,2-epoxipropil)-foszfonsav származékai előállítására
161143 17 18 és 125 öil pfópanölt mérünk be. A própánolos oldathoz píí 5,7—5,S-ig (H-)-d-fehetilamint csepégtétüttk (kfe. 14 g). A fepott oldatot 55 C°-ra melegítjük, és 0*5 ~g Mtrííimwolf rámát és 0,1 g dinátrium-etiléndiamintetraecetsav 6 ml vízzel képezett oldatát ádjük hozzá. Az elegyhez lassan, kb. 15 perc alatt olyan ütemben adunk 17,5 ml 30%^-os hidfögénperoxidot, hogy hőmérséklete 55—60 C° között maradjon. A hidrogéripefoxid-adagolás befejeztével az oldatot 1 órán át 55—60 C°-on keverjük, —5 C°-ra hűtjük, és 2 órán át ezelt a hőmérsékleten keverjük. A kapott szilárd anyagot szűréssel elválasztjuk és 60 ml hideg n-propanollal mossuk. A termék főtömegében (+)a-fenetilammónium-(—)-(cisz-l,2--epoxipropiI)-foszfonátból áll, o. p: 133—135 C°. A szilárd anyagot 40 ml izopropanol és 10 ml víz elegyében 75 C°-ra melegítjük, majd az oldatot lassan kb. 0 C°-ra hűtjük. A szilárd anyagot szűréssel elválasztjuk, és hideg izopropanoUal mossuk. Lényégében tiszta (—)-(cisz-l,2-epoxipröpií)-föszfóMáv-(+)-eÉ-fénetilammótíiümsót kapunk, o. p.: 135—136 C°. Kitermelés: 60%. 6. péláet Keverővel, hőmérővel és adagoló tölcsérrel felszerelt 100 ml-es háromnyakú gömblombikba 3,2 g (0,01 mól) dibenzil-cisz-propenilfoszfonátot és 50 ml n-propanolt mérünk be. Az elegyhez 0,06 g nátriumwolframát-dihidrátot adunk, és 55 C°-ra melegítjük. Az elegyhez 15 perc alatt 3 ml 30%-os hidrogénperoxidot (0,03 mól) csepegtetünk, miközben hőmérsékletét 55—60 C°-on tartjuk. Az elegyet 1 órán át 55—60 C°-on tartjuk, miközben szükség esetén pozitív keményítő-jodid reakcióig további hidrogénperoxidot adagolunk be. Az elegyhez ezután telített nátriumszulfit-oldatot adunk, s így a hidrogénperoxid fölöslegét elbontjuk. Az elegyet térfogatának felére bepároljuk, propanolt adunk a maradékhoz, és a műveletet megismételjük. A maradékhoz 50 ml metanolt adunk és a szervetlen sót szűréssel eltávolítjuk. Az Oldószert vákuumban lepároljuk. Ölájós maradékként (+)-(císz-1,2-epoxiprópil)^f Oszf ónsav-dibehzilésztert kapunk. Kitermelés: 600 /<j. Ha a fenti eljárásban 4,32 g di-L-mentil-cisz-propenilfoszfonátból indulunk ki, kevés di-L-mentil-(+)-(cisz-l,2-epoxipropil)-foszfonát mellett főtömegében di-L-metil-(—)-(cisz-l,2-epoxipropil)-foszfonátot kapunk. Ha 0,01 mól di-(p-klófbenzil)- vágy di-(p-nitrobenzilj-cisz-propenilfoszfonátból indulunk ki, á (±)-(cisz-l,2-epoxipröpil)-foszfonsav di-(pklórbenzil)-, ill. dí-(p-mtrobenzil)-észterét kapjuk. Ha kiindulási anyagként 0,01 mól gyűrűs cisz-propenilfoszfonsav-katecholésztert vagy -propilénglikolésztert alkalmazunk, a megfelelő gyűrűs (± )-(cisz-l ,2-epoxipropil)-f oszf onsav-katecholésztert, ill. -propilénglikolésztert állíthatjuk elő. 7. példa Keverővel, hőmérővel és adagoló tölcsérrel felszerelt 50 ml-es háromnyakú gömblombikba 5 1,5 g (0,01 mól) monometil-cisz-propenilfoszfönátot és 30 ml metanolt mérünk be. Az öldát pH-ját 2,5 N nátriumhidroxid-oldattal 4,5-re állítjuk. Az elegyhez 0,06 g nátriumwolframát-dihidfátot adunk, és 55 C°-ra melegítjük, majd 10 55—60 C°-on 3 ml 30%-os hidrogénperoxidot csepegtetünk be 15 perc alatt. Az elegyet 1 órán át 55—60 C°-on tartjuk, és szükség esetén pozitív keményítő-jodid próbáig további hidrogénperoxidot adagölünk be. Az elegyhez negatív ÍS keményítő-jodid próbáig telitett nátriumszulfit-oldatöt adunk. Az oldhatatlan szervetlen anyagot szűréssel eltávolítjuk, az oldatot térfogatának felére bepároljuk és lehűtjük. A kapott szilárd nátrium-metil-(±)-(cisz-l,2-epóxipropil)-26 -foszfonátot szűréssel elválasztjuk, etanoUal mossuk és szárítjuk. Kitermelés: 60%. Azonos eredményt kapunk, ha nátriumwolframát helyett cinkvanadát vagy nátriumszelenomolibdowolframát katalizátort alkalmazunk. NMR-áS -spektrum (D20):l,2—1,5 ppm:doublet, 2,6—3,5 ppm multiplet, 4,7 ppm szingülett. Ha a fenti eljárásban ekvimoláris mennyiségű n-bütil-cisz-propenilfoszföhátot, etil-cisz-propenilfoszfönátot vagy fenil-cisz-propenilfószfonátot 30 kezelünk hidrögénpéróxiddal, n-butil-( + )-(cisz-1,2-epóxipropil)-f oszf onát-nátriumsót, etil-( + )-(cisz-l,2-epoxipropil)-foszfonát-nátriumsót, ill. fenil-(± )-(cisz-l ,2-epoxipropil)-f oszf onát-nátriumsót kapunk. 3® Az etil-( + )-(cisz T l,2-epoxipropil)-foszfonát-nátriumsó NMR-spektruma (D2 0):1,1—1,5 ppm kvintuplett, 2,7—3,5 ppm multiplett, 3,8—4,2 ppm kvintuplett, 4,8 ppm szingülett. 40 8. példa 1000 ml n-propanolhoz 1,53 mól di-allil-cisz-propenilfoszfonátot adunk, és az elegyhez las*5 san 0,018 mól ammóniumvanadátot adagolunk. Az elegyet 50 C°-ra melegítjük és pH-ját ammóniumhidroxiddal 5,3-ra állítjuk. Ezután az elegy hőmérsékletét 50—60 C°-on tartva 200 ml 30%os hidrogénperoxidot adagolunk be 30 perc 50 alatt, miközben az elegy pH-ját szükség esetén bázis hozzáadásával 5,0—5,3 között tartjuk. Az elegyet további 45 percig 60 C°-on keverjük, majd szobahőmérsékletre hűtjük és negatív keményítő-jodid próbáig nátriumszulfitot adunk 55 hozzá. Az elegyet szűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk. A maradékot 1800 ml 2:1 arányú aceton-metanol eleggyel extraháljuk. Az extraktumot vákuumban szárazra pároljuk. Olajos maradékként diallil-( ± )-(cisz-l ,2-epoxipropil)-f osz-66 fonátot kapunk. Kitermelés: 55%. Forráspont: 105—115 C°/0,5 Hgmm; nD27 : 1,4623. A fenti eljáráshoz hasonlóan, a megfelelő cisz-propenil-foszfonsavészterekből kiindulva di-nietallil-, difénil- és ditolil-(±)-(cisz-l,2-epoxi-65 propü)-foszfonátokat állíthatunk elő. 9
