161125. lajstromszámú szabadalom • Variábilis épületszerkezet, főleg középmagas és magas lakó- és cellás rendszerű középületek létesítésére
15 ható kulcs-számaival lehetővé teszi, hogy bármely épületegység, ül. szekció szerkezeti vázrendszere, kontúrjai és vertikális közlekedési csomópontjai egyetlen összetett jelzőszámmal egyértelműen meghatározhatók legyenek. E jelzőszámot az képlet alapján lehet meghatározni, ahol A = a keresztirányú főfalak (2a., 2b.) és harántirányú belső falak (3a.) által alkotott sávok száma (az 1—3. ábrák szerinti épületegységeknél, ill. szekcióknál A = 5); B = az a variációs lehetőség-szám, amellyel a főhomlokzat kiugrásai, ill. lépcsőzései, pl. célszerűen a/2 mérettel kialakíthatók; néhányat e variációs lehetőségek közül a 3a—3e. ábrák mutatnak; G = a hátsó homlokzat hasonló lépcsőzésének variációs lehetőség-száma (ld 3a—3e. ábrákat) ; D = a fő és hátsó homlokzaton a loggiák között kialakítható zárt erkélyek variációs lehetőségszáma; E = a fő és hátsó homlokzatok síkjából kiugratott loggiák variációs lehetőség-száma; F = a baloldali végfal beugrási variációs lehetőségeinek a jelzőszáma, pl. a vagy 2a. szélességű, a, a/2 és a/4 beugrási méretek mellett (ld a 3a—3e. ábrákat); G = a jobboldali végfal beugrási variációs lehetőségszáma (ld a 3a—3e. ábrákat); H = az a variációs lehetőség-szám, amellyel a vertikális közlekedési csomópontok (lépcsőházak, liftek) kialakíthatók (ld 3a— 3e. ábrákat). A 4a—10a. ábrák az alapegységek pontszerű kialakítását, sávszerű és láncszerű kapcsolási lehetőségeit, a 4b—10b. ábrák pedig az épületek igen változatos tömegformálási lehetőségeit szemléltetik néhány kiviteli példa bemutatásával. Az alapegységek kapcsolási és daruzási lehetőségei az előbb bemutatott összetett jelzőszámhoz hasonlóan ugyancsak elektronikus számítógépre is kódolható egyértelmű számrendszerbe foglalhatók. A 4a. és 4b. ábrák egy pontházat tüntetnek fel, az 5a., 5b. ábrák pedig egy két alapegységből .összekapcsolt sávházat mutatnak. A 6a., 6b. ábrákon szereplő sávházat három alapegységből állítottuk össze, azonban merőben más kontúr-, ill. tömegformálással, mint az 5a., 5b. ábrák szerinti ház esetében. A 7a., 7b. ábrák egy öt alapegységből összeállított láncházat, a 8a., 8b. ábrák pedig egy négy alapegységből kialakított láncdombházat szemléltetnek, ugyancsak jól érzékeltetve a gyakorlatilag kimeríthetetlen tömegformálási lehetőségeket. A 9a., 9b., valamint 10a., 10b. ábrák egyedi igényeket kielégítő, és néhány kiegészítő vasbeton elem alkalmazásával egyetlen alapegységből felépített tömbházat mutatnak, amelyeken a minden irányú homlokzati tagolhatóság különösen érzékletesen jut kifejezésre. 16 A bemutatott épületek — amint már említettük — természetesen csak kiragadott példák, a variációk lehetséges száma minden gyakorlatban felléphető igényt messzemenően kielégít. 5 Az épületek gazdaságos szintszáma az adott városrendezési igényeknek megfelelően 5—18 szint között tetszőlegesen választható meg, de műszakilag nincs akadálya ennél kevesebb, ill. több szint kialakításának sem. 10 A 11a—llh. ábrákon mutatjuk be azt a nyolc vázszerkezet-alapegységet, amelyet a lehetséges, lényegesen nagyobb számú variánsok közül választottunk ki oly módon, hogy a vázszerkezetet alapvetően változatlanul hagyva, a fő- és hátsó 15 homlokzatokat eltérő konfigurációjú a/2-es lépcsőzéssel, az oldalhomlokzatokat pedig „2a" szélességű és „a/4" mélységű, ill. „a" szélességű és „a" mélységű beugrásokkal formáltuk meg, ill. az egyes homlokzatfelületeket síkban tartottuk. 2*o Az így kiválasztott nyolc alapegységen belüli részegységek (egy ilyen részegységet a 12. ábrán a „K" jelű körrel határoltunk el) kombinációjával alakítható ki a lépcsőházat vagy házakat és liftet vagy lifteket magában foglaló ver-2g tikális közlekedési csomópont kétfajta megoldási lehetőségétől függően mintegy hetven középmagas-, és hetven magasház-egység, tehát öszszesen 140 féle alapegység. Az így kialakított alapegységek változatos kapcsolásával, egyedi 30 loggia mellvédelemek alkalmazásával 5—18 szint között gyakorlatilag tetszés szerinti számú és eltérő külső megjelenésű épület formálható, az épületen belül az igényeknek megfelelően kialakított nagyságú és elrendezésű lakásokkal. 35 Az egyetlen alapegység változatlan szerkezeti vázrendszerén belül — a lakáspolitikai (beruházási) követelményekhez és a lakók egyedi igényeihez messzemenően igazodó — különböző nagyságú és alaprajzi elrendezésű lakások ki-40 alakításának lehetőségét a 12. és 13a—13h. ábrákon érzékeltettük. A 11b. ábra szerinti alapegységet a 12. ábrán nagyobb méretarányban tüntettük fel, majd a 13a—13h. ábrákon —, amelyek a 12. ábra szerinti alapegység „K" kör-45 rel elhatárolt egyik rész-egységét még nagyobb méretarányban tüntetik fel — azt szemléltettük, hogy az egyes rész-egységekben eltérő nagyságú és elrendezésű lakások lehetnek kialakítva, amelyek egymás fölött is elhelyezhetők. A 13a. 50 ábra szerinti lakás például — amennyiben a vázszerkezet-alapegységben „a" = 4,80 m, a „b" = 0,20 m — a kis hálószobák válaszfalának a helyétől függően hét-, ill. nyolcférőhelyes, 95,1 m2-es (loggia igénye esetén 101,5 m 2 -es) alap-55 területű, fekhelymentes nappali szobával, azzal egy légtérben kialakított tálalószekrénnyel vizuálisan leválasztott főzőrésszel, beépített konyhaberendezéssel. A 13b. ábrán feltüntetett lakás hat-férőhelyes, alapterülete 79,4 m2 (loggiával 60 84,5 m2 ), fekhelymentes nappali szobával és ahhoz jól kapcsolható külső étkezőkonyhával. A l'3c. ábra szerinti lakás hét-férőhelyes, 83,0 m2 alapterületű (loggiával 89,4 m2 ), külső étkezőkonyhával; a 13d. ábrán feltüntetett lakás pe-65 dig ezzel lényegében azonos alaprajzi elrendezé-8
