161115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etilidén-vegyületek előállítására

3 gyűrűje is redukálódik. További hátrányt jelent, hogy az idézett szakcikk szerint a kapott termékekbe védőcsoportok előzetes felvitele nélkül nem vihetők be további reakcióképes csoportok. Más szavakkal, a szakcikk szerint a szteroid-vegyületek további átalakítása többlépéses szintézist igényel, ami jelentős költségnövekedéssel jár és hozamcsökkenést eredményez. A Birch-reakció alkalmazásával az eddigiekben nem sikerült tökéletes átalakulást elérni olyan vegyületeknél, amelyek csak az etinilkarbinol-rendszert tartalmazzák, vagy amelyek az etinilkarbinol-csoporton kívül molekulájukban még aromás csoportot is tartalmaznak. Ezekben az esetekben a reakció során csak különböző reakciótermékeket tartalmazó elegyet tudtak előállítani. Éppen ezért ezt a módszert nem lehetett gazdaságosan alkalmazni. A találmány tárgya eljárás szintézisek közbenső termékeiként — elsősorban a nagyhatású szteroidok, pl. a 19-nor-pregnán-származékok szintézisének közbenső termékeiként — alkalmazható etilidén-származékok előállítására. A találmány szerint az I. általános képletű etinilkarbinol-származékok redukcióját új módszerrel végezzük. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával ipari méretben, egyszerűen megvalósítható művelet segítségével, jó hozammal állíthatók elő transz-konfigurációjú etilidénszármazékok. További előnyt jelent, hogy a találmány szerinti reakció szelektíven megy végbe, így a molekulájukban aromás gyűrűt tartalmazó vegyületek nem-kívánt redukálódása elkerülhető. A találmány tárgyát képező eljárás szerint az (I) általános képletű, könnyen hidrolizálható vinilkarbinol-származékokat — pl. éter-származékokat, így vinil- és etínilkarbinol-trialkil-szililétereket — folyékony ammóniában, protondonor jelenlétében alkálifémekkel reagáltatjuk, és így a (II) általános képletű etilidén-származékokhoz jutunk. Az (I) és (II) általános képletben Rt és R2 telített alifás szénhidrogén csoportot jelent, vagy Rí és R2 a közbezárt szénatommal együtt aliciklusos szénhidrogén csoportot, így ciklohexil-csoportot vagy kondenzált perhidroindántípusú hidroaromás gyűrűrendszert, így ciklopentano-perhidro-fenantrén-gyűrűrendszert képez. Az utóbbi csoportokban a szén-szén kötések adott esetben telítetlenek lehetnek, és szteroidvegyületek esetén a szteroid-alapváz gyűrűi ciszvagy transz-helyzetben kapcsolódhatnak egymáshoz. Az (I) általános képletben R3 vinil- vagy etinil-csoportot, R4 trialkil-szilil- vagy tetrahidropiranil-csoportot jelent. Az ismertetett reakció eredménye meglepő, ugyanis az eddig ismert módszerek szerint vinil-és etinilkarbinolok Birch-redukciójávai csak a redukált termékek és a kiindulási anyagok keverékét tartalmazó terméket tudtak előállítani. A könnyen hidrolizálható vinil- és etinilkarbinolszármazékok redukciójánál a Birch-redukciónál szokásos redukálószereket, oldószereket, protondonorokat, továbbá folyékony ammóniát vagy aminokat használjuk fel. A találmány szerinti 4 eljárásban redukálószerként előnyösen alkálifémeket és alkáliföldfémeket, így fénmátriumot vagy fémkáliumot alkalmazunk, oldószerként pedig a reakciókörülmények között stabil oldó-5 szereket, célszerűen gyűrűs vagy nyílt szénláncú étereket, például tetrahidrof uránt, dioxánt, glikolétert és dialkilétereket használunk. Protondonorokként olyan vegyületeket alkalmazhatunk, amelyek pK^ -értéke az amin-rendszer-10 ben 3Ö-nál kisebb; példaként az anilint, difenilamint, alkoholokat, acetamidot stb. említjük meg. A találmány szerinti eljárást úgy valósíthatjuk meg, hogy a vinil-, ill. etinükarbinol-vegyü-15 let trialkil-szililéterét vagy tetrahidro-piraniléterét protondonorral együtt vagy adott esetben protondonor nélkül, keverés közben, lassú ütemben hozzáadjuk a folyékony ammóniát vagy amint és alkálifémet tartalmazó redukciós elegy-20 hez. A reakció során a reakciós elegyhez kívánt esetben — a számított mennyiség eléréséig — további mennyiségű alkálifémet adhatunk kis részletekben, úgy, hogy a reakcióelegy színe állandóan mélykék legyen. A talál-25 mány szerinti eljárást úgy is végrehajthatjuk, hogy folyékony ammóniát, az éter-származékot és a protondonort elegyítjük egymással, majd az így kapott elegyhez adjuk a szükséges menynyiségű alkálifémet. Eljárhatunk továbbá úgy 30 is, hogy a folyékony ammóniát, az éter-származékot és az alkálifémet keverjük össze, és az így kapott keverékhez adjuk a protondonort. Az utóbbi két eljárásváltozat azonban nem előnyösebb az elsőként említett eljárásmódnál. 35 Az ismertetett eljárásváltozatokban a reakcióelegyet a számított mennyiségű alkálifém beadagolása után a reakció teljes mértékű lezajlásáig keverjük. Ezután a reakcióelegy elszíntelenítése, ill. a feleslegben levő alkálifém megkötése érde-40 kében az elegyhez ammóniumkloridót vagy egyéb alkalmas elektronmegkötő reagenst adunk. Az ammóniát elpárologtatjuk, az oldószert vákuumban lepároljuk, a maradékhoz keverés közben, lassú ütemben vizet, ill. adott esetben 45 híg savat adunk, és a terméket kristályosítjuk. A kristályokat nem képező vegyületeket extrakcióval különítjük el és frakcionált desztillációval tisztítjuk. A találmány tárgyát képező eljárás szerint 50 bármilyen vinil- vagy etinilkarbinolt — a karbinol könnyen hidrolizálható étere, például trialkil-szilil-étere vagy tetrahidropiranil-étere formájában — a megfelelő etilidén-származékká alakíthatunk. A találmány szerinti eljárás egyik 55 különös előnye, hogy olyan esetben, amikor a vinil- és etinilkarbinoléter-származékok molekulájában további redukálható csoportok, pl. karbonil-csoportok, konjugált kettős kötések, aromás kötések stb. vannak jelen, a protondonor 60 megfelelő megválasztásával biztosíthatjuk, hogy az etilidén-származékok reduktív kialakítása szelektíven menjen végbe, azaz az egyéb redukálható csoportok ne lépjenek reakcióba. Egyébként, ha a találmány szerinti eljárásban olyan 65 erős protóndonorokat alkalmazunk, amelyek 2