161101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kardenolid- és bufadienolid-3-[2',3'-didezoxiglikozidok] előállítására

13 tos, nehezen elkülöníthető melléktermékek kép­ződése, valamint a hozam ezzel kapcsolatos csök­kenése miatt kerülendő), majd nátriumhidrogén­karbonátot feleslegesen tartalmazó 50 ml vízbe öntjük, kloroformmal alaposan extraháljuk, az extraktokat vízzel mossuk, szárítjuk és az oldó­szert vákuumban ledesztilláljuk. Körülbelül 1,1 g olaj a maradék, amely diizopropiléterrel dörzsöl­ve amorf csapadékot ad. Ezután a csapadékot szűrjük és kevés diizopropiléterrel mossuk. 410 mg uzarigenin-3-L-[2', 3'-didezoxi-4'-(0-acetil)­_J2' (3')_ramnozid]-ot kapunk mint amorf ve­gyületet. Jellemző IR-sávok (KBr-ban): 3505, 1780, 1750 (váll), 1755, 1620, 1230, 1025, 735 cm-1. Egy másik kísérletben a termék tisztítását „Merck" szilikagélen a szokásos kromatografá­lással végezzük. 14. példa: Uzarigenin-3-L-[2', 3'-didezoxi-ramnozid] A 4'-acetátcsoport elszappanosítása céljából a 13a szerinti amorf termék 0,37 g-ját 13 ml me­tanolban oldjuk és a forrás hőmérsékletén 1,3 ml vízben oldott 120 mg káliumhidrogénkarbo­náttal elegyítjük. A reakciókeveréket 20 percen át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd 20 C°­ra lehűtjük és 60 ml félig telített vizes nátrium­klorid-oldatba öntjük, ezután kloroformmal ala­posan extraháljuk, vízzel mossuk, szárítjuk és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A visz­szamaradó habot szilikagélen („Merck") kroma­tografáljuk. Oszlopméret: 18X2 cm. Az eluálást egymásután 99 : 1 és 95 : 5 arányú metilénklorid­metanol keverékkel végezzük. A 99 : 5 arányú metilénklorid-metanolos eluátumot bepároljuk és a maradékot éterből kristályosítva kapjuk az uzarigenin-3-L-[2', 3'-didezoxi-ramnozid]-ot. O. p. = 207—210 C°. [a] f° = 54,2° (CH3 OH). Jel­lemző IR-sávok helye (KBr-ban): 3500, 3085, 1780, 1735, 1615, 1030, 980 cm-1 . 15. példa: Digitoxigenin-3-L-[2', 3'-didezoxi-2', 3'-oxido­ramnozid] 3,3 g digitoxigenin-3-L-[2', S'-didezoxM2 ' < 3 '>­-ramnozid]-ot 240 ml abszolút metilénkloridban oldunk. Ezt az oldatot 1,8 g m-klórperbenzoé­savval elegyítjük és a reakciókeveréket 16 órán át 20 C°-on állni hagyjuk. Ezután jodometriás titrálással ellenőrizzük, hogy a reakciókeverék az 1. mólekv. persavat felvette. A reakcióke­veréket 500 ml félig telített vizes nátriumhid­rogén-karbonát oldatba öntjük és metilénklorid­dal többször extraháljuk. A szerves fázist szóda­oldattal, majd vízzel semlegesre mossuk. Az ol­dószert ledesztilláljuk, a maradék éterrel el­dörzsölve átkristályosodik. 2,78 g digitoxigenin-3-L-[2', 3'-didezoxi-2', 3'-oxido-ramnozid]-ot ka­punk, mely aceton/metilénklorid/éterből átkris­tályosítva 239—240 C° olvadáspontú (Kofler-Blokk). Jellemző IR-sávok helye (KBr-ban): 3520, 3460, 3360, 1775, 1750 és 1735 (vállak), 1715, 1620, 1040, 1025 cm-1 . 14 A kiindulási anyag előállítása: Digitoxigenin-3-L-[2', 3'-didezoxi-A 2 ' (3 '* > - L -ramnozid-4'-acetát] 1,1 g digitoxigenint 9,6 ml abszolút tetrahid­rofuránban oldunk és ezt az oldatot 1,8 ml dia­cetil-L-ramnállal, valamint 0,07 ml foszforoxiklo­riddal elegyítjük. A reakcióelegyet 5 órán át 20 —25 C°-on keverjük (a reakciókeverék 40 C° fölé történő melegedése a nemkívánatos, nehe­zen elkülöníthető melléktermékek képződése, valamint a hozamnak ezzel kapcsolatos csökke­nése miatt kerülendő), majd felesleg nátrium­hidrokarbonátot tartalmazó 50 ml vízbe öntjük, kloroformmal alaposan extraháljuk, az extrak­tokat vízzel mossuk, szárítjuk és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradék körül­belül 2,5 g olaj, amely éterrel dörzsölve lassan átkristályosodik. A kristályokat leszűrjük és ke­vés hideg éterrel mossuk. 1,01 g digitoxigenin-3-[2'-dezoxi-2', 3'-anhidro-L-ramnozid-4'-acetát] -ot kapunk. O. p.: 137—140 C°. Jellemző IR-sávok helye: 3515, 1780, 1750, 1735, 1615, 1230, 1020, 740 cm-1 (KBr-ban). UV-spektrum (metanollal): Imax = 216—217 nm; e = 16 600. Digitoxigenin-3-[2\ 3'-didezoxi-A 2 ' ®">-L-ram­nozid] 30 A 4'-acetát-csoport elszappanosítása céljából 0,99 g fenti terméket 32 ml metanolban oldunk és ezt az oldatot a forrás hőmérsékletén 2,97 ml vízben oldott 297 mg káliumhidrogénkarbonáttal elegyítjük. A reakciókeveréket 20 percig vissza-35 folyató hűtő alatt forraljuk, lehűtjük 20 C°-ra és 225 ml félig telített vizes nátriumklorid-oldat­ba öntjük, amikor is kristályos anyag válik le. 16 óra múlva a kristályokat leszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 0,84 g digitoxigenin-3-[2', 3'­didezoxi-zl2 ' (3 ''-L-ramnozid]-ot kapunk, amely­nek olvadáspontja 184—188 C°. A terméket ace­ton/éter-n-hexánból átkristályosítva az olvadás­pont 198—201 C°. [a] I» = +3° (c = 0,5, kloro­.g form). Egy másik hasonlóképpen végzett kísér­letnél [a] $ = +4,6°. Jellemző IR-sávok helye (KBr-ban): 3500, 3400, 3040, 1800 (néha váll), 1775, 1720, 1620—1625, 1085, 1020, 990, 735 cm—1. UV-spektrum: Imax = 216—217 nm, e = 15 100, 50 (metanolban). 16. példa: 3,08 g (19-karboximetilen-periplogenin-5ß-lak-55 ton)-3-L-[2', 3'-didezoxi-J2' < 3 '>-ramnozid]-ot 90 ml metilénkloridban oldunk. Ezt az oldatot 1,43 g m-klórperbenzoésavval elegyítjük és a reak­ciókeveréket 24 órán át 20 C°-on állni hagyjuk, majd az 1. példában leírt módon feldolgozzuk. 60 A maradékot éterrel eldörzsöljük, a kapott kris­tályokat alumíniumoxidon (Woelm, semleges, II aktivitás) 3,5X3 cm oszlopméret mellett 99 : 1 metilénkloríd/metanol elegyével eluáljuk. 500 ml eluálószer áthaladása után az oldószert vá-65 kuumban ledesztilláljuk és a maradékot aceton/ 7

Next

/
Thumbnails
Contents