161065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés információ tárolására és vissanyerésére

ii zását azáltal, hogy nagy amplitúdójú és rövid időtartamú energiaimpulzusokat közlünk a fél­vezető anyag diszkrét részeivel. Utalva a 7. ábrára, megjegyezzük, hogy ha a 5 szaggatott vonalú Cl' görbével példakénti fel­tüntetett félvezető anyagok nagyellenállású HR állapotban vannak, amely lényegileg rendezetlen és általánosan amorf állapot és ha megakarjuk változtatni, vagy be akarjuk állítani azt a kis- 10 ellenállású LR állapotra, a szóban forgó és ener­giatartományba bevont anyag diszkrét részeire fokozatosan növekvő energiaimpulzusokat adva egészen az El' energiatartományig, a HR ellen­állás értékben ennél az anyagnál nem követke- 15 zik be lényeges változás. Ha azonban az El' energia szintet meghaladjuk, az érintett félve­zető anyag ellenállása hirtelen meredeken csök­kenni kezd kis ellenállású LR állapotába, ame­lyet E2' energiaszintnél ér el, ami valamivel na- 20 gyobb, mint az El' energiaszint. Ebben az össze­függésben ezen félvezető anyagoknál gyors vál­tozás következhet be a félvezető anyag helyileg rendezett körzetei és/vagy elszigetelt kötései ál­lapotában az El' és E2' energiaszintek között és 25 ez gyors változást idéz elő a lényegileg rende­zetlen és általánosan amorf nagyellenállású HR állapotból a rendezettebb kisellenállású LR álla­potba. Példaképpen, egy tipikus félvezető anyagnál az ellenállás értéke megváltozhat kb. 30 10ü ohm-ról kb. 10 2 ohmra kb. 1 millimásodperc időtartamú áramimpulzus hatására, amelynek amplitúdója kb. 5 milliaimper, vagy ezzel egyen­értékű sugárenergia impulzus nyomán, vagy va­lamely hasonló módon. Továbbá azt találtuk, 35 hogy ha az energiaimpulzuslban levő energia na­gyobb, mint az itt említett, akkor a félvezető anyag ellenállásértéke kisellenállású állapotában tovább fog csökkenni — amint azt a C3' görbe szemlélteti a 7. ábrán — egy alacsonyabb LRA 40 ellenállás értékre, ahol az áram vagy az egyen­értékű energia amplitúdója kb. 50 milliamper le­het. Ez a megnövelt energia amplitúdó még ren­dezettebb állapotot és/vagy nagyobb méretű geo­metriai alakzatot okozhat a kisellenállású útiban, 45 amely a félvezető anyagon át vezet, és még ki­sebb LRA ellenállás értéket biztosít. Ilyen mó­don a kisellenállás érték végül is meghatároz­ható az energiaimpulzus energia amplitúdójával, amely megváltoztatja a félvezető anyagok diszk- 50 rét részeinek nagyellenállású állapotát és kisel­lenállású állapotukba hozza azokat. Rátérve a 8. ábrára, megjegyezzük, hogy a fél­vezető anyagok, amelyeket példaképpen a C2! 55 görbe képvisel, kisellenállású LR állapotukban vannak, amely rendezettebb állapot és ha meg akarjuk változtatni ezt, vagy vissza akarjuk ál­lítani őket a nagyellenállású HR állapotba és fo­kozatosan növekvő energiaimpulzusokat köz- 60 lünk az energia tartományba bevont anyaggal, akkor egészen El' szintig nem lesz lényeges vál­tozás az anyag LR ellenállásában. Ha azonban az energiaszint El' értéket túllépjük, az érintett fél­vezető anyag ellenállása hirtelen meredeken nö- 65 12 vekedni kezd nagyellenállású HR állapotáig, amelyet E2' energiaszintnél ér el, amely valami­vel nagyobb, mint az El' energiaszint. Ezzel kap­csolatban gyors változás következhet be a fél­vezető anyag helyileg rendezett körzetei és/vagy elszigetelt kötései állapotában az El' és E2' ener­giaszintek között, ami a kisellenállású rendezet­tebb LR ellenállású állapot gyors megváltozásá­ra vezet, a lényegileg rendezetlen és általános amorf nagyellenállású HR ellenállás-állapotba, amely a hirtelen hűléssel be van fagyasztva. Példaképpen, egy tipikus félvezető anyagnál az ellenállás kb. 102 ohm értékről kb. 10 6 ohm ér­tékre változtatható kb. 2 mikromásodperc idő­tartamú áramimpulzus segítségével, amelynek amplitúdója kb. 100 milliamper, vagy ezzel egyenértékű másfajta energiaimpulzus segítsé­gével, amely például sugár energia, vagy más hasonló energia lehet. Továbbá azt találtuk, hogy ha az energiaimpulzusban levő energia na­gyobb, mint az itt említett, akkor a félvezető anyag ellenállás értéke nagyellenállású állapotá­ban tovább növekszik — amint azt C4' görbe jel­zi — és nagyobb HRA ellenállás értéket vesz fel, amint azt a 8. ábra mutatja, ahol az áram vagy az egyenértékű energia amplitúdója kb. 1 amper lehet. Ez a megnövelt energia amplitúdó egy még rendezetlenebb és általánosan amorf ál­lapotot idézhet elő és/vagy további változásokat okozhat a félvezető anyagon át vezető útvonal geometriai alakzatában és ezáltal még nagyobb HRA ellenállásértéket biztosít. Ilyen módon a nagyellenállás érték végső fokon meghatározha­tó azoknak az energiaimpulzusoknak energia amplitúdójával, amelyek a félvezető anyagok diszkrét részeinek kisellenállás értékét nagyel­lenállás értékre változtatják. A memória tulajdonságú félvezető anyagok között vannak olyanok, amelyeknél viszonylag nagy az energia szintkülönbség azon szint kö­zött, amelynél az érintett anyag ellenállás érté­ke változni kezd és azon szint között, amelynél a végső ellenállás értékét eléri; ezen energiaszin­teket az El és E2 hivatkozási jelek jelölik a 7. és 8. ábrán, míg az ilyen anyagokra vonatkozó görbéket a 7., illetőleg 8. ábrán Cl, ill. C2 hivat­kozási (jelekkel jelöltük. Az ilyen anyagokat a továbbiakban „alkalmazkodó" emlékező anya­goknak nevezzük. Lehetséges, hogy ezeknél az emlékező félvezető anyagoknál a helyileg ren­dezett körzetek és/vagy elszigetelt kötések vál­tozásának üteme, amellyel az anyagok lényegi­leg rendezetlen és általánosan amorf nagyellen­állású állapotuk és rendezettebb kisellenállású állapotuk között változnak, lassúbb, mint más emlékező félvezető anyagoknál és hogy az átala­kulási hőmérsékletek, amelyeknél ezek a válto­zások 'bekövetkeznek, nem olyan élesek vagy ki­fejezettek. Ennék eredményeként a Cl és C2 görbék a 7. és 8. ábrán az El és E2 energiaszin­tek között laposabb dőlésűek, mint a szaggatott vonalú Cl' és C2' görbék, amelyek más emlékező félvezető anyagokhoz tartoznak. Utalva a 7. ábrára, ahol az alkalmazkodó em-6

Next

/
Thumbnails
Contents