161065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés információ tárolására és vissanyerésére

Í61Ó65 Ö 10 átalakulási hőmérséklet felett olyan időtartamon keresztül, amely lehetővé teszi ezen hatás létre­jöttét és stabilizálását, úgyhogy a kisellenállású állapot befagy és azután is megmarad, hogy az áram megszűnik és a vezető útvonal lehűl, amint 5 azt a 13C hivatkozás mutatja. A 14 energiafor­rás ezen feszültség alkalmazására vezérelt im­pulzusforrás lehet, amely alkalmas megfelelő alakú, elégséges szélességű feszültségimpulzu­sok előállítására, amint azt 16 hivatkozási szám 10 jelzi, vagy lehet olyan forrás, amely többé vagy_ kevésbé folyamatos feszültséget állít elő. A 12 elektród egyik irányban elmozgatható a 10 réteghez képest és a 10 réteg ettől eltérő irányban mozgatható el a 12 elektródhoz képest, úgyhogy az elektródot a 10 réteghez viszonyítva az X és Y irányokban is tudjuk mozgatni. Ilyen módon a 10 rétegben kisellenállású folyamatos mintázatú tartomány alakítható; ki, ha a feszült­ség forrás energiáját folyamatosan közöljük a 10 réteggel, vagy kialakíthatunk kisellenállású tartományokból megszakításos mintázatot a 10 rétegben, ha a feszültségforrás impulzusokból álló kimenőjelet ad. Ennek megfelelően a 10A réteg meghatározott diszkrét részei nagyellenál­lású állapotukból kisellenállású állapotukba hoz­hatók, és ezáltal a rétegben információkat állí­tunk elő és azokat tároljuk. Minthogy ä 10A ré­teg 13C része kisellenállású állapotban van, eb­ben az állapotában marad imindaddig, amíg azt szándékoltan vissza nem állítjuk nagyellenállású állapotába. Ezért a 10A rétegben az információ tárolása tartós. A 2. ábrával kapcsolatban az energiát 18 su­gár alakjában közöljük; a sugár lehet például lé­zer sugár, elektron sugár, vagy egyéb hasonló sugár, amelynek energiáját vezérelt 19 impul­zusforrás állíthatja elő, amelynek impulzus so­rozatát 20 hivatkozási jellel jelzett görbe szem­lélteti. A 18 sugár a 10A réteg részeit legalább az átalakulási hőmérsékletre hevíti és az így igénybevett részek eközben állapotukat kisellen­állásúra változtatják. A 20 impulzusok időtarta­ma eléggé hosszú, például millimásodperc körü­li, úgyhogy kisellenállású állapot jön létre és az befagy a 10A rétegnek albban a diszkrét 13C ré­szében, amelyet a sugár ért. Valamennyi egyéb tekintetben a 2. ábra szerinti elrendezés hason­lít az 1. ábra szerinti elrendezéshez .és ennek megfelelően további részletezés nem szükséges. Elég, ha annyit mondunk, hogy mindkét esetben a félvezető 10A réteg meghatározott diszkrét 13C részei stabil nagyellenállású állapotukból stabil kisellenállású állapotukra változnak a mindenkor szükséges mintázatoknak megfele­lően. A3, ábrán a vezető 11 alapon levő félvezető 10 rétegnél a 10C hivatkozási jel azt jelöli, hogy ez a réteg kezdetben kisellenállású állapotában van. Itt 22 áramforrásra 15 vezető útján 12 elektród van kötve, amelynek segítségével a kez­detben kisellenállású állapotban levő 10C réteg kiválasztott diszkrét 13A részeit nagyellenállá­sú állapotba hozzuk. Ebben az esetben nagy­ámplitudójú 23 áramimpulzusokat juttatunk a 12 elektródra rövid, például mikromásodperc körüli nagyságrendű időtartamra és ezek rövid idő alatt fölmelegítik a 12 elektród és a 11 alap között levő anyagot akkora hőmérsékletre, amelynek következtében nagy ellenállású álla­pot jön létre a szalag 13A részén. A rövid idő­tartamú 23 áramimpulzusok viszonylag elég tá­vol vannak egymástól, így amikor az áramim­pulzusok megszakadnak, elégséges idő áll ren­delkezésre a melegített diszkrét rétegrészek szá­mára, hogy azok hirtelen lehűljenek és nagyel­lenállású állapotukban befagyjanak a 13A he­lyen. Itt is, mint az előzőkben, a 12 elektród és a 10 réteg egymáshoz képest elmozgatható és ez­által a réteg tetszőleges meghatározott részén olyan mintázat állítható elő, amelynek állapota a réteg egyéb részeinek állapotától különbözik, nevezetesen lényegileg nagy ellenállású állapot állítható elő. Ilyen módon a 3. ábra szerinti el­rendezés lényegileg az ellentettje az 1. ábra sze­rinti elrendezésnek. A 4. ábra a 3. ábrához hasonló, de abban kü­lönbözik attól, amiben a 2. ábra különbözik lé­nyegileg az 1. ábrától. A 4. ábrán a 10C réteg kisellenállású állapotának 13A nagyellenállású állapotra való változtatásához az energiát 25 su­gár, például lézer sugár, elektron sugár vagy egyéb hasonló sugár energiája szolgáltatja. A 25 sugarat impulzus üzemben működteti a vezérelt 26 sugárgenerátor, amely 27 hivatkozási szám­mal jelzett rövid időtartamú sugárimpulzusokat állít elő. Ha bármilyen állandó energiatartalmú villa­mos vagy más fajta energiaiimpulzusokat hasz­nálunk a 10 rétegnek nagyellenállású és kisel­lenállású állapotok között történő átállítására és visszaállítására, akkor a réteg érintett részeinek a nagy-, ill. kisellenállás-értékei általában ál­landóan azonosak. (Az áramimpulzus energia tartalma: az áramimpulzus amplitúdójának négyzete, szorozva azzal az ellenállással, ame­lyen keresztül az áram folyik, valamint szoroz­va az áramfolyás időtartamával.) A legtöibb al­kalmazásnál az anyag ellenállás értékei a nagy­ellenállású és kisellenállású állapotból több nagyságrenddel különböznek egymástól, úgy­hogy a nagyellenállású állapot valóiban szigetelő állapotnak tekinthető és a kisellenállású állapot valóban olyan állapot, amelyben az anyag érin­tett részei vezetőként működnek (azaz jelenték­telen ellenállásuk lehet). A már említett 3 271 591 számú USA szabadalomban ismertetett számos emlékező félvezető anyagnak minden gyakorlati célra csak két stabil ellenállás állapo­ta van, amint azt a 7. ábrán a szaggatott Cl' vo­nal és a 8. ábrán a C2' szaggatott vonal mutatja. A 7. ábra a félvezető anyagot nagy ellenállású ál­lapotában mutatja és az ellenállás értékének kis­ellenállású állapotra való változását kis amplitú­dójú és hosszú időtartamú impulzus energiák közlése esetén, míg a 8. á(bra a félvezető anyagot kisellenállású állapotában mutatja, és az ellen­állás értéknek a nagyellenállású állapotba válto-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents