161065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés információ tárolására és vissanyerésére

161065 3 •;.'••. . 4 változásai a töltött állapotban befagynak. Ezek a strukturális változások, amelyek igen finom természetűek lehetnek, azáltal érhetők el, hogy különböző energia fajtákat közlünk a réteg vagy film diszkrét részeivel; ezek a strukturális vál­tozások különböző módon állíthatók elő és in­formációt tárolhatnak, amely azután ismét kiol­vasható vagy visszanyerhető. Azt találtuk, hogy különösen olyankor, amikor az atomstruktúrá­ban történnek változások, a nagy-ellenállású és a kisellenállású állapotok lényegileg maradan­dóak és mindaddig megmaradnak, amíg reverzi­bilisen át nem változtatjuk a másik állapotba olyan megfelelő energiaközléssel, amely ezt a változtatást előidézi. Az emlékező félvezető anyag (amely előnyö­sen polimer anyag) stabil nagyellenállású, vagy szigetelő állapotában lényegileg rendezetlen és általában amorf struktúrájú, amelynél az ato­moknak csak helyileg rendezett körzetei és/vagy elszigetelt kötései vannak. A helyileg rendezett körzetekben és/vagy elszigetelt kötésekben tör­ténő változások, amelyek változásokat képeznek az atomstruktúrában, vagyis a strukturális vál­tozások — amelyek igen finom természetűek le­hetnek — drasztikus változásokat idéznek elő a félvezető anyag villamos jellemzőiben, mint pél­dául az ellenállásában, kapacitásában, dielektro­mos állandójában, a töltés megtartásában és ha­sonlókban, továbbá más jellemzőkben is, mint amilyen a fénytörési együttható, a felületi ref­lexió, a fényabszorpció, a fényáteresztő képes­ség, részecskeszórás és hasonló. Ezek a változá­sok, amelyek a különböző jellemzőkben bekö­vetkeznek, felhasználhatók az adott diszkrét ré­szek struktúrájának mégha tarozására a félveze­tő anyagból levő réteg vagy film többi részének struktúrájához képest, hogy ezáltal kiolvassuk vagy visszanyerjük a bennük tárolt információt. A helyileg rendezett körzetekben és/vagy el­szigetelt kötésben bekövetkező változások, ame­lyek a strukturális változásokat okozzák a fél­vezető anyagban,; a rendezetlen állapotból egy rendezettebb állapotba való átalakulás változá­sai lehetnek, mint például olyanok, amelyek rendezettebb, kristályoshoz hasonló állapot irá­nyában történnek. A változások lényegileg ma­gában a szűk körzeten belüli rendezettségben történhetnek, amely még mindig lényegileg ren­dezetlen és általánosan amorf állapotot jelent, vagy történhetnek szűk helyi körzeti rendezett­ségből nagy kiterjedésű rendezettség irányában, amivel kristályoshoz hasonló vagy pszeudo-kris­tályos állapot jön létre;, és valamennyi ilyen strukturális változás legalább egy változást.tar­talmaz a helyileg rendezett körzetben és/vagy az elszigetelt.kötésben és a változás reverzibilis. Az ilyen változások különböző mértéke azáltal biztosítható, hogy megfelelően választott, kü­lönböző energiaszinteket alkalmazunk.•.-, A fent említett változtatásokat különböző mó­don valósíthatjuk meg, példáulaz energia villa­mos tér, vagy sugárzás, vagy hő alakban, vagy ezek kombinációjaként közölhető; ezek közül a legegyszerűbb a hő használata. Például, ha az energiát feszültség vagy áram alakjában közöl­jük, ez magában foglalhatja mind a villamos tér, mind pedig a hő alkalmazását. Ahol az energiát elektromágneses energia alakjában közöljük, ez magában foglalhatja mind a villamos tér, mind pedig a hő alkalmazását. Ahol az energiát elektromágneses energia alakjában közöljük, mint például a villanó lámpa fényét, ott mind a sugárzás, mind pedig a hő alkalmazásra kerül­het. Ha az energiát részecske sugár energiaként használjuk, mint például elektronsugár vagy protonsugár alakjában, járulékosan a hő mellett a félvezető anyagnak töltéshordozókkal való feltöltése és táplálása is előfordulhat. Minthogy a hőenergia használata és magyarázata a legegy­szerűbb, a találmány tárgyát az alábbiakban magyarázatképpen ilyen hőenergiafajta közlésé­vel kapcsolatban ismertetjük, és természetesen az energia más fajtái is felhasználhatók ehelyett, vagy ezzel kombinálva, a találmány oltalmi kö­rén belül. Ha viszonylag hosszú időtartamú energia im­pulzusok alakjában közöljük az energiát az em­lékező félvezető anyagból levő film vagy réteg általunk kiválasztott diszkrét részeivel annak stabil nagyellenállású vagy szigetelő állapotá­ban, akkor ezeket a részeket hosszabb ideig he­vítjük és ez alatt a helyileg rendezett körzetek­ben és/vagy elszigetelt kötésekben változások történnek, aminek eredményeként a félvezető anyag ezen diszkrét részei stabil kisellenállású állapotúvá változnak és ez az állapot be van fagyva. Az ilyen változások, amelyek a helyileg rendezett körzetekben és/vagy az elszigetelt kö­tésedben kovetkezneík be és amelyek által sta­bil kisellenállású állapot jön létre, az eddiginél rendezettebb állapotot hozhatnak létre, például olyant, amely a rendezettebb kristályos állapot­hoz hasonló, amely kisellenállást hoz létre. Amikor visszaváltoztatjuk az emlékező félve­zető anyag ezen diszkrét részeit kisellenállású állapotukból nagyellenállású állapotukba azál­tal, hogy energiát közlünk velük viszonylag rö­vid időtartamú energia-impulzusok alakjában, elégséges energiát kell biztosítanunk arra, hogy a félvezető anyag ezen diszkrét részeit annyira melegítsük, hogy visszaváltoztassuk a félvezető anyagnak helyileg rendezett körzeteit és/vagy el­szigetelt kötéseit kevésbé rendezett állapotukba, például lényegileg rendezetlen és általában amorf kisellenállású állapotba, amely ismét be van fagyasztva. Ugyanez a magyarázat alkal­mazható ott is, ahol az emlékező félvezető anyag normál állapotában kisellenállású, vagy vezető állapotban van és diszkrét részeit nagyellenállá­sú vagy szigetelő állapotúvá változtatjuk. A találmány tárgyánál alkalmazott emlékező félvezető anyagoknál azt találtuk, hogy a helyi­leg rendezett körzetekben és/vagy elszigetelt kö­tésekben történő, fentiekben tárgyalt változások azon túlmenően, hogy változásokat okoznak a villamos ellenállásban, megváltoztatják a kapa-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents