161051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékok előállítására

15 161051 16 ecet elegyében 5 óra hosszat forralunk vissza­folyató hűtő alkalmazásával. A reakcióelegyet azután rotációs bepárlóban bepároljuk, a mara­dékot éterben oldjuk és az éteres oldatot vízzel mossuk. Az elkülönített szerves oldószeres fázist 2 n nátriumhidr oxid-oldattal rövid ideig rázzuk, majd elkülönítjük és jéghideg híg sósavoldattal mossuk, azután vízmentes nátriumszulfáttal szá­rítjuk és bepároljuk. A maradékot etilacetát, éter és petroléter elegyéből átkristályosítjuk; az így kapott 4-metilszulfonil-benzoin 116—119°-on olvad. 5. példa. 7,10 g (0,020 mól) N-[4-metoxi-a-(p-metoxife­nil)-fenacil]-valeramidot — előállítását lásd alább, a) alatt — 13,1 g (0,17 mól) ammónium­acetáttal 60 ml jégecetben 14 óra hosszat forra­lunk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A ka­pott barna oldatot 120 ml tömény ammónium­hidroxid-oldat és 120 g jég elegyére öntjük, majd etilacetáttal extraháljuk. Az elkülönített szerves oldószeres fázist telített vizes nátriumklorid-ol­dattal semlegesre mossuk, majd vízmentes nát­riumszulfáttal szárítjuk és bepároljuk. A mara­dékot etilacetátból átkristályosítjuk; ily módon 5,31 g 2-butil-4,5-bisz-(p-metoxifenil)-imidazolt (az elméleti hozam 7&%-a) kapunk, amely 175— 176°-on olvad. A fent leírttal egyező módon állítjuk elő a megfelelő amidok — vö. alább a) alatt — 0,020 mól mennyiségének felhasználásával az alább felsorolt hasonló imidazol-szármaaékokat: 6,54 g N-[4-metoxi-a-(p-metoxifenil)-fenacil]­-propionamidból kiindulva: 2-etil-4,5-bisz-(p­-metoxifenil)-imidazol, op. 170—172° (toluolból); 6,82 g N-[4-metoxi-a-(p-metoxifenil)-fenacil]­-izobutiramidból kündulva: 2-izopropil-4,5-bisz­(p-metoxifenil)-imidazol, op. 195—196° (etilace­tátból); 7,10 g N-[4-metoxi-«-(p-metoxifenil)-fenacil]­-izovaleramidból kiindulva: 2-izobutil-4,5-bisz­-(p-metoxifenil)-imidazol, op. 166—168° (benzol­ból) ; 7,66 g N-[4-metoxi-a-(p-metoxifenil)-fenacil]­-heptanamidból kiindulva: 2-hexil-4,5-bisz-(p­-metoxifenil)-imidazol, op. 145—147° (toluolból); 7,66 g N-[4-metoxi-a-(p-metoxifenil)-fenacil]­-2,2-dimetil-veramidból: 2-(l,l-dimetilbutil)-4,5--bisz-(p-metoxifenil)-imidazol, op. 120—121° (to­luol és petroléter elegyéből; 6,78 g N-[4-metoxi-a-(p-metoxifenil)-fenacil]­-ciklopropán-karboxamidból kiindulva: 2-ciklo-propil-4,5-bisz-(p-metoxifenil)-imidazol, op. 189—191° (toluolból); 5,94 g N-(4-metoxi-a-fenil-fenacil)-propiona­midból kiindulva: 2-etil-4(5)-(p-metoxif enil)­-5(4)-fenil-imidazol, op. 161—163° (toluolból); 6,22 g N-(4-metoxi-a-fenil-fenacil)-izobutir­aimidból kiindulva: 2-izopropil-4(5)-(p-metoxife­nil)-5(4)-fenil-imidazol, op. 189—191° (toluolból); 6,50 g N-(4-metoxi-a-fenil-fenacil)-pivalamid­ból kiindulva: 2-terc.butil-4(5)-(p-metoxifenil)­-5(4)-fenil-imidazol, op. 193—194° (toluolból); 6,18 g N-(4-metoxi-a-fenil-fenacil)-ciklopro-5 pánkarboxamidból kiindulva: 2-ciklopropil-4(5)­-(p-metoxifenil)-5(4)-fenil-imidazol, op. 192— 193° (toluolból); 6,46 g N-[4-metil-a-(p-tolil)-fenacil]-pi val­amidből kiindulva; 2-terc.butil-4,5-bisz4p-tolil)-1.0 -imidazol, op. 204—206° (toluolból); 7,10 g N-[4-metoxi-a-(p-metoxifenil)-fenacil]­-pivalamidból kiindulva: 2-terc.butil-4,5-bisz-(p­-metoxifenil)-imidazol, op. 167—168° (benzol­ból); 15 7,1 g N-(4-metilszulfonil-a-fenil-fenacil)-pival­amidból kiindulva: 2-terc.butil-4(5)~(p-imetilszul­fonil-fenil)-5(4)-fenil-imidazol, op. 215—217°; 6,2 g N-(4)-hidroxi-a-fenil-fenacil)-pivalamid­ból kiindulva: 2-terc.butil-4(5)-(p-hidroxifenil)-20 _5(4)-fen.il-imidazol, op. 190—192°; 7,2 g N-[4-metoxi-a-(p-klórfenil)-fenacil]-pi­valamidból kiindulva: 2-terc.butil-4(5)-(p-met­oxifenil)-5(4)-(p-klórfenil)-imidazol, op. 148— 150° 25 A fenti eljárás során felhasználásra kerülő ki­indulóanyagokat az alábbi módon állítjuk elő: a) 11 g (0,036 mól) 2-amino-4'-metoxi-2-(p­-metoxifenil)-acetofenon-hidrokloridot —. előál-30 lítása G. Drefahl és M. Hartmann, Ann. 589, 82— 90 (1954) szerint, p-anizil-monoxim redukálása útján — 100 ml abszolút benzolban szuszpen­dálunk. A szuszpenzióhoz 4,0 g (0,04 mól) trletil­amint adunk, majd jéghűtés közben, 15 perc 35 alatt hozzácsepegtetjük 4,72 g (0,04 mól) valeril­klorid 10 ml abszolút benzollal készített oldatát, oly módon, hogy eközben a reakcióelegy hőmér­séklete ne emelkedjék 20° fölé. További 10 perc múlva még egyszer 4,0 g (0,04 mól) trietilamint 40 csepegtetünk a reakcióelegyhez. A kapott szusz­penziót 20—25° hőmérsékleten 14 óra hosszat keverjük, majd vizet adunk hozzá és etilacetát­tal hígítjuk. A szerves oldószeres fázist elkülö­nítjük, vízzel, 2 n nátriumkarbonát-oldattal, te-45 lített vizes nátriumklorid-oldattal, végül pedig 2 n sósavoldattal mossuk. Az elkülönített szer­ves oldószeres fázis ezután telített vizes nát­riumkloridoldat újabb mennyiségevei, semleges­re mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárít-50 juk, majd bepároljuk és a kapott maradékot eta­nolból átkristályosítjuk. Az így kapott N-[4-met­oxi-ct-(p-metoxif enil)-f enacil] -valeramid 90— 92°-on olvad; hozam 7,5 g (59%). A következő lépésben történő feldolgozás céljaira átkristályo-55 sítás nélkül közvetlenül felhasználhatjuk a fenti módon kapott bepárlási maradékot is. A fent leírttal egyező módon állítjuk elő az alább felsorolt hasonló amidókat is, 11,0 g (0,036 60 mól) 2-amino-4'-metoxi-2-(p-metoxifenil)-aceto­fenon-hidrokloridnak a megfelelő savklorid 0,04 mór mennyiségével történő acilezése útján: 3,70 g propionilkloriddal: N-[4-metoxi-a-(p­-metoxifenil)-fenacil]-propionamid, op. 100— 65 102° (benzolból);

Next

/
Thumbnails
Contents