160989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopropánkarbonsav-származékok előállítására

5 160989 f A (B) séma szerint egy diazoecetsavészitert {pl. etildiaizoacetátot) adunk egy megfelelően szubsztituált sztirolhoz (pl. pHciklohexilsztirol­hoz), és így a megfelelő ciklopropámkarborasav­észtert [pl. etü-2-(p-ciklohexilHfeinil)-ciklopiio- 5 pánkarboxilátot] kapjuk. A reakciót szerves ol­dószerben hajtjuk végre, a sztirolszármazékot feleslegben alkalmazva. A ,(C) reajkcióséma, szerint egy megfelelő­en szubsztituált cinnamátnak {pl. etil-p-ciklo­hexil-cinnaimátnak) tetráhidrofurános loldatát egy S-metüén-dialkil-szulfoxiddal {pl. S-meti-Mn-dimetilszulfoxiddal) kezelve a kívánt alkil­-2-(szubsztituál1>-fenil)-ciklopiiopán--karboxil| átot [pl. etil-2-{p-ciklohexil-(fenil)-dklopropánr-karb­oxilátot] kapjuk. Az S-metilén-dialkil-iSzulfoxid helyett egy S­-metilén-dialtólszulfiidot [pl. S-meülén-dimetil-H\ szulfidot, );C=^S(CH3)2 ] is használhatunk. H / Z0 Hasonlóképpen akrilsaivészteireket {pl. etiiak­rilátot) reagáltatva egy megfelelően szubsztitu­ált S-(fmilmetüén)-dialkilszuifoxiddal vagy S­-(fenilmetilén^dialkílszuLflddal1 i[pl. S-i(p-ciklo­hexU-fenilmetilén)-dimetilszulfoxiddal], a kí­vánt 2-fenil-l'-kar.balkoxi-ciklopropánt [pl. etil--2-(p^klohexiWenil)-ciklopr| opánikiar l boxilíátot] kapjuk. A reakció szerves oldószerben, például dime­tilszulfoxidban, dimetilfommamidban vagy tetra­hidrofuránban hajtható végre. A (D) reakciosémia szerint egy megfelelően szubsztituált cinnamátot {pl. etil-p^ciklohexil­-ciranamátot) metüénijodiddal kondenzálunk ka­talizátor, például cink és réz jelenlétében. Az (E) reakcióséma szerint a megfelelően szubsztituált cinnamátot {pl. etil^p-ciklohexil­-cinniamátot) egyenértékű nátriumhidriddel együtt tóalküszuWoxómumjodidriiak (előnyösen trimetilszulfoxóniumjodidnak) dimetilsizulfoxid­dal készült szuszpenziójához adva a kívánt 2-^(szubsztituált fenilj-li-karbalkoxi-cikloprapánt [pl. etü-2-(p-dMc*exiMenü)-ciklopropán-karb­oxilátot] kapjuk. A metáléncsoport addiicionálódása a (C), (D) és (E) reakciósémák szerint sztereospecifikusan történik.. Ez azt jelenti, hogy ha egy cisz-akril­savészterből indulunk ki, cisz-ciklopropánkar­bansavésztert kapunk. A találmány szerinti eljárásnak egy másik változata szerint olyan vegyületből indulunk ki, amely a kívánt végtermék szubsztituált fenilcsoportját és ahhoz kapcsolódva a ciklo­propánkarbonsav szerkezeti elemeit nyíltláncú alakban és egy vagy két reaktív csoporttal szubsztituálva tartalmazza, és ezt a vegyületet intramolekulárisan kondenzáljuk a reaktív cso- 60 port és egy hidrogénatom vagy mindkét reak­tív csoport kiküszöbölésével a ciklopropángyűrű egyidejű kialakulása közben. A -reaktív csoport vagy csoportok szervetlen vagy szerves reak- 65 cióképes észtermaradékok lehetnek, például ha­logénatomok. Például a IV, V vagy VI általános képletű vegyületet használjuk kiindulási anyagként — ezekben a képletekben Hal halogénatomot je­lent, és X, Y és R a fenti jelentésűek —. Két halogénatomot tartalmazó észter használata ese­tén Hal előnyösen klór- vagy brómatom. A kondenzációs reakciót célszerűen katalizátor, például cink és/vagy réz jelenlétében szerves oldószerben, például dimetilforimamidban, hajt­juk végre. A,találmány szerinti eljárásnak egy további változata szerint egy VII általános képletű 2--(szubsztituált fenil)-ciklopropánkarbonsaivat vagy annak észterét vagy sóját — ebben a képletben U X-szé átalakítható csoportot je­lent, és X és Y a fenti jelentésűek — átala­kítjuk oly módon, hogy U helyébe X lép. Az U szubsztituens például egy aiminocsoport le­het, amelyet diazotálunk, majd ismert módon, például réz(I)klorid alkalmazásával, halogén­atomra cserélünk ki. Olyan találmány szerinti vegyületek előállítá­sára, amelyek képletében Y legalább egy sze­kunder szénatomot tartalmazó alifás szénhidro­géncsoportot jelent, egy VIII általános képletű vegyületet — ebben a képletben X és R a ko­rábbi jelentésűek — alkilezünk oly módon, hogy a fenilgyűrű 4-helyzetében levő hidrogént ka­talizátor, előnyösen Lewis^-sav vagy Friedel— Crafts-típusú katalizátor, például alumínium­klorid, vas(III)klorid, ón {IV)klorid, bórtrifluo­rid, cinkklorid, hidrogénfluorid, kénsav, foszfor­pentoxid vagy foszforsav jelenlétében, szubsz­tituáljuk. Alküezőszerként alkilhalogenidek, al­kének, valamint alkoholok használhatók (pl. propil-, butil-, amil-, ciklohexilmetil-halogeni­dek vagy alkoholok vagy a megfelelő telítetlen szénhidrogének). Ha például egy n-alkilvegyü­letet (pl. n-propilkloridot) alumíniumiklorid je­lenlétében egy VIII altalános képletű vegyü­lettel reagáltatunk, a megfelelő 2-i(,p-izoalkil­-feim)-cMopropánkarbonsavas észtert (pl. a 2-(p-izopix3pil-fenü)-ciMiCf)ropánkarbonsav-ész­tert] kapjuk. Egy további eljárásváltozat szerint megfele­lően szubsztiltuált, két vagy négy vicinális, gyűrűbeli nitrogénatomot tartalmazó hetero­ciklusos vegyületből elimináljuk a nitrogént, amikor is a visszamaradt szerkezeti elemeket, ha ezek elégségesek, egymással vagy a hi­ányzó szerkezeti elemeket szolgáltató második reagenssel reagáltatva kialakul a megfelelő •ciklopropánvegyület. Ennek az elvnek az alkalmazásával kiindu­lunk egy XII általános képletű szubsztituált 3--(észterezett kar.boxi)-5-(szubsztituált fenil)-2--pirazolinból — ebben a képletben X, Y és R a korábbi jelentésűek —, és annak kálium­hidroxiddal és platinázott azbeszttel készült ke­verékét melegítjük. A nitrogén eliminálható egy XIII általános képletű szubsztituált tetrazolból is — ebben 3

Next

/
Thumbnails
Contents