160966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szekundér folyadéknak primér folyadék energiájával történő emelésére

160966 3 4 A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az emelendő szekunder folyadékot kivételi medencéjéből az egyik ütemben szivornyahatással juttatjuk egy magasabban levő, zsilipül szolgáló edényrendszerbe, majd innen befogadójába a másik ütemben a primer folyadék helyzeti energiájával nyomjuk fel. E művelet során a primer és szekunder folyadék közé a zsilipül, szolgáló edényrendszerben nyomásközvetítő tercier folyadékot iktatunk közbe, ehelyett vagy emellett a primer és/vagy szekunder folyadék elhatárolására egészben vagy részben elmozdulásra képes határolóelemet (elválasztófalat) alkalmazhatunk. Abban az esetben, ha a szivornyahatás előidézéséhez szükséges folyadékszintkülönbség a szekunder folyadék vízkivételi medencéje és a primer folyadék befogadója között nem áll rendelkezésre, az ennek megfelelő nyomás vagy többletnyomás előállítására egészben vagy részben rugalmas tulajdonságú flexibilis határolóelemet alkalmazva ennek az előző ütemben szenvedett rugalmas alakváltozása folytán tárolt energiáját használhatjuk fel és/vagy felhasználhatjuk ugyanerre a folyadékok, előnyösen a tercier folyadék eltérő fajsúlyát, vagy egyes esetekben akár a szivattyúzást is. Ugyancsak hasznosíthatjuk a nyomás vagy többletnyomás előállítására a rugalmas anyagú vagy rugóval kapcsolatos elválasztófalban tárolt rugalmasságon kívül értelemszerűen az elválasztófallal kapcsolatos külön rugóerőt is, valamint súlyos vagy súllyal terhelt elválasztófal esetén annak a gravitációval szemben létesített helyzeti energiáját is. A találmány szerinti berendezésnek a primer folyadék felső vízkivételi medencéje és alsó befogadója között leszálló, a szekunder folyadék alsó kivételi medencéje és felső befogadója között felszálló vezetéke, a leszálló és felszálló vezeték között az egy ütemben felnyomnadó folyadékmennyiségnél nagyobb befogadóképességű, zsilipül szolgáló összekötő edényrendszere, valamint a leszálló és felszállóvezetéket az összekötő edényrendszerhez képest váltakozva egyidejűleg felfelé, illetőleg lefelé nyitó illetve záró állású elzárószerkezete van. Előnyös, ha a zsilipül szolgáló edényrendszerben a primer és a szekundér folyadék között elmozdulásra képes nyomásközvetítő köezgként tercier folyadékot is elhelyezünk. A találmány egyik kiviteli alakjában a zsilipül szolgáló edényrendszerben egy vagy több egészben vagy részben elmozdulásra képes elválasztófala van, amely egy további kiviteli alakjában egészben vagy részben rugalmas anyagú. A berendezésnek olyan kiviteli alakjai is lehetnek, amelyeknél a zsilipül szolgáló összekötő edényrendszer összességében vagy részleteiben emelkedő illetőleg lejtő elrendezésben van kialakítva, végül a berendezésnek az összekötő edényrendszerben levő folyadákok nyomására, illetőleg szívására alkalmas, az összekötő edényrendszerhez csatlakoztatott szivattyúja is lehet. Egy további kiviteli alakban az elválasztófal egészben vagy részben súlyos, illetőleg súllyal van terhelve. Az eljárás folyamatossá tétele érdekében egymáshoz képest eltolt ütemezésben működte-5 tett két vagy több berendezés párhuzamosan lehet kapcsolva, a párhuzamosan kapcsolt berendezéseknek tetszésszerinti leszálló és/vagy felszálló vezetéke pedig egészben vagy részben egyesített is lehet. 10 A több párhuzamosan kapcsolt berendezés esetén igen előnyös, ha a zsilipül szolgáló edényrendszernek a felszálló és leszálló vezeték oldalán levő kamrái között olyan összekötő részei pl. csövei vannak, amelyeknek a kamrákhoz való 15 becsatlakozásuk előtt az eltolt ütemezésnek megfelelő váltakozásban záró-nyitó elzárószerkezetekkel vannak ellátva. Találmányunkat az eljárás néhány példaképpeni foganatosítási módjával a berendezésnek a 20 melléketl ábrákon bemutatott néhány példaképpeni kiviteli alakján magyarázzuk meg részletesebben. Az ábrák működési vázlatot adnak; a berendezésnek 1.—16. ábrán vázolt nyolcféle kiviteli alakjánál mindenkor a páratlan ábraszá-25 mú (baloldali) ábra a szívóütem (szivornyahatás), a páros ábraszámú (jobboldali) ábra a nyomóütem alakulását mutatja be, míg a 17. ábrán két eltolt ütemű egyesített berendezés példaképpeni alakjának működési vázlatát szemlélhetjük. 30 Az 1. és 2. ábrán a primer folyadék (használt víz) 1 felső medencéjét és alsó 2 befogadóját az 5a és 5b szakaszokból összetett leszállóvezeték, míg a szekunder folyadék (friss víz) alsó 4 kiviteli medencéjét és felső 3 befogadóját a 6a és 35 6b szakaszokból összetett felszállóvezeték köti össze. Az 5a, 5b leszállóvezeték és a 6a, 6b felszállóvezeték között van a 14 légtelenítővel ellátott 40 9a, 9c kamrákból és 9b csőből álló, zsilipül szolgáló összekötő edényrendszer elhelyezve, amelyeket a leszállóvezetéken a 7, a felszállóvezetéken a 8 váltócsapok kapcsolnak felváltva az 5a, 5b illetőleg 6a, 6b vezetékszakaszokhoz. A 7 45 és 8 váltócsapok együttműködnek, vagyis egyszerre nyitnak és zárnak felfelé illetve lefelé. A berendezés a következőképpen működik. A rendszert működtetés előtt feltöltjük folyadékkal például oly módon, hogy kb. a 9b összekötő 50 cső közepéig a leszálló vezeték oldalán 10 primer folyadékkal, a felszállóvezeték oldalán 11 szekunder folyadékkal legyen tele. Ezután lezárjuk a 14 légtelenítőket, felfelé zárjuk, lefelé nyitjuk a 7 és 8 váltócsapokat és előállítjuk az 1. ábrán 55 látható helyzetet. Mivel a szekunder folyadék 4 kiviitelii medencéjében a folyadékszint AH értékkel magasabban van, mint a primer folyadék 2 befogadójában, a 6b, 9c, 9b, 9a, 5b edényekből álló szivornyán megindul a folyadékáram-60 lás a nyilak irányában és a 11 szekunder folyadék a 9b csőből ás célszerűen a 9a kamrából is a váltó-csapállásokat, vagyis felfelé nyitjuk és lefelé zárjuk a 7,8 váltócsapokat és előállítjuk a 2. ábrán látható helyzetet. Ekkor a primer fo-65 lyadék 1 kiviteli medencéjében és a szekunder 2