160928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny vegyületek előállítására
160928 84 49. példa: Ez a példa azt az alapelvet kívánja bemutatni, hogy másolórétegek előállításához szükséges fényérzékeny anyagok gyártására nemcsak a diazoniumsőkból készült kevert kondenzátumok használhatók, hanem felhasználiaták az ezekből szekunder aminokkal történő reagáltatással előállítható diazoaimina-vegyületek is, és egyes különleges esetekben az ilyen másolórétegek alkalmasak pácolt képek előállítására. A diazaaimino-vegyületeket a diazoniumsókból állítják elő szekunder aminokkal történő reagáltatással. Előállítjuk a 29. példában kevert kondenzátumot azzal az eltéréssel, hogy Bt komponensként a 15 sz. vegyületet vesszük ekvivalens mennyiségben. A kevert kondenzátuimból egy súlyrészt feloldunk 10 térfogatrész vízben és hozzáadunk 0,39 súlyrész morfolint. Gélszerű .csapadék keletkezik, melyet porcelán-szűrőn leszűrünk, vízzel gyorsan átmosunk és beadagoljuk 100 térfogatrész dimetilformamidba. A dimetüfonmaimidban előzőleg két súlyrész polivinil-imetilacetamidot (K-iértéke 91) oldottunk fel. Alumíniumfólia felületét elektrolitikusan lemaratjuk és bevonjuk az előbbi oldattal, melyet porlasztással viszünk fel. A bevonatot megszárítjuk. A fényérzékeny réteget egy képen át megvilágítjuk. A fényérzékeny réteg meg nem világított részeit vizes öblítéssel leoldjuk, majd a felületet megszárítjuk. A megvilágított részeken térhálós kötések alakulnak ki, melyek kristályibolya vizes oldatával jól színezihetők. 50. .példa: Poliészter film felületét homokfúvatással érdessé tesszük, vizes oldatot porlasztunk rá, mely 0,55% kevert kondetnzátumot (előállítását lásd alább) és 5,5% polivinil-metil-acetamidot (K-értéke 91) tartalmaz. A fényérzékeny réteget megvilágítjuk egy képen át, a felület ama részeit, melyet fény nem ért, vizes öblítéssel leoldjuk. Szárítás folyamán a felület ama részein, melyet fény nem ért, kialakul a térhálós szerkezet. Az így előkészített anyag kristályibolya vizes oldatával jól színezhető. A kevert kondenzátuim előállítása a következőképpen történik: 6,5 súlyrész 3-metoxi-difenEamin-4^diazóniumfoszfátot (1. táblázat, 2. sz. diazo-vegyület, foszfát) feloldunk 50 térfogatrész 86%-os foszforsavban. Az oldathoz élénk keverés közben hozzáadunk 3,9 súlyrész hexa-metoximetil-melamint) 1. táblázat, 2. sz. Bt komponens). Az elegyet szobahőmérsékleten 20 órán át kondenzáljuk. A kondenzált elegyhez izopropianolt adunk és így csapjuk le a nyers kondenzátumot. A termék súlya 94 súlyrész <C 32,9%, N 11,6%, P 4,9%). Az elemzés adatai szerint a termékben a C és a N atomok aránya 10:3. 51. példa: A 32. példában ismertetett papírból készült hordozóanyagot bevonunk a következő oldattal: 5 2 súlyrósz alább ismertetendő kevert kondenzátum, 0/75 súlyrész 86%-os foszforsav és 100 térfogatrész víz. 10 Szárítás után a fénymásoló réteget negatív képen át megvilágítjuk, majd vizes öblítéssel előhívjuk. Pozitív nyomóiformát kapunk, melynek festékfelvevőképessége igen jó. 15 A kevert kondenzátuim előállítása a következőképpen történik: 15,42 súlyrész difenilamin-4-diazónium-szulfátot (1. táblázat, 1. sz. diazo-vegyület, szulfát) 20 feloldunk 100 térfogatrész 80%-os kénsavban. Erős keverés köziben hozzáadunk 8,83 súlyrész finoman porított dimetüol-iborostyánkősav-diamidot ,(1. táblázat, Bi-komponens, 1. sz). Adagolás közben az elegyet hűtjük és így a hő-25 mérsékletet 25 °C-on tartjuk. A keveréket ezután szobahőmérsékleten 15;5 óra hosszat kondenzáljuk. A nyers kondenzátumot feloldjuk 500 térfogatrész vízben, és a kondenzátumot 80 térfogatrész 50%-os cinkklorid-oldat hozzáadá-30 sával lecsapjuk. A csapadékot leszűrjük, 500 térfogatrész vízben 50 °C-on feloldjuk, hozzáadunk újra 50 ténfogatrész 50%-os cinkklorid oldatot és újra lecsapjuk. A csapadékot porce< lánszűrőn leszűrjük és csökkentett nyomáson 35 megszárítjuk. A termék súlya 18,6 súlyrész (C 40,8%, N 1,1,6%', ND 5,35%, az atomok aránya: 17,8:4,35:2). Az elemzés alapján feltehető, hogy a kondenzátumban második komponens is van. Ügy látszik azonban, hogy a karbamid csopor-40 tok bizonyos mértékig el vannak szappanosodva. 52. példa: 45 Ez a példa azt bizonyítja, hogy a kevert kondenzátumok inkább alkalmasak a vízben oldható hidrofil kolloidok keményítésére, mint az ismert diazo-csoportot tartalmazó difenilamin-formaldehid kondenzátumok. A hidrofil kikeg0 ményíthető kolloidok különösen fontosak a pozitív nyomóformák előállításánál. Ilyen előre érzékenyített nyomóforimákiat tárgyal a 3 085 008 sz. USA szabadalom. A szabadalom szerinti másoló-lemezek hidrofil-polimerek és egy diazovegyületnek keverékei, mely egy olefillé tett hordozó-anyag felületére vannak felvíve. Egy pozitív raszter alatt a képen át megvilágítva a kolloidrétegben térhálós kötések alakulnak ki és hozzákötődik az olefilréteghez. A felület meg nem világított részeit ezután el lehet távolítani. 80 Azok a részek veszik fel a nyomófestéket, ahol az olef il hordozóanyag szabaddá vált. Ily módon egy pozitív nyomóforima állítható elő. Tekintettel arra, hogy az ismert formaldehi-85 des kondenzátumok megvilágítás, hatására ke-32
