160928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny vegyületek előállítására
65 1&0928 06 letkező bomlástermékeinek olefil tulajdonságai vannak, másolórétegben a diazo-nkondenzátum mennyisége nem lehet túl magasi Másrészt minél több térhálós szerkezet alakul ki a másolórétegben, annál tartósabb lesz a réteg a nyomtatás közben fellépő igénybevétellel szemiben és ez szükségessé teszi, hogy a diazo-vegyületek aránya minél magasabb legyen. A következő példában összehasonlítunk két ilyen típusú nyomólemezt, melyben a) az egyiket a 3 311605 sz. USA szabadalom 1. példában leírt eljárással készítettük, difenilamin-4-diazónium-kloridot formaldehiddel kondenzáltunk és a kondenzátumot kloridja formájában használtuk fel. b) A második mintánál difenilamin-4-diazónium-sőt és dimetilol karbamidot a később ismertetendő módon kondenzáltunk és a kevert kondenzátum kloridját használtuk fel. A 3 396 019 sz. USA saabadalom 1. példájában leírt eljárással előre érzékenyített síknyomó-leimezt állítottunk elő és azt közbenső kép nélkül ívlámpa fényével erősen megvilágítottuk. A lemezt ezután kettévágtuk és egyik felét az 1. sz. bevonó-oldattal kezeltük, a másik felét a 2. sz. oldattal vontuk foe, (az oldatok összetételét a következőkben közöljük) majd a bevonatokat megszárítottuk. Az oldat összetétele: 1. 0,125 súlyrész a) pontban leírt kondenzátum, 0,38 súlyrész poliakrilamid (Cynamer P 2,50), és 100 térfogatrész víz. 2. 0,125 súlyrész kevert kondenzátum b) pont szerint elkészítve, 0,38 súlyrész poliakrilaimid (Cynamer P 250), és 100 térfogatrész víz. A bevonatot egy pozitív képpel megvilágítottuk, a lemezeket azután vízzel való lemosással hívtuk elő, majd megszárítottuk. A lemezekre könnyen vihetők fel zsíros festékek, jól festékezhetők. Az 1. mintából olyan pozitív nyomóforma keletkezett, mely a képpel nem árnyékolt helyeken teljesen tönkrement. A 2. oldattal olyan síknyomó-lemezt kaptunk, mely a képpel nem árnyékolt felületein is még teljesen elfogadható, eltekintve kesébb bevonat-hiányosságoktól, és a hidrofil kolloid keményítése után a képet nem tartalmazó felületek nem veszik fel a zsíros nyomdafestéket. A példában felhasznált kevert kondenzátumot a következő módon állítottuk elő: 23„2 súlyrész difenilamin-4-diazóniuim-kloridot (1. táblázat, 1. sz. diazo-vegyiület, klorid) feloldunk 50 térfogatrész, So^P/V-os sósavban. Az oldathoz erős keverés közben 12 súlyrész finoman porított dimetilol-karfoaimidot adunk (1. táblázat, Bi-komponens, 3. sz.). Az elegyet szobahőmérsékleten először 3 óra hosszat keverjük, majd 40 °C-ra melegítve még 1 óra hoszszat utánakeverjük. A keveréket hűtőszekrényben egy éjszakán át állni hagyjuk, 80 térfogatrész metanollal felhígítjuk és 1200 térfogatrész 5 izopropanolba öntjük. Csapadék válik ki, melyet porcelánszűrőn leszűrünk, kétszer gyorsan átmosunk 400—400 térfogatrész izopropanollal, majd 40 °C-on vákuumban megszárítjuk. A termék súlya 15 súlyrész (klorid). 10 Vízben jól oldódó sárga port kapunk, mely az analízis szerint diazo-csoportonként 0,9 mól karbamidot tartalmaz. (N 19,6%, ND 8,2%, Cl 10,8%; az atomok aránya: 4,8:2:1,04). 53. példa: Oldatot készítünk 2 súlyrész alább ismertetendő kevert kondenzátuimból, mely klorid for-20 májában van jelen, 1 súlyrész polivinilalkoholiból (maradék acetil tartalma 12%, 4%-os vizes oldat viszkozitása 20 °C-on 6j5—8,8 cp) és 25 50 térfogatrész vízből. Az oldattal bevonunk egy hordozólemezt, mely alumínium-, réz- és krómrétegből áll. Bevonás után az oldat feleslegét lecsurogni engedjük, 30 majd a lemezt megszárítjuk. A fényérzékeny száraz lemezt megvilágítjuk egy pozitív eredeti képen keresztül, a lemezt a II előhívóval előhívjuk, az előhívás azonos a 22—28 35 példákban leírtakkal. Az előhívás folyamán a lemez meg nem világított pontjairól a fénymásoló réteg leoldódik. A szabaddá vált felületrészekről a krómréteget lemaratjuk egészen a rézrétegig. A vizes marató oldat összetétele: 30 40 súly% kalciumklorid, 20 súly% cinkklorid és 1,5—3 súly% ammóniumklorid, borkősav és koncentrált sósav. A krómréteg lemaratása után a lemezről lehúzzuk a fénymásoló réteget mészporból és dimetilformaimidból készített paszta segítségével. Ilyen módon egy több fémrétegből álló pozitív nyomóformát állítunk elő, mely igen nagy példányszámok előállítására alkalmas. A diazo-vegyületet tartalmazó kevert kondenzátum előállítása a 29. példában leírt eljáráshoz hasonlóan történik, azzal az eltéréssel, hogy a felhasznált vegyszerek és a reakció körülményei a következők: 32.3 súly% 3-metoxi^difenilamin-4-diazónium szulfát (1. táblázat, 2. sz. diazo-vegyület, szulfát), 170,0 súlyrész 8(6%-os foszforsav és 64.4 súlyrész metoximetil-difeniléter, melyet az alább részletezett CMDPO-32-ből (BA komponens 22 sz.) állítunk elő. A bemért anyagokat 40 °C-on 4,5 órán át kondenzáljuk, a zavaros oldatot tisztára szűr-69 jük, sósav hozzáadásával a kondenzátumot le-33
