160928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny vegyületek előállítására

59 megfelelően polivinilfoszfonsavval kezeljük. Az előkezelt felületet a következő oldattal vonjuk be: 0,4 súlyrész egyik alább ismertetendő kon- 5 denzátum, 0,0605 súlyrész p-toluolszulfonsav, 0,080 súlyrész 4^metoxM'-ditme!tilamino-azdbenzol és 100,0 térfogatrész oldószerkeverék, mely 8 10 ' rész etilénglikol-monometiléterből és 2 rész butüacetátból áll. A fényérzékeny réteget 'negatív képen át 15 megvilágítjuk, így jól látható pozitív kontraszt kép keletkezik. A képeit 22—28. példákban megadott módon I. előhívóval előhívjuk, és így állítjuk elő a nyoimóformát. A kevert kondenzátumot a 42. példáiban leírt 20 módon készítjük. A beméiit anyagok: (a) (b) 25 8ö%rOS foszforsav 120 s.rész 170' s.rész 4-metoxi-di|enilamin-4'-diiazóni'um-szulfát (il. táblázat, 3. sz. diazo-vegyü'*' let) 32,3 s.rész 32,3 s.rész 4,4'-foisz-metoximetü-difenilox&d (1. táblázat, 15. sz. M Bi-komponens) 12,9 s.rész 25,8 s.rész A kondenzáció időtartama (40 °€) 20 óra 3,5 óra «0 A kondenzáció keverék meleg vízben tisztán feloldódik. A kondenzációs terméket sósav hozzáadásával kloridja formájálban csapjuk le. Kitermelés 221,1 «.rész 44,5 s.rész 4S Atomok aránya a kondenzációs termékben C : N 29,5 :3 34,2 :3 összetétel: C: 64,2% 65,6% ^ N: 7,6% 6,7% Az elemzés értelmében feltehető, hogy a kevert kondenzätumban a diazo-vegyület mindén molekulájára számítva a második komponens- 55 bői az (a) kondenzáftaninál 1,2 mól a (lb) kondenzátumnál pedig 1,5 mól jut. 45. példa: Az eljárás megegyezik a 39. példában leírtakkal, de egy cinklemezt vonunk be a következő bevonó-oldaittal: 65 60 0,3 ,siúlyrészi a 2. példában megadott kondenzációs termékből, Ifi térfogatrész víz, 0,54 térfogatrész 1 n. sósav, 1,0 súlyrész fenol-formaldehid gyanta, a 39. sz. példa szerint előállítva, 6,0 súlyrész etilénglikol-imonoimetiléter és 4,0 súlyrész dimetilforimaimid. A 39. példában leírt műveleti sorrendet alkalmazva pozitív reliefes nyomóformát kapunk. 46—48. példák: A 46-^48 példákiban Ibemutatunk néhány új kevert kondenzátumot, melyek fényérzékeny reprodukáló rétegek komponenseként alkalmazva felhasználhatók arra, hogy fotomechanikai úton offset nyomóformákat állítsunk elő. Alaplemezként alumíniurafóliiákat használunk, melyeket drótkeféléssel érdesítünk és a 3 230 832 sz. USA szabadalom előírásai szerint polivinilfoszfonsaiwal kezelünk. A kevert kondenzátornak előállításának részleteit és a bevonó-oldatok összetételét a következő 4. sz.'táblázatban adjuk meg. A 46. példa szerint élőállított másolórétegnél külön ki kell emelni azt, hogy fényérzékenysége igen jó és a tárolhatósága is kitűnő. Az előre érzékenyített nyomólemez még akkor is érzékeny másolásra és előhívásra, ha 100 °C-on tároljuk 8 óra hosszat. A 48. példában leírt másolóanyaggal kapcsolatban megjegyezzük, hogy felhasználásával egészen rövid megvilágítási idővel is megfelelő minőségű nyomóformák állíthatók elő. 5 kW-os xenon impulzuslámpát használva, 1 m-es megvilágítási távolság esetén 10—i20 másodperces megvilágítási idő elegendő a másolat előállítására. A nyomóforma erősebbé tehető a szokásos lakkréteggel bevonva. A 4)6-48 példákiban szereplő diazo-kondenzátumok előállítását a következőkben részletezzük: 46. példa: Az előállítás művelete hasonló a 42. példánál leírtakkal, de a következő anyagokat használjuk: 16,2 súlyrész 3-metoxi-ditfenil-amin-4-diazónium-Bzulfát (1. táblázat 2. sz. diazo-vegyület, szulfát), 36 térfogatrész 86%-os foszforsav, 6,86 súlyrész 4,4'-<bisz-metoxi-metildifenilszulfid (1. táblázat, 21 sz. Bi-komponens). A bemért anyagokat kondenzálás végett másfél órán át szobahőmérsékleten, majd 20 órán át 40 °C-on tartjuk. A nyers kondenzátumot vízben feloldjuk és a kondenzációs terméket sósav hozzáadásával lecsapjuk. Viszkózus csapadék keletkezik, melyet vízben újra feloldunk és sósav hozzáadásával újra lecsapjuk. A csapadékot vízben mégegyszer feloldjuk és az oldatból naftalin-2-szulfosav nátriumsó hozzáadásával újra lecsapjuk. A csa-30