160882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátor előállítására szénhidrátok hidroxil csoportjának katalitikus levegős oxidálásához

160882 hajtott katalitikus eljárások a legkézenfekvőb­bek, hiszen ez az „oxidáló szer" bárhol fellelhe­tő és olcsó. — Ugyanakkor ezen eljárásoknál ne­hézségeket okoz, hogy igen hosszú a reakció idő (18—30 óra!), alacsony a hozam (60—65%), va- 5 lamint csak lúg (4—5%) oldatban valósíthatók meg. Kísérleteink során azt a célt tűztük magunk elé, hogy olyan oxidációs katalizátorkészítési el­járást dolgozzunk ki, amelynél a kiinduló oldat 10 magasabb kezdeti koncentrációja lényegesen nö­veli az oxidáció termelékenységét, ugyanakkor a hozam is növekedjék, valamint olyan reakció­időt érjünk el, amely az üzemi körülményeket az eddigieknél sokkal előnyösebbé tegye. 15 K. Heyens megállapítása szerint a levegővel végzett oxidáció legelőnyösebb katalizátora a platina, a palládium és az ozmium, míg a hordo­zók közül legmegfelelőbb az aktív szén (csont- 20 szén). Az irodalom szerint az aktívszén hordozós palládium katalizátort úgy állítják elő, hogy a palládium valamely vízoldható sójának (általá­ban halogenidjének) oldatával „inpregnálják" a 25 hordozót, majd az ily módon a hordozóra rászá­rított palládiumsót valamilyen módon fém pal­ládiummá redukálják. — Az irodalom sok köve­telményt és módszert ír le. A 796 461 sz. angol szabadalmi leírás szerinti eljárás részletesen le- 30 írja az alkalmazott aktívszén minőségét. Más előírások a katalizátorhoz — készítés során — különféle segédanyagokat adagolnak. Ugyan­csak sokféle módszert írnak le a palládiumsó redukálására: formaldehiddel (137 913 sz. szov- 35 jet szabadalom), formaldehiddel, nátriumacetát­tal pufferolt közegben. (W. H. Härtung: I. Am. Chem. Soc. 50, 3373 [1928]), hangyasavval lúgos közegben (Zelinszky, Glinka: Ber. 44, 2309 [1911]), hidrazinnal (DBP. Hoechst) redukálják 40 a sót fém palládiummá. Az ismertetetteken kí­vül leggyakrabban hidrogénnel végzik a reduk­ciót, de ezt is sokféleképpen. Végzik savanyú, lúgos, vagy nátriumacetáttal pufferolt közeg­ben; folyadék vagy gázfázisban. 45 H. Brown (J. Am. Chem. Soc. 84, 2827 [1962]) aktívszén hordozós palládiumborid katalizátort állított elő a palládiumsó nátriumboróhidrides redukciójával. Különösen előnyösnek találta te- 50 lítetlen kötések hidrogénezésénél ezt a katali­zátor típust. A palládiumboridot hordozó nél­kül alkalmazta hidrogénezésre. O. A. Tymrenkova és V. V. Bonderjak (Sb. Nauchs. Rabot. Kurgansk Seltskohoz Inst. (8) 55 261 [1963]) polivinilalkohol hordozós katalizá­tort készítettek allylalkohol palládiumkatalizáto­ros hidrogénezéshez. G. F. Nord és munkatársai (J. m. Chem. Soc. 65, 429 [1943]) kolloid palládium katalizátor 60 előállításához használtak polivinilalkoholt védő kolloidként, amikor is a szuszpenzióban levő pal­ládiumsó kolloid eloszlását akarták biztosítani a redukálás során. A találmány szerinti eljárás kidolgozása so- 65 rán azt találtuk, hogy a levegővel történő pri­mer hidroxil csoport oxidációját igen jó hozam­mal, az eddig használt eljárásoknál nagyságren­dileg töményebb oldatban és lényegesen rövi­debb reakcióidővel végezhetjük, ha speciálisan erre a célra előállított csontszénhordozóra kol­loidális eloszlásban felírt palládium katalizátort alkalmazunk. Találmányunk szerint az oxidációhoz legmeg­felelőbb katalizátor készítése során oly módon kell eljárni, hogy valamely palládiumhalogenid vizes oldatához kevés alkoholt, valamint polivi­nilalkoholt adunk, majd ebbe adjuk bele az ak­tív szenet, szuszpenziót felmelegítve alaposan homogenizáljuk és állni hagyjuk huzamosabb ideig. Utána nátronlúggal lúgosítjuk, majd is­mét állni hagyjuk. Ezt követően szűrjük, vízzel többször egymásután szuszpendálva mossuk, majd szuszpenzióban atmoszférikus nyomáson hidrogénnel redukáljuk. A redukálás befejezté­vel ismét vízzel mossuk. Az elkészült katalizá­tort víz alatt tároljuk. Az ily módon elkészült csontszénhordozós katalizátort adjuk az oxidálni kívánt, primer hidroxil csoportot tartalmazó szénhidrát vizes oldatához, s az oldatot felmelegítve, melegen, le­vegő bevezetésével oxidáljuk. A találmányunk szerinti eljárással előállított csontszénhordozós kolloideloszlású palládium­katalizátor előnye, hogy a primer hidroxil cso­portok oxidációja 10—15%-os oldatban végez­hető, szemben az eddig alkalmazott legmaga­sabb, 5% oldattal. Ez a tény már önmagában megháromszorozza az eljárás termelékenységét. Ezen túlmenően jelentősen csökkenti a katali­zátor a reakcióidőt is. Az irodalom mindezideig 18 óránál rövidebb reakcióidőt nem ismer, ugyanakkor katalizátorunk alkalmazása során az oxidáció legfeljebb 5 óra alatt véghez vihető. Ugyanakkor az irodalomban közölt 60—65% hozammal szemben katalizátorunkkal az oxidá­ció 85—95% hozammal valósítható meg. A találmányunk szerinti eljárással 5—20% palládiumtartalmú csontszénhordozós katalizá­tor állítható elő, amely oldatban végbemenő oxidációkhoz igen jól alkalmazható, azokból könnyen kiszűrhető; illetve oszlopban, megfelelő töltetet képezve belőle folyamatos eljáráshoz is igen jól alkalmazható. A katalizátor nem mérge­ződik könnyen, huzamos ideig megtartja aktivi­tását. A katalizátor készítése során alkalmazott eljá­rásnál a palládiumsó vizes oldatához adagolt polivinilalkohol segítségével, megfelelő művele­tekkel értük el, hogy olyan kolloidális eloszlású, nagy fajlagos felületű, sok aktívcentrumot tar­talmazó hordozós palládium katalizátort kap­tunk. Eljárhatunk úgy is, hogy a palládiumsó vizes oldatához, a polivinilalkohol hozzáadása, az azt követő lúgosítás és szűrés után, a lúgos vízben szuszpendált csontszénhordozós palládiumhid­roxidhoz, a palládiumsó mennyiségére számított 2

Next

/
Thumbnails
Contents