160780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolszármazékok előállítására

9 mérsékleten kloroformmal kavarjuk, Hyflo-n ismét leszívaitjuk, és kloroformmal utána mossuk. A kloroformos oldatot vízzel mossuk, majd bepároljuk. A visszamaradó 4-benziloxi-indol-2~ -karbcHisav-etilésztert triklóretilénből átkristályosítjuk. Olvadáspontja 168—170°. Palládiumkatalizátoron hidrogénnel végzett katalitikus debenzilezéssel a termékből 4-hidroxiindol-2--karibansav-etilésztert kapunk. Olvadáspontja vízből átkristályosítva 159—160°. 2. példa: 4-(2-Hidroxi-3-izopropilamino-propoxi)-indol-2-karbonsav-metilészter Az alább ismertetett módon készült, 90% 4--epoxi-propoxi-indol-2-karboinsav-metilészterből és 10% 4-(2-hid(roxi-3-klór-propoxi)-indol-2--karbonsav-metilészterből álló elegyből 17,3 g-ot feloldunk 15,65 g N-benzil-izopropilamm és 50 ml dioxán elegyóben, és az oldatot 2V2 óra hosszat forraljuk. Ezután bepároljuk, a száraz maradékot petroléterrel többször eldörzsöljük (a fölös N-bmzil-izopropüamm eltávolítására), majd a keletkezett 4-[3-(N-benzil-izapröpila<mino)-2-Mdroxi-propoxi]-indol-2-karbonsav-m©tilésztart etanol és etilacetát elegyéből átkristályosítjuk. Olvadáspontja 115—117°. Ebből a benzilvegyületből 16,8 g-ot 200 ml metanolban oldunk, és az oldatot 5 g palládiumkatalizátor (5% palládium alumíniumoxidon) jelenlétében a hidrogénfelvétel befejeztéig hidrogénnel rázzuk. A katalizátort kiszűrjük, az oldatot csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, majd a maradékot etilacetáttal és n borkősavoldattal kirázzuk. Az egyesített borkősavas kivonatokat jéggel való hűtés közben 10%-os nátriumkarbonátoldattal óvatosan meglúgosítjuk, majd metilánkloriddal extraháljuk. A magnéziumszulfáton szárított metilénkloridos fázisok bepárlási maradékát etilacetátból átkristályosítjuk. A címben megnevezett vegyület 143— 145°-on olvadó tűk alakjában kristályosodik. Az N-ciklohexilszulf amát etanol és éter elegyéből tűk .alakjában kikristályosítva 110—113°-on olvad. A kiindulási elegy a következőképpen készül: 9,5 g 4-hidroxi-indol-2-karbonsav-metilészter, 46 g epiklórhidriin és 2 csepp piperidin keverékét 4 óra hosszat forraljuk. Ezután a fölös epiklórhidrint csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az így kapott maradék 90%-ban 4-epoxi-propoxi-indol-2-karbonsav-metilészterből és 10%-ban 4-(2-hidroxi-34dór-propoxi)-indol-2--karbonsav-metilészterből áll. 4-Hidroxi-indol-2-karbonsav-metilésztert (tűalakú kristályok metanolból 202—203° olvadásponttal) 4-benziloxi-indol-2-4karboinsav-m,etilészter (olvadáspontja éterből kikristályosítva 193— 195') debenzilezésével kapunk, az utóbbi vegyület pedig 4^benziloxi-indol-2-karbonsavnak me-10 tanolos-acetonos oldatban diazometáimal való észterezésével állítható elő. 3. példa: 5 4-(3-tere.-ButilarmrK)-24hidröxi-propoxi)-indol-2-karbansav-etilészter Az 1. példában leírt módon kapott, epoxid-10 ból és klóralkoholból álló keverékből 26 g-ot féloldunk 75 ml dioxánban, és hozzáadunk 29,4 g N-benzil-terc-tíutilamiint. A reakció a 2. példában leírt módon a forrásponton való melegítéssel 2V2 óra alatt zajlik le. A keletkezett 15 4-[3-(N-benzil-terc.-butilamiino)-2-hidroxi-propoxi]-indol-2-karbo,nsav-etilészter etanolből hidrokloridja alakjában kristályosodik ki. Olvadáspontja 227V Az így kapott észtert 200 ml metanolban old-20 juk, és 5 g palládiumkatalizátor jelenlétében hidrogénnel rázzuk a hidrogénfelvétel megszűntéig. A katalizátort kiszűrjük, a szűredéket csökkentett nyomáson bepároljuk, a száraz maradékot 250 ml etilacétátban oldjuk, majd az 25 oldatot 3 ízben 100 ml n borkősawal extraháljuk. Az etilacetátos oldatot még 5 izben 100— 100 ml 2 n sósavval rázzuk, és egyesített sósavas kivonatokat jéggel való hűtés közben 10%-os nátriumkarbonát "oldattal óvatosan meg-30 lúgosítjukj majd 5 ízben 75—75 nü metilénkloriddal extraháljük. A magnéziumszulfáton megszárított metilétnkloridos fázist bepároljuk, és a száraz maradékot etilacetátból átkristályosítjuk. A címben ;

megnevézeitt vegyületet 35 kapjuk. Ennek N-ciklohexilszulf amát ja etanol és éter elegyéből 169—171 °~on olvadó tűkként kristályosodik; 40 4. példa: 4-(2-Hidroxi-3-terc.-pentilamino-proipoxi)-mdol-2-karbonsav-etilészter 45 Az 1. példa szerirat kapott, epqxidból és klóralkoholból álló elegyből 14 g-ot 5,3 g terc.*-pentilamin és 50 ml dioxán keverékével másfél óra hosszat forralunk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk, és a száraz maradékot 50 300 ml etilacetáttal és háromszor 150—150 ml n borkősavoldattai kirázzuk. Az egyesített borkősavas oldatokat jeges hűtés közben 550 ml 10%-os nátriumkarbonátoldattal óvatosan meglúgosítjuk, majd 3 ízben 100—100 ml metiíén-55 kloriddal extraháljük. A kivonatot magnéziumszulfáton szárítjuk, és bepároljuk. A maradékot etilacetátból atkristályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 135—137°. Keller-féle színreakciója (0,2 mg): sötétkék. go Van Urk-iéle színreakciója (1 mg): negatív. 5. példa: *-(3-Ciklopropilamino-2-hidroxi-propoxi)-indol-65 -2-karbonsav-etilésater »