160767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a Digitalis lanata lanatozidtartalmának növelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. VII. 24. (131—398) Közzététel napja: 1971. XII. 27. Megjelent: 1973. X. 30. 160767 Nemzetközi osztályozás: A 01 f 25/00 J <*% . I í; i fi Feltalálók: Wolf Lajos oki. vegyész, 20,1%, Bottyán János oki. vegyész, 20%, Magó Istvánné oki. vegyész, 20%, Dr. Bittner Kmil oki. gyógyszerész 20%, Dr. Békésy Miklós tud. főmunkatárs, 19,9%, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Eljárás a Digitalis lanata lanatozidtartalmának növelésére A szívre ható glukozidok legfontosabb kiindulási anyaga a Digitális lanata (Ehrh.) levele. A. Stoll és munkatársai [Stoll, A—Kreiss, W: Helv. Chim. Acta 17,592 (1934)] szerint a növényben a vegetáció folyamán legmagasabb- 5 rendű szívaktív vegyületként az akkor ismert lanatozid ABC, majd a. későbbiekben felfedezett lanatosid D ós E keletkezik. Ismeretes, hogy a növényi drogban mindig jelen van a Digilanidaze enzim, amely specifiku- 10 san a Lanatosidok cukorláncának utolsó tagjaként elhelyezkedő befca-glukozét hasítja le, s így szekunder glukozidok keletkeznek. Ezek szerint a Digitalis lanata-ból szükségképpen akkor nyerhetjük a legtöbb lanatozidot, ha az enzim- 15 működést — pl. szárítással — a szedés után leállítjuk, nehogy a bioszintézissel ellentétes folyamat kezdődjék el. Ezért úgy az irodalmi közlemények mint a szabadalmakban ismertetett eljárások a növény szedése után azonnali szári- 20 tást javasolnak. Az enzim által okozott lebomlás igen gyors, pl. Jensen [Jensen: Pharm. Weekbad 26,937 (1956)] szerint a bontóenzim 65 C°-on 4 óra alatt 25 a Digitalis purpurea lanatozid tartalmának 75%-ät bontja le, de még 20 C°-on is 16%-os a lebomlás. Ligeti [Ligeti: Acta Pharm. Hung. 4,154—163 (1958)] vizsgálatai szerint a bomlás 35 C° körüli 30 hőmérsékleten 2—3 nap alatt zajlik le. A bontóenzim még a megszáradt levél feldolgozásakor is aktív lehet, ezért pl. Stoll és munkatársai, valamint Aldrich a lebomlást a feldolgozás során kisózással akadályozzák meg. Az 50.730 sz. NDK szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint az enzimes folyamat leállítását úgy érik el, hogy begyűjtés után a drogot rövid ideig tartó 100 C° feletti kezeléssel hirtelen megszárítják. A fentiekben vázolt, általánosságban elismert felfogásokkal szemben meglepő módon azt találtuk, hogy szedés után a növényből kinyerhető lanatozidok mennyisége igen jelentősen megemelkedik, ha a növényben az enzimműködést nem állítjuk le azonnal, hanem előzetesen hosszabb ideig nedves állapotban inkubáljuk. Az 1. sz. ábrán összehasonlítjuk a szedés után azonnal mesterséges úton megszárított és a 10—20 napon keresztül 20—35. C° hőmérsékleten inkubált Digitalis lanata levelekből kinyerhető lanatozidok mennyiségét. Az ordinátán a lanatozidok menynyiségét, az abseisszán pedig a begyűjtés időpontját ábrázoljuk. Az x-el jelölt pontok az azonnal szárított levelekből, a körrel jelölt pontok az inkubáció után kapott ABC lanatozidok mennyiségét jelentik, A két jelet összekötő vonal a lanatozid ABC mennyiségének növekedését 160767