160730. lajstromszámú szabadalom • Körkovácsoló gép

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 160730 Bejelentés napja: 1960. X. 23. (KI—610) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. X. 24. (P 18 04 781.9) Közzététel napja: 1971. XI. 25. Megjelent: 1973. X. 31. Nemzetközi osztályozás; B 21 j 7/46 Feltaláló: Bauer Hans főmérnök, Leichlingen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Th. Kieseriing et Albrecht cég, Solingen, Német Szövetségi Köztársaság Körkovácsológép i A találmány körkovácsológépre vonatkozik, egy körbefutó házban a munkadarab tengelyéhez viszonyítva sugárirányban mozgatható szerszámtartókkal, amelyeknek mozgatását a ház körbenforgó mozgása idézi elő. A találmány az 5 ilyenfajta gépek különleges kialakítására irányul, amelynek révén elérhető, hogy a megmunkálás során is kis zajú futás adódjék, s ezen túlmenően az erőátadó eszközök kopása csekélyebb legyen, mint az idáig szokásos megoldásoknál. io Ezen kívül a munkadarabot az alakítás során csali tengelyirányban kell mozgatni. Az ipar részéről ismételten azt az igényt támasztják, hogy a megmunkálógépek lehetőleg zajtalanul, illetve kis lármával dolgozzanak, mi- 15 vei az állandó zajterhelés a kezelőszemélyzet számára hosszú időn át elviselhetetlenné válik. Ismeretes már olyan körkovácsoló- illetve kovácsoló gép, amelynél a szerszámok nem futnak 20 körbe, s amely ezen követelményt kielégíti. Leírását az 1 199 589 sz. német közzétételi irat tartalmazza. Ennél azonban jelentős hátrányként mutatkozik, hogy a munkadarabot a megmunkálás alatt nemosak tengelyirányban kell moz- 25 gatni, hanem forgó mozgást is kell adni neki, ha a redukált résznél kifogástalan felületet akarnak elérni. Ezen hátrány a jelenleg ismeretes körbenfutó szerszámokkal dolgozó körkovácsoló- illetve ko- 30 vácsológépeknél is fennáll, mivel különben a szerszám becsapódási — azaz ütési — pontjai mindig a munkadarab ugyanazon helyein lennének. Amennyiben tehát a redukált résznél kifogástalan felületet kívánnak elérni, akkor a munkadarabot az alakítás során nemcsak tengelyirányban kell előremozgatni, hanem azt a hossztengelye körül forgatni is kell. Az ehhez szükséges segédberendezések így bizonyos fokig költségesebbek, mint az olyan megmunkálógépekéi, amelyeknél a munkadarabokat lényegileg csupán tengelyirányban kell mozgatni. Az ismert, körbenfutó szerszámokkal dolgozó körkovácsológépeknél azonban további hátrány is jelentkezik, éspedig az, hogy az üzemelés alatt, sőt .részben az üresjáratkor is, igen erős zajt okoznak. Már több úton is próbálkoztak annak érdekében, hogy ezt a zajt csökkentsék. Így például ismeretes olyan futógyűrűs nyújtógép, legalább két, egymással átellenben körhenfutó ütőfejjel, amelynél az ütőfejek a közöttük tartózkodó munkadarab irányában egy rugóerő hatása ellenében mozgathatóak. Annak érdekében, hogy az ütőfejnek a munkamenet alatt történő utánütését, s ezáltal a zajt is csökkentsék, azt javasolták, hogy az ütőfejre sugárirányban kifelé ható erős csavarrugókat alkalmazzanak, amelyek a munkadarab felé eső irányban működő 160730