160718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített piridinek előállítására

5 -diol, -ditiol- vagy -hidroxil-tiol ammonia je­lenlétében történő hevítésévei állíthatjuk elő; ez esetben a piperidil-csoport dehidrogénező­dési hőmérsékleténél alacsonyabb hőfokon kell dolgoznunk. A piridil-tetaahidrotiopiránokat oly módon is előállíthatjuk, hogy a megfelelő piri­dil-alkán-diolt kénhidrogén jelenlétében hevít­jük vagy valamely piridil-aikán-i(hidroxil-tiolt) kénhidrogén jelenlétében vagy anélkül heví­tünk. A felhasználható piridil-alkán-diolok vagy -ditiolok legegyszerűbb képviselője a 3-(piri­dil)-pentán-l,5-diol vagy -ditiol. A diolt vagy -ditiolt az előállításnál kapott reakcióelegyből való izolálás nélkül felhasználhatjuk. A diolt vagy ditiolt legalább 250 °C-o,n, előnyösen leg­alább 300 °C-on történő hevítéssel alakítjuk a megfelelő piridil-gyűrűs éterré, piridil-gyűrűs tioéterré vagy piridil-piperidfctné (ammónia je­lenlétében). Előnyösen 380 °C körüli hőmér­sékleten dolgozhatunk. A diolt vagy ditiolt egy­szerűen a kívánt hőmérsékletre hevíthetjük, a reakciót azonban előnyösen vízelvonó katali­zátor (pl. alumíniumoxid, szilíciumdioxid, szi­líciumdioxid/aluimíniumoxid vagy keverékeik) jelenlétében hajthatjuk végre. Eljárásunk kü­lönösen előnyös foganatosítás! módja szerint a diolt vagy ditiolt gőzfázisban katalizátor-ágyat tartalmazó csövön (pl. üveg-csövön) vezetjük át. A hevítést kívánt esetben atmoszférikusnál magyobb nyomáson is elvégezhetjük; ez eset­ben a megfelelő átalakulás biztosításához ala­csonyabb hőmérsékleten dolgozhatunk. A diói­hoz vagy ditiolhoz ammóniát vagy kénhidro­gént adhatunk, ill. oldhatunk fel, mikoris a diol vagy ditiol hevítésekor a megfelelő piridil­-piperidin vagy piridil-alkán-ditiol képződik. A találmányunk szerinti eljárással előállított vegyületeket gőzfázisban ammóniával reagáltat­va bipiridilekké alakíthatjuk. A reakciót előnyösen oxigén jelenlétében vé­gezhetjük el. A kiindulási .anyagként felhasznált helyette­sített piridint gőzfázisban ammóniával általá­ban katalizátor jelenlétében célszerűen 250 °C-nál magasabb hőmérsékleten, előnyösen 350—450 °C-on pl. 380 °C körüli hőmérsékleten hevít­jük. Katalizátorként előnyösen .alumíniumoxi­dot, szilíciumdioxidot, szüíciumdioxidot-alumí­niumoxidot, magnéziumoxidot, krómoxidot vagy ezek keverékeit alkalmazhatjuk. A katalizáto­rok finom eloszlásban a fém vagy oxidjai alak­jában platinát és/vagy palládiumot tartalmaz­hatnak. Különösen előnyösen alkalmazhatunk dehidrogénező katalizátorokat (pl. nikkelt, ko­baltot, rezet, krómot vagy rézkromitot). A re­akcióelegy előnyösen oxigént, pl. oxigén-gázt tartalmazhat, melyet előnyösen levegő formá­jában juttatunk a reakcióelegybe azonban bár­mely oxigént tartalmazó gázt is felhasználha­tunk. A kiindulási anyagokat egyszerűen, a kívánt hőmérsékletre történő hevítéssel párologtathat­juk el. Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy a kiindulási anyagot forró felületre (pl. az el­párologtató berendezés felületére vagy az am­móniával történő reagáltatásnál felhasznált ka­talizátorra) csepegtetjük. A kiindulási .anyagot 5 előnyösen az elpárologtató berendezésben a ka­talizátorral való érintkezés előtt párologtathat­juk el. A kiindulási anyagok egy része .szoba­hőmérsékleten ragadós viszkózus folyadék vagy szilárd .anyag, ezeket elpárologtatás előtt elő­i0 nyösen megfelelő oldószerben oldjuk. Oldószer­ként előnyösen pl. vizet és alkoholokat, külö­nösen kis .szénatomszámú alifás alkoholokat, különösen előnyösen metanolt alkalmazhatunk. Az eljárásnál képződő bipiridileket a reakció-15 termékből ismert módszerekkel izolálhatjuk. El­járhatunk pl. oly módon, hogy a gáz alakú re­akciótermékeket kondenzáljuk és a bipiridilt a kondenzátumból oldósizeres extrakcióval és/ /vagy frakcionált desztillációval (kívánt esetben 20 vákuumban) választjuk el. Amennyiben a 4.4'­-bipiridilek előállításánál kapott reakciótermék vizet tartalmaz, a bipiridileket szűréssel különít­hetjük el. Az eljárás egy- vagy két-lépéses lehet és 25 mindkét esetben szakaszosan vagy előnyösen folyamatosan dolgozhatunk. Az eljárás különösen előnyösen alkalmazható 4,4'-bipiridilek előállítására, azonban a kiindu-30 lási anyagok megfelelő megválasztásával más izomerek (pl. 2,2'-, 2,4'-, .2,3'- és 3,4'-bipiridilek) is előállíthatók. Eljárásunk további részleteit a példákban 35 ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa: 40 3 liter folyékony ammóniához keverés köz­ben 0,1 g ferrinitrátot, majd 40 perc alatt 1 g-os darabokban 24 g fémnátriumot adusk. A kapott oldathoz 3 perc alatt 46,6 g y-pikolint 45 adunk. Az oldat színe 2 óra alatt mélysárgába megy át. 44,0 g folyékony etilénoxid hozzá­adása után az elegyet további 8 órán át kever­jük. Kis részletekben 55 g szilárd ammónium­kloridot adunk hozzá, majd az oldószert egy 50 éjjelen át párologni hagyjuk. A ragadós mara­dékot piridinnel extraháljúk, majd a piridint ledesztilláljuk. A visszamaradó olajat [mely 3--(4-piridil)-pentán-l,5-diolból áll] azonos meny­nyiségű forró vízben oldjuk és az oldatot 1 ml/ 55 /perc sebességgel 300 ml/perc nitrogén vivő­gázáram felhasználásával 380 °C-ra hevített alumíniumoxid (Actal „A") ágyra csepegtetjük. A távozó terméket kondenzáljuk és a konden­zátumot széntetrakloriddal extraháljuk. Az oldó­eo szer ledesztillálása után 19 g 4-(4-piridil)-tetra­hidropiránt- kapunk. Átalakulás: a betáplált ;'-pikolinra számítva 42%. A y-pikolinnak 3-(4-piridil)-pentán-l,5-diollá OS történő átalakításának hatásfoka 60%. 3

Next

/
Thumbnails
Contents