160710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nyálka viszkozítását az élő szervezetben a fiziológiailag legkedvezőbb értékre beállító enzimkészítmény előállítására
160710 11 12 I. példa: Me Collum eleséggel táplált patkányok Az eleség összetétele a következő: cukor 50%, búzaliszt 12%, kazejn 18%, élesztő 3%, faggyú 3%, 4% Mc Collum-só [vagyis 1,5% CaHP04 , l,5»/o CaCQs 0,5% Fe2 (S0 4 ) 3) 0,3% MgS0 4 , 0,1% MnS04 és 0,1% ZnS0 4 , a készítmény összsúlyára számítva]. Az etetési kísérleteket 3 hetes fehér, albinopatkányokkal végezzük. Az egyenként 40 g súlyú patkányokat ötösével helyezzük egy ketrecbe (5 hímet vagy 5 nőstényt). A patkányok tetszés szerint ehetnek és ihatnak vizet. A patkányokat 3 héten keresztül hetenként kétszer mértük és meghatároztuk az átlagos napi súlynövekedést mindegyik 5 hímből és 5 nőstényből álló csoportnál. A kontroll csoport tiszta Mo-Collum féle eleséget kapott. A kísérleti etetésre beosztott patkánycsoportok is ugyanazt a táplálékot kapták oly módón kiegészítve enzimkészítménnyel, hogy az g-ként 100, illetve 1000 Anson-egység értékű legyen. Feltételezve, hogy a fejlődő patkány súlyának egytizedével azonos mennyiségű élelmet fogyaszt (pl. egy 100 g-os patkány napi 10 g-t), ez az adagolás élősúlyra számolva 10 000 és 100 000 Anson-egységnek felel meg kg-onként és naponta. A felhasznált enzimkészítmények azonosak az 1. ábrán bemutatott nyálka viszkozitás vizsgálatnál felhasználtakkal. A Streptomyces fradiae (S. F.) fermentálásánál kapott enzimből három típus szerepelt. Az SF/1 a nyálka viszkozitását 40%-kal az SF/2 50%-*al, az SF/3 pedig 60%kal csökkenti. Mindhárom minta megfelel az RMV-próbának, mert a viszkozitáscsökkenés 35 és 65% között van, de legelőnyösebb az SF/2 minta. A 3 mintához a C-típusú enzimkészítményt használtuk, mely mg-ként 2000 A. E.-t tartalmaz. A kapott eredményeiket az I. táblázatban kö-I. táblázat Enzimek hatása a nyálka viszkozitásának csökkenésére (R. M. V.-próbával vizsgálva) és a patkányok növekedésére. Patkányok növekedése Élelemhez Élelemhez 100 A.E. 1000 A.E. adalék, adalék, g/nap % g/nap % Viszko-Enzim Enzim zitásnélkül típusa csökke-2,85 nés % g/nap 0 Papain 30 SF/1 40 SF/2 50 SF/3 60 B.S. 80 2,85 100 2,85 100 3,45 121 3,40 119 4,15 145 4,05 142 3,25 114 2,95 103 3,00 105 2,40 84 SF: Streptomyces fradiae enzim BS: Bacillus subtilis enzim SF/2 enzim-készítmény, melynek hatása a 5 nyálkára pontosan a tripszin és a kimotripszin enzimek hatása közé esik (a viszkozitást 50%kal csökkenti), a patkányok növekedési sebességét 40—50%-ikal növeli mind a két vizsgált koncentrációban. 10 Az SF/1 enzim-készítmény, melynek hatása a nyálkára hasonló a kimotripszinéhez (a nyálka viszkozitását 40%nkal csökkenti) alkalmazása esetén a növekedési sebesség gyengébb, kb. 20%-os mind a két vizsgált koncentrációban. 15 Az SF/3 enzim-készítménynél, melynek hatása a nyalkára hasonló a tripszinéhez (a nyálka viszkozitását 60%-kal csökkenti), a súlynövekedés viszonylagos javulása a kisebbik dózisnál 20 14%~os volt; a nagyobb dózisnál nem volt kimutatható hatás. Látható, hogy a különböző SF enzim-készítmények RMV-próbája eltérő eredményt ad és 25 ennek megfelelően különböző a patkányok növekedésére kifejtett hatásuk is. Ha a Streptomyces fradiae fermentálásánál nem veszik igénybe a találmányunk szerinti ellenőrzési módszert, általában olyan enzim-készítményeket kapnak, 36 melynek RMV-próbája nem megfelelő a túl erős hatás miatt, és láttuk, hogy az ilyen készítményeknek a patkányok növekedési sebességére való hatása kifejezetten kedvezőtlen. 35 A papain-enzimkészítmények nem felelnek meg az RMV-próbának (hatásuk gyenge) és ennek megfelelően nincs hatásuk a patkányok növekedési sebességére. A Bacillus subtilis enzim-készítmény, mely 40 túl erős hatása miatt nem felel meg az RMV-próbának, alacsony dózisú adagolása esetén kismértékben elősegíti a patkányok növekedését, de az a hatás nem egyenletes. Nagyobb dózisban adagolva pedig kifejezetten káros hatást 45 mutat. A kísérleti állatok felboncolásánál látható, hogy azoknál a patkányoknál, melyek a nagyobb dózisú tápanyagot kaptak, a bélnyálkahártya kiválasztása erősen megnövekedett és ez magyarázza a növekedési sebesség meglassu-50 lását. A tripszin és kimotripszin tartalmú enzimkészítmények a patkányok növekedésében kismértékű, általában 10%-nál alacsonyabb javulást idéznek elő, de ez a hatás nem állandó. 55 Ezek a hasnyálmirigy által kiválasztott enzimek in vitro kísérletekben csökkentik a nyálka viszkozitását, hasonlóan az SF enzim-készítményekhez de az élőállatokkal végzett kísérleteknél kifejezetten gyengébb hatást mutattak. Ez a kü-^ 60 lönbség azzal magyarázható, hogy az élő szervezetben, ha a tripszin és a kimotripszin túl nagy koncentrációban van jelen, leblokkolódik az endogén tripszingátlók hatására. Ilyen anyag pl. a Kunitz-féle pancreas enzimgátló. Ezzel 65 szemben a Streptomyces fradiae-ból készített
