160703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefinek polimerizálására
7 reagáltathatjuk, és ezt követőleg használjuk fel a polimerizáeiőban. Klórtartalmú alumíniumorganikus vegyületek felhasználásánál azonban célszerű a kapott reakciótermék kimosása. Ezután hajtjuk végre az aktiválást alumíniumorganikus vegyületekikel 20—120 °C, előnyösen 60—100 °'C között. Alumíniumorganikus vegyületként alumíniumtrialkilek vagy alumíniumdialkilhidridek és 1—16 szénatomszámú szénhidrogéngyökök reakciótermékeit, előnyösen Al(iBu)3, vagy Al(iBu)2H és 4—20 szénatomot tartalmazó diolefineket, előnyösen izoprént alkalmazhatunk; példaképpen az alumíniumizoprenilt nevezzük meg. B komponensként továbbá klórtartalmú alumíniumorganikus vegyületek, pl. az R2AICI általános képletű dialkilalumíiniummonokloridok vagy az R3AI2CI3 általános képletű alkilalumímumszeszkvikloridok, ahol R azonos vagy különböző szénhidrogéngyököt, előnyösen 1—16, még előnyösebben 2—12 szénatomszámú alkilgyököt jelent, alkalmazhatók. Példaképpen a következőket említjük meg: (C2 H 5 )«>A1C1, (iC 4 H 9 )2AlCl, (C2 H 5 )3Al2íCl3. B komponensként előnyösen AIR3 általános képletű alumíniumtrialkileket, vagy AIR2H általános képletű alumíniumdiaHkilhidrideket alkalmazhatunk, amelyekben R azonos vagy különböző, előnyösen 1—16, még előnyösebben 2—6 szénatomszámú szénhidrogéngyököt jelent, pl. A1(C2 H 5 ) 3 , A1(C 2 H 5 ) 2 H, A1(C 3 H 7 ) 3 , A1(C 3 H 7 ) 2 H, Al(iC4 H9J3, Al(iC4H9 ) 2 H. Az alumíniumorganikus aktivátort 1 1 diszpergálószerre, ill. 1 1 reakciótérfogatra számítva 0,5—10 mmól, előnyösen 2—4 mmól koncentrációban alkalmazhatjuk. A polimerizáeiót szuszpenzióban vagy gázfázisban, folyamatosan vagy szakaszosan 20— 120 Ö C, előnyösen 60—100 °C között folytathatjuk le. A nyomás egészen 20 at-ig terjedhet, előnyösen 1,5—8 at között van. A szuszpenziós polimerizációhoz a Ziegler-féle kisnyomású eljárásban használatos közömbös hígítószereket, amelyeket már az előzőek során az A komponens előállításánál meghatároztunk, alkalmazhatjuk. Olefinként etilént, vagy etilént és 10 súlyzóig terjedő mennyiségben, előnyösen 5 súly%-ig terjedő mennyiségben R—CH=CH2 általános képletű, ahol R elágazott vagy elágazatlan szénhidrogéngyököt, előnyösen 1—13, még előnyönyösebben 1—8 szénatomszámú szénhidrogéngyököt jelent, a-olefint tartalmazó keverékeket alkalmazhatunk. Előnyösen propilént, butén-(l)-t pentén-(l)-t, 4-metilpentén-(l)-t alkalmazunk. A polimerek molekulasúlyát ismert módon molekulasúly szabályozókkal, előnyösen hidrogénnel állíthatjuk be. A 650 679 számú belga szabadalmi leírás és az 1448 320 számú francia szabadalmi leírás szerinti eljárással szemben a nagy műszaki 8 haladás elsősorban a polimerizáció egyszerűbb lefolytatásában van, mivel a találmány szerinti hordozás katalizátorok segítségével már a Ziegler-féle polimerizáeiőban szokásos 4—9 at kö-5 zöitti nyomástartományban nagy katalizátor kitermelést érhetünk el, és így a hordozós katalizátor teljesen a polimerben bentmaradhat. A szuszpenziós polimerizáció esetében ezzel a katalizátor elbontás, katalizátor- és hordozó-10 eltávolítás, stb. igen munkaigényes műveletei elmaradnak. A diszpergálószertől való megszűrés után az anyagot megszárítjuk, és közvetlenül továbbfeldolgozzuk. A rendkívül kis menynyiségű katalizátor és hordozó sem a polimer 15 elszíneződését, sem a feldolgozógépek korrózió miatti károsodását nem okozza. Ilymódon pl. 1 g MgO-val, amellyel hidroxilcsoport tartalmú magnéziumvegyület van rög-20 zítve, TiCl2 -(OiC3H 7 ) 2 -vel végbemenő reakció után, az etilénpolimerizációban 5—9 at nyomáson 3—15 kg polimert kapunk. Ezzel szemben pl. a francia szabadalmi leírás 25 szerint 1 g MgOH-Cl-vel, amelyen TÍCI4 van rögzítve, 20 at nyomáson maximum 1,5 kg polimert kapunk. A találmány szerinti eljárás további lényeges 30 előnye, hogy az előnyösen említett TiCl^OR)«-,, általános képletű klóralkoxititanátok-(IV) alkalmazásakor, ahol n = 1—2 és 2 azonos vagy különböző 2—8 szénatomszámú alkilgyököket jelent, nagyon szűk molekulasúly eloszlású és ér-35 dekes felhasználástechnológiai tulajdonságú polimereket kapunk, amelyeknél az w • érték 2—6 között van. 40 Az így előállított termékeknek kitűnő a színes korróziós értéke, és különösen fröccstárcsak készítésére alkalmasak. Példák 45 1. példa: I. A hordozós katalizátor előállítása 50 a) 500 g MgO-t, amelyet MgC03 800—900 °C közötti izzításával állítottunk elő, fluidizált állapotban forró, vízgőzzel telített nitrogénnel hozunk össze. Az MgO-t addig reagáltatjuk vízgőzzel, míg 20 g értékű súlynövekedés követ-55 kezik be. Ily módon MgO-n rögzített Mg(OH) 2 -t állítunk elő. b) 160 g az la szakasz szerint előállított hordozót nitrogén atmoszférában és keverés közben 1000 ml 1 mólos ciklóhexános TiCl2 (OiC 3 H 7 )2 oldattal 8 órán át visszaesepegtetés közben forralunk. Ezután a csapadékot dekantálással és 10X500 ml ciklohexánnal való elkeveréssel kimossuk. A szilárd anyag feletti ciklohexán titánvegyületet nem tartalmazhat. A szuszpenzió tér-65 fogatát 1000 ml-nre egészítjük ki. 4
