160681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok, különösen turbó-üzemanyagok viszkozitásának és sűrűségének egyidejű folyamatos mérésére

9 160681 10 Mivel a mérést folyamatosan és pneumatiku­san hajtjuk végre, a berendezés igen jól alkal­mazható robbanásveszélyes üzemrészekben a gyártási eljárás automatikus vezérléséhez. A vizsgálandó anyag nem kerül érintkezésbe egy távadó (transzmitter) részeivel, mivel a távadóra ható mérőjelek pneumatikusak. Ennek következ­tében a vizsgálandó anyaggal szemben semmifé­le 'különös korlátozást nem kell támasztani sem agresszivitás, sem mérési hőmérséklet tekinteté­ben. Mivel a berendezésnek nincsenek forgó vagy mozgó alkatrészekkel, (mint például fogas­kerékszivattyú, adagolószivattyú, vagy mágnes­szelepek) működő elemei, nem lépnek fel járulé­kos karbantartási ráfordítások. A viszkozitás­skálát egy, a mérési feladathoz legjobban alkal­mas és kívánt pontossággal, már eleve mint szabvány-skálát választhatjuk meg, amiből az­után az abszolút viszkozitás mérésének megvaló­sításához a mérőkapillárisok méretezése egy diagram (lásd 5. ábrát), illetve a (10) és (11) egyenletek segítségével adódik. A skála hitelesí­téséhez nincs szükség laboratóriumi értékekre, azok csupán szúrópróbaszerű ellenőrzésül szol­gálnak a mérőberendezés folyamatos üzemelteté­se közben. A berendezés a viszkozitásméréssel egyidejűleg egy termosztatikus, tisztán pneuma­tikus úton nyert sűrűségmérést is elvégez az áru­nál, egy sűrűségi buborékoltatócső segítségével, a mérőszakasz felső túlfolyásában, azaz minden­fajta lényegesebb járulékos berendezés nélkül. Ezáltal két ellen őrzési lehetőség adódik, nőivel a viszkozitás és sűrűség között egy és ugyanaz, a készülékben átáramló folyadék esetén mole­kulaelméleti úton megalapozott összef érőségi kö­vetelmények állnak fenn, úgy hogy a viszkozitá­sig és sűrűségi görbék kölcsönösen támaszkod­nak egymásra és a sűrűségjelzés azt is elárulja, hogy vajon van-e termékfolyam, vagy nincs. A lüktető mérőjel közvetlen pneumatikus érzéke­lése megadja azt a lehetőséget, hogy a mérőbe­rendezést, a mérőpereimet, a mérőkapillárist és a vízbukókat időről-időre karbantartási célból le­vegővel átfúvassuk és kiszárítsuk. A találmányt a továbbiakban egy kiviteli pél­da kapcsán ismertetjük részletesebben, csatolt rajzaink alapján, melyek közül az 1. ábra a mérőberendezés és eljárás elvét mu­tatja, a 2. ábra a 45°-osan lejtő buborékoltatócső a le­vegőkarmantyúval, a mérőperem és a túlfolyó­edény látható, a beépített csillapítókkal, a 3. ábrán a mérőkapillárist látjuk a vízátbu­kóval és a nyomáskiegyenlítőedénnyel, a 4. ábra a mérőperemet mutatja, az 5. ábrán a dfr(ho) és lfc(ho) diagramot tüntet­tük fel, a (10) és (11) képletek szerint, a 6. ábra bemutatja a K mérőperem-állandót a (2) egyenlet szerint, a Reo Reynolds-szám függ­vényében, éspedig a mérőperem előtti csőben tör­ténő áramlásra nézve, a 7. áibra az vl K =t i x íb-o) összefüggést mutatja 5 a (lil) egyenlet szerint. A vizsgálandó folyadékot, amelynek v kine­matikus viszkozitását és Q sűrűségét kell megr 10 mérni, egy előhűtő segítségével a mérési hőmér­séklet alá hűtjük le, a 3 G 3 porózusfokozat üvegszűrőin kétszer átszűrjük és egy 5 termék­bevezető-karmantyún át a 46 hőkicserélő-csőkí­gyóba vezetjük, amely 10 méter 6Xl-es vörös-15 rézcsőből áll. Ezen való, mintegy Q = 3 liter/óra átfolyási sebesség mellett a vizsgálandó termék félveszi a 7 termosztátcsőben levő termosztátvíz­től a például 20 C°-os mérési hőmérsékletet, amit egy 3 manométerből, 4 hőmérséklet-távadóból és 20 23 gőzbevezetőcsővel ellátott 24 gázszabályozó­szelepből álló hőmérsókletszabályozó készülék segítségével lehet az előírt értéken tartani. A ter­mosztátvízibe, melynek'szintjét egy 6 túlfolyócső segítségével állandó értéken tartjuk, egy 11 sü-25 rűség-összehasonlítócső nyúlik bele, amely a sű­rűségmérésnél egy nullpont-kiszűrés létesítésére szolgál. A folyadék a 10 temiék-kilépő^karman­tyún, valamint 13 csatlakozökarmantyún át fo­lyik egy 8 felső nívóedénybe, amely 9 sűrűségi „. buborékoltatócsővel rendelkezik, amely a tulaj­donképpeni mérőszakaszhoz tartozik. A mérőr szakasz további, méréstechnikailag döntő alkat­részei: a 15 'mérőkapilláris a 17 nyomáskiegyen­lítő-edénnyel és 12 vízátbukóval (vízcsapdával) . — lásd a 3. ábrán —, egy 45° alatt hajló, a ter­mék átfolyását szolgáló 21 csődarab egy 20 pneumatikus karmantyúval, a mérési jeleik táv­mérésére szolgáló sűrített levegővezeték csatla­koztatásához (2. ábra), egy 19 mérőperem (4. áb­ra), egy 18 alsó nívóedény 50 beépített csillapí­tókkal (2. ábra), valamint 14 manométercső 16 milliméterskálával, melynek nullpontja az alsó nívóedény folyadékszintjén található. A mérőbe­rendezés zavartalan üzeme szempontjából fontos a 12 felső vízosapda és egy, a 19 mérőperem, va­lamint a 15 kapilláris közötti 22 alsó vízcsapda, melyek mindegyike egy-egy 33, illetve 45 kifo­lyócsappal van ellátva, valamint hasonlóképpen a 35 kifolyócsap van a 8 felső nívóedény legala­csonyabb helyén is. Az mutatkozott meg ugyan­is, hogy a vizsgálandó termék a imérősaakaszon keresztüláramolása közben vizet csap ki, amely az előbbiekben említett vízcsapdákban gyűlik össze, s a megfelelő 33, 35 és 45 kifolyócsapokon át időnként leereszthető, úgy, hogy a 15 mérőka-55 pilláris és a 19 mérőperem a vizsgálandó folya­dék inhomogenitásától megóvható ily módon. Azon vezetékek keresztmetszete, amelyeken át a folyadék a 8 nívóedénytől a 15 mérőkapilláris­hoz, valamint a 17 nyomáskiegyenlítőedenytől a 60 19 mérőperemhez áramlik, a 15 mérőkapilláris­hoz viszonyítva nagy, s így a mérést nem hami­sítja meg semmiféle meghatározatlan áramlási ellenállás. A teljes 8, 15, 18, 19 mérőszakasz, va-65 lamint a 7 termosztátcső egy hőszigetelt 43 ké-5

Next

/
Thumbnails
Contents