160681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok, különösen turbó-üzemanyagok viszkozitásának és sűrűségének egyidejű folyamatos mérésére
11 160681 12 szülékszekrény keskeny kamrájában található, úgy, hogy mind a vizsgálandó termék, mind pedig a mérőszakasz maga, egy például 20 C-os mérőhőmérsékleten tartható. A 9 sűrűség-buborékoltatócső, all sűrűség-összehasonlítócső és a 5 45°-os 21 termékvezető-csődarab egymástól függetlenül egy-egy tömegszabályozású 26, 25, illetve 27 buborékfojtóra van táplálva, amelyek mérőlevegőjüket 2 manométerrel ellátott 1 redukálóálkwnástól nyerik. A mérőlevegő-átáramlás io egy buborékfojtón át mintegy 1 buborék/másodperc mértéket ér el. A 34 manométerrel ellátott, sav kinematikus viszkozitáshoz szolgáló 32 távadó ilyen módon nyeri a légvezetékeken keresztül a differenciálnyomását a 45°-os 21 termék- 15 csődarabtól és a 9 sűrűség-buborékoltatócsőtől. Ezen utóbbiról, valamint a 11 sűrűség-összeha^ sonlítócsőről a 42 manométerrel ellátott 40 sűrűség-tavadét támadjuk. A 30, illetve 39 rövidrezárócsapok bármelyikével a 32, illetve 40 távadó 20 bemenőnyomását nullává tehetjük, oly módon, hogy a kimenőnyomás ezen állása a skálaközép-k nek felel meg, azaz például egy 0,2-től 1 atü terjedelmű kimenőnyomástartomány esetében 0,6 atü. 25 A 32 és 40 távadókhoz futó termékvezetékekbe az esetleg fellépő nagyobb frekvenciájú nyomásingadozások kiegyenlítésére 28, 29, illetve 37, 38 kiegyenlítőkapillárisok vannak (beépítve. A AVV TE illetve ApPre nyomáskülönbségeknek 3;2, illetve 40 távadók bemenetén levő 48, 49, illetve 47, 49 csatlakozási helyekre való ráadása útján a 30, illetve 39 rövidrezárócsapok lezárt helyzete, valamint a 9, 11 és 20 felé vezető vezetékek elvá-OK lasztása mellett a v maxi v mirti illetve QmaXt Qnv.n végkitérések az adott időkhöz ellenőrizhetők. A 31, illetve 41 elvezetések a felső, illetve alsó túlfolyóedénytől, a 36, illetve 44 átvezetéseken ke) resztül vannak a 43 szigetelt készülékszekrényen átvezetve. Az ismertetett példában a középbenzin 40 gyártási ellenőrzése megkívánja, hogy a skála 0,01 centistoke viszkozitásváltozást biztosan mérni tudjon, mimellett a mérési hőmérséklet a 20 C°-ot meghaladja. Emiatt vmax = 1,7 cSt; vmin — 1,3 cSt, úgy, hogy 120 mm-es skálahossz 45 esetén minden 3 mm egy 0,01 eentistoke-skálarészt jelent; vo = 1,5 cSt, a (8) egyenlet szerint. A 32 viszkozitás-távadót úgy álh'tjuk be, hogy APV TE = (PA—0,6 atü) • L cm vízoszlop/0,4 atü (PA a viszkozitás-távadó kimeneti nyomása atü-ben), 50 ami azt jelenti, hogy —2 cm vízoszlopnyomás <zlpV TE < í"i~2 cm vízoszlopnyomás ez pedig megfelel +0,2 atü <pv A <+l,0 atü. Ezzel a (12) egyenlet szerint O/"o =^O,06666i67 (cm vízoszlopnyomás)-1 . A középbenzin közepes sűrűsége 55 Qo = 0,803 g-em-3 . Ezzel a (22) egyenlőtlenség bői 65 cm = H > 3 + 2-Y2 2\ooO/V -= 54,43 cm 30 66 és a (20) egyenletből (h+ 0 = 40,77 cm; hr0 =* — 14,89 cm, a (19) egyenletből pedig h0 (r fc = = Min) = 22,56 cm. 65 A 7. ábra mutatja, hogy a (21) egyenlőtlenség szerint a 14 manométercsőben a nyomásmagasság, amely a j^.-hoz tartozik, úgy választandó meg, hogy a 16 mérőkapilláris r* sugarának kis változása esetén ho nem változik erősen; a ho-t 36 cm-re választjuk. A 2 Q0 •O/>' 0 és H így nyert értékeivel a (10) és (11) egyenletek szerint kiszámíthatjuk az F(ho) és f (Ho) függvényeket, s azokat diagramban tüntethetjük fel (5. ábra). A 19 mérőperem nyílásának kis átmérőjét d = = 0,58 mm-re választottuk (4. ábra) a középvonalhoz képest 45°-os letöréssel, a vastagság 2 mm és a hengeres nyílás hossza 0,5 mm. A (2) egyenletből látható, hogy a K mérőperem-állandót átfolyásmérésekből határoztuk meg, h = 4 cm-től h = 49 cm tartományra (6. ábra), amikor is a cső belső átmérője a mérőperem előtt D = 0,7 cm és d a nyílások aránya < )3==6,4 • 10-3 . Az ehhez tar-D tozó Reynolds-féle szám Re = 4 • Q/JI • D • v, mely a 6. ábrán abszcisszaként, míg a K mérőperemállandó a (2) egyenlet szerint cm2 -ben van felhordva. A 6. ábra azt mutatja, hogy a imérőperemállandó a h0 = 36 cm egy széles környezetében állandó, tudniillik K = 3,2-lO"3 cm 2 . A 15 mérőkapilláris meghatározásának útja-módja a következő. Az f<h0 H t 