160572. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos 17-azaszteroidok és sóik előállítására

3 160572 4 jük, ezután a feleslegben alkalmazott redukáló­szert ismert módon elbontjuk, a kivált kocso­nyás jellegű litium- és alumíniumhidroxid csa­padékot szűrjük, jól kimossuk. A szűredéket be­pároljuk, majd a nyers terméket kristályosítjuk, vagy valamely szerves, ill. szervetlen sóját ké­pezzük és ezúton tisztítjuk. Az (I) vagy (la) általános képletű vegyületet — adott esetben — Rj = H esetén a következő módon metilezzük: hangyasavban oldjuk, majd formaldehidet adunk az oldathoz. A reakcióele­gyet a vegyülettől függően néhány óráig forrás­hőmérsékleten tartjuk, majd kfb. 1/5-ére besűrít­jük. A maradékhoz híg metanolos káliumhidr­oxidoldatot adunk, néhány percig visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, majd a metanol ledesztillálása után a maradékot vízzel eldörzsöl­jük, szűrjük, szárítjuk, átkristályosítjuk. Egy másik eljárás szerint a (I) és {la) álta­lános képletű új vegyületek előállításánál eljár­hatunk úgy is, hogy valamely (III) vagy (Illa) általános képletű vegyületet — e képletebben R és R2 jelentése a fentiekkel megegyezik, R3 jelentése —C—OH2—Z csoport, ahol a II O Z hidrogénatomot, hidroxá-, vagy acet­oxicsoportot jelent — az előző eljárásnak megfelelően, ahhoz teljesen 'hasonló reakciókörülmények között, komplex fémhidrides redukciónak vetünk alá. A fenti (I) és (la) általános képletű vegyüle­tek előállításálhoz használt (II) és (IIa) általá­nos képletű kiindulási anyagok előállítását a kö­vetkező módon végezzük: a hármas helyzetben szubsztituált l;6,il;7-dioxo-ilí6-oximino-5a-and­rosztán- ill. 16,17-dioxo-lß-oximino-ösztra-l,3,5-,(10)-trién-származékokat (U. S. P. 3 13í5 772, BRD 875 650) jégecetben a forráspont alatti hő­mérsékleten oldjuk, majd a homogén oldathoz ásványi savat, célszerűen kénsavat adunk. A re­akcióelegyet a megfelelő oxim-származékok hő­fok-érzékenységétől függően néhány órán át 20—100 °C közötti hőmérsékleten tartjuk, majd a képződött li6,17-«zeko-<16,íl7-dikarbonsav-5tt­-androsztán- ill. -ösztrán-imid-szárimazékok jég­ecetes oldatát vízihez csepegtetjük. A kivált ter­méket szűrjük, mossuk, szárítjuk. Ezen vegyületekhez juthatunk a 13,15-szeko­-13-karbamoil-15-kar,balkoxi-6a-l 6,17^dinor-and­rosztán- ill. ösztrán-, vagy a 13,!15-szeko-13-kar­balkoxÍHl5-karbamoil-l5a-ll6,17-dinor-androsztán­ill. -ösztrán-származékoklból is, e vegyületek lú­gos közegben történő gyűrűzárásával is. A kapott ,46,17-szelko-16,17^diikarbonsav imi­deket" a megfelelő 16-oxo-17-aza-5a-androsz­tán- ül- ösztrán^zármazékokká a következő mó­don alakítjuk át: e vegyületeket poláros oldó­szerben oldjuk, majd metanolos brómoldatot vagy nátriumhipokloritoldatot, valamint alkáli­fémalkdholát-, célszerűen nátriummetilát-olda­tot adunk párhuzamosan a fenti oldathoz. A re­akcióelegyet kezdetben szobahőmérsékleten, majd az oldat forrásponthőmórsékletén kever­,5 jük. Mintegy 30 perces reakcióidő után az ol­dószert ledesztilláljuk, a maradékot vízzel el­dörzsöljük, szűrjük, szárítás után átkristályosít­juk. E laktáim-típusú vegyületek előállítására felhasználhatók a 13,15-«zekoHl3-karbamoil-15-10 -kaAalkoxi-Sa^lß^-dinor-androsztan- ill. -öszt­rán-származékok vagy a l:3,H5-szeko-13-karbal­koxi-il!6-karbamoil-5a-li6,li7-dinor-aindrosztán­ill. ^ösztrán-származékok is, melyeket célszerű­en metanolban oldva a forráspont hőmérsékle-15 tén ólomtetraacetáttal reagáltatunk, majd az ólomsók eltávolítása után lúgos hidrolízissel a 16-oxo-l 7-aza-<5a-androsztán- ill. -ösztrán-szár­mazékok'ká alakítunk. 20 Az idézett 13,i5-szeko-5a-tl6,17^dinor-androsz­tán- ill. -ösztaán-származékok a Hofmann le­bontás körülményeit alkalmazva ugyancsak a fenti laktám-származékokká alakíthatók. 25 A fenti (I) és (la) általános képletű vegyüle­tek előállításához használt (III) és (Illa) általá­nos képletű kiindulási anyagok előállítását a következő módon végezzük: a hármas helyzet­ben szubsztituált 17-aza-androsztán- ill. -ösztra-30 -1,3,5(10)-trién-származékokat, lúgos közegben, klóraoetilkloriddal vagy acetilkloriddal reagál­tatjuk a Schotten—iBauman reakció körülményei között. A reakcióelegy feldolgozása után a ka­pott 17-aza-20-oxo421-klór-l5a-pregnán, illetőleg 35 -pregna-il ,3,5(10)-trién-származékokat, a forrás­pont hőmérsékletén, acetonban, káliumacetáttal l'7-aza-20-oxo-21-acetoxi45«-pregnán- ill. -preg­na-l,3,5(10)-trién származékokká alakítjuk. E vegyiületek lúgos hidrolízise a megfelelő 21-hidr-40 oxi-származékokat adja. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példák szemléltetik: 1. példa: 3/?-thidroxi-17-aza-5a-androsztán 7,5 g litiumalumíniumihidridet 400 ml vízmen­tes dioxánban oldunk, majd az oldathoz 7,5 g S/Miidroxi-lß-oxo-Jtf-aza-ö'a-androsztan ugyan­csak 40(0 ml vízmentes dioxánban készült olda­tát adjuk. A reakcióelegyet mintegy 25 órán ke­resztül erőteljes keverés és nitrogón4>evezetés 55 közben forraljuk, ezután 10—115 °C hőmérsék­letre hűtjük, majd óvatosan ugyancsak nitro­gén-bevezetés közben vízzel a litiumalumínium­hidrid feleslegét elbontjuk. A csapadékot (liti­um- és alumíniurrihidroxid) kiszűrjük, meleg di-60 oxánnal mossuk. Az egyesített szűrleteket vá­kuumban bepároljuk, a maradékot acetonban szuszpendáljuk, szűrjük. Az ily módon nyert %ß­-Mdroxi-<17-azaH5a-androsztán súlya 6,45 g, (90 65 %); Op.: 227—22i8 °C. O

Next

/
Thumbnails
Contents