160550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (-) (cisz- 1,2-epoxipropil)-foszfonsav és sói előállítására

160550 II 12 •rid R—OH képletű aflkiohol 2 mól-ekvivalensével való netafceiój avail állítjuk elő, mely képletben R jelenti az előállított észterHalkohiOil maradékát. A mioino^ésizfereket ia dij-észterekből állítjuk elő az egyik észter-űsöport bázissal végzett hidrálaziisévöl1. A monicnsó monio-észtert a monoésiziter egy ekvivalens bázissal végzett reakciójával állítjuik ölő. Az előbbi reakciók kivitelezésére az alábbi szemléltető példákat adjuk meg. Természetes azonban, hogy más észterek és sók is azonos módon láUfthaiták elő a megfelelő kiindulási anyagokból. a) 250 ml-es háramnya,kú gömblombikba bemérünk 6,1 g cfez-propenil-foszfonsaviat, 60 ml szárított benzolt és 9,0 nil piiridSnt. Az elegyet 50 C°-ra felmelegítjük, majd fűtés nélkül 13,2 g ti'onilklöiiidot csepegtetünk be olyan, ütemben, hogy. a raakcióelegy hőmérsékletét 50 C°-on tartsuk. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet lehűtjük szobahőmérsékletre és 2 óra hosszat 'ezen. a hőmérsékleten keverjük. A reafccióelegyet ezután leszűrjük, a szűrletet vákuumban 35 C°-on ibepároljuk és így 4,5 g zavaros, olajos terméket kapunk. Desztillálással a ciszproipeniil-foszfonsav-dikloriidot kapjuk, fp 67— 69 C79—10 mm; n20D

: 1,4805. b) 0,1 mól cisz-propenil-föszfonsav-diklorid és 0,2 mól triietilamin elegyét 100 ml benzolban keverés közben 5 C°~ra hűtjük. Ehhez a keverékhez 0,2 mól metilaílikoholt adagolunk olyan ütemben, hogy a hőmérsékletet 5—10 C° között tartsuk. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet szo>bahőimérséklsfcen egy óra hosszat utánkeverjük. A kivált MetilHamin-hidrakloirid sót leszűrjük, az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, így a dimetilMcisz-prapeniil-foiszfonátot kapjuk. A cisz^propeniil-foszfoinsav más diészteireit. mint az alkil-, alkeniil-, alkinil-, helyettesített alkil-, alkenil- vagy alkinil-észtereket azonos módon állítjuk élő a megfelelő 0,2 mól alkohol reakciójával. A dimetíl-cisz-'propeinil-fo'szfonátot ezután vizes nátrium-hidroxiddal megfelelő ideig melegítve, a monDmetii-ósz-propenil-foiszfonát nátriumsó jává alakítjuk át. Más dialkil-, dialkenil-Vagy diaikini'l-észtereiket azonos módon alakítunk át a mono-észter sójává. >c) 50 ml-es háromnyakú gömblombikba — mely keverővel, hőmérővel és csepegtető tölcsérrel van ellátva — 30 .ml metanolt és 1,5 g (0,01 mól) nátrium-monometil-cisz-propenil-foszfonátot mérünk be. A pH-tt 2,5 n nátóumhidiroxiddiall 4,5^re állítjuk be, majd nátrium-volframátdihidrátot (0,0i6 g) hozzáadva az elegyet 55 C°-ra melegítjük. A reaikcióelegyhez 15 perc alatt 55— 60 °C hőmérsékleten 3 ml 30%-os hidrogén-peroxidot csepegtetünk, majd egy óra hosszat 55— 60 C°-on tartjuk. Hidrogén-peroxldbóil annyit adagolunk a reafeciáelegyhez, amennyi a pozitív keményítő-jód reakció fenntartásiához szükséges. A reakció befejezése után az elegyhez a negatív keményítő-jód reakció megjelenésiéig telített nátriumiszulfit oldatot adagolunk. A kivált szervet-5 len anyagokat szűréssel eltávolítjuk, az oldatot fél-térfogatra bepároljuk és lehűtjük. A szilárd (±) nátriium-<metil-(cisz-l *2-epoxipropil)-f oszf onátot,.szűréssel elkülönítjük, etamoillal mossuk és szárítjuk. Azonos eredményt topunk, ha a nát-10 rium-wolframát helyett cink-vanadátot, vagy szelén-, ill. molibdén^volframátot alkalmazunk. Amiennyiben nátrium-n-butil-cisz-propenilfoszfonát, náitriuim-etil-cisiz-proipenii-fo'szfonát, 15 nátrium-monovinil^oisz-jpriopenil^foszfonát, káliuim-nionoiallíl-oisz-propenil-foisizfoinát vagy káliiuim-propergil-aisz^propenil-fioszfonát ekvimoláris mennyiségeit a fent leírt módon epoxidáljuk, akkor a raoém (ciSz-l,2-Hapoxipropil)-fosizfonsiav 20 n-butil-, etáls vini'l-, alil- és pröpargilJósizterei natriums óit kapjuk. A kiindulási anyagként felhasznált foszfonsav-amidokat és -dianiidokat a ciisz^propeinilfoszfonisav-dilklorid primer vagy szekundér 25 aminnal végzett reakció jávai állítjuk élő. Amennyiben 1 mól kloridra 1 mól amint használunk, aklkoir cisz-propenil-foszfonsav-amidkloriidot kapunk. A cisz-propenil-foiszfonisav-diklOiridból a di-30 amidot a fenti eljárás szerint 2 mól primer vagy szekundér aimin alkalmazásával kapjuk. A ciszpropenil-foisizfonsiav így előállított mionoamidját vagy diaimidját azután hidrogÉnperoxiddial rea^ gáltatjuk, hogy a (cisz-l,2-"epoxipropil)-foszfo!n-35 sav megfelelő amidját kapjuk. Például a racém N,N'-dibenizoil-(cisz-l,2Hepoxipropiiil)-foiszfonsavdiamidot a következő móidon állítjuk elő: 3,25 g N,N'-diibenizoil-cisiz-pro!penil-ifoszfonsav-40 diamid és 15 ml metanol elegyéhez 0,06 g nátriumr-volfriaimát-dihidiriátoit adunk, majd az elegy hőmérsékletét 55 C°-ra 'emeljük. A reaikcióelegyhez lassan, 15 perc alatt, 3 ml 30%-os, hidrogénperoxidot csepegtetünk, és egy óra hosszat 45 í>á

C°~on keverjük. Ezen idő alatt annyi hidrogénperoxidot adagolunk, amennyi a pozitív keményítő-jód reakció fenntartásához szükséges. Az egy órai utóreakció befejezésével a visszamaradt peroxid elbontására a reaikcióelegyhez telített vizes nátrium-szulfit oldatot adagolunk, az elegyet szűrjük és csökkentett nyomáson szárazra párolva, az N,iN'-dibemzoilj(±)(eisz-l,2-epoxipropil)-foszfonsav-diamidot kapjuk. A foszfonsav-diamidot a szervetlen sóktól metamolos extrakeióval választjuk el. Amennyiben N,N-dietil-cisz-propenilfaszfonsav^amidot és N,N,N'N' -tetriametiil-cisz-propenilfoszfoinsav-diamidot azonos módszerrel epoxidálunk, akkor racém N,N-dietil^(cisz-l,2-epoxipropil)-foiszfonsav^amidot, illetőleg racém N,N,N'N'-tetrometil-t(cisz-l,2-epoxi-50 55 60 propil)-foszfonsav-amidot kapunk. A (—•)(cisz-l,2-epoxiproipil)-foszfo'nsia.vat és sóit aktív baktériumölő szeriként használjuk, mely 65 meggátolja a gram-pozitív és a gram-negatív