160536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás normál parafinban dús szénhidrogén keverékek kinyerésére

3 nekkel, előnyösen n-pentámnal történő kiszorítá­sa ismert eljárás. A deszorpciónak ammóniával vagy széndi­oxiddal történő végrehajtása ugyancsak ismert. Az 5 A típusú zeolitoknál általában vízérzé­kenység miatt szükség van arra, hogy a munkát messzemenően vízgőz távollétében végezzük. Elsősorban a deszorpciónak víz jelenlétében történő végrehajtására és az azzal összekapcsolt előnyök kihasználására javasolták már, hogy olyan molekulaszűrőkkel dolgozzanak, amelyek protonofil fémvegyületeket tartalmaznak. Ezen kívül a molekulaszűrők rendelkezésre álló ad­szorpciós kapacitása növelésének javítása céljá­ból a deszorpciónak víztartalma ammóniával való végrehajtását javasolták. Mindezeknek az eljárásoknak azonban az a hátránya, hogy olyan n-parafinkeverékekat állí­tanak elő, amelyek felhasználási tulajdonságai a továbbfeldolgozás szempontjából nem minden esetben kielégítőek. így az n-alkilaromás vegyü­leteknek már az előállítása során vagy rövid idejű raktározás után molekulaszűrőkkel dolgo­zó adszorpciós berendezésekből származó, nem kellően utánkezelt n-paraf inkeverékeknél többé­kevésbé erős elszíneződések, részben kiválások is, amelyek a termékek használati értékének csökkenésével járnak, következnek bö. Ezért általános szokás S3énhidrogénfrakciók­ból molekulaszűrőkkel végzett sztereoszelektív deszorpciós kezeléssel előállított n-parafinban dús szénhidrogénkeverékeket azok további fel­dolgozása előtt intenzíven utánkezelni. Az n-parafinban dús szénhidrogénkeverékek, amelyeket az említett molekulaszűrős kezeléssel a megfelelő szénhidrogénfrakciókból állítottak eiő, utánkezelése céljából különösen gyakran azok katalitikus hidrorafinálását, általában 100 at feletti nyomáson, hajtják végre. A katalitikus hidrorafináláshoz kiegészítőnek, vagy ahelyett az n-parafinban dús szénhidrogén keverékek tö­mény kénsawal végzett mosása lehet szükséges. A molekulaszűrős adszorpcióval szénhidrogén frakcióból előállított n-parafinban dús szénhid­rogénkeverékeknjek használati érték javítása cél­jából megismételt molekulaszűrős kezelése ugyancsak ismert eljárás. Az adszorptív kezelésnek alávetendő szénhid­rogén frakciókhoz nagyobb molekulasúlyú aro­más anyagok adagolása és a deszorpció után elő­állított n-parafinban dús szénhidrogénkeveré­keknek ismételt desztillálása szintén ismert. Szénhidrogénfrakciókból molekulaszűrőkön vég­zett adszorptív-deszorptív kezeléssel előállított n-parafinban dús szénhidrogénkeverékek minő­ségjavító utánkezelése részben tetemesen növeli azok előállítási költségeit. A találmány célja eljárás normál parafinban dús szénhidrogénkeverékeknek, amelyek 4—20 szénatomszámú szénhidrogénvegyületeket tartal­maznak, a megfelelő forráspontú szénhidrogén­frakcióknak molekulaszűrőkön — amelyek zeo-4 litos alkotója 5 A típusú — 250 C° feletti hő­mérsékleten molekuláris hidrogén vagy azt tar­talmazó gázok jelenlétében való adszorptív-de­szorptív kezelésével történő kinyerésére, amely 5 lehetővé teszi az előállított terméknek alkilaro­más vegyületek, klóralkánok és azok származé­kainak előállítására történő további utánkezelés nélküli alkalmazását. 1C> Ebből következően a találmány feladata a megfelelő szénhidrogénfrakciók adszorptív-de­szorptív kezelését az eljárás körülményeinek és a molekulaszűrők tulajdonságainak célszerű ki­választása útján úgy végrehajtani, hogy olyan 15 normálparafinban dús szénhidrogénkeverékeket kapjunk, amelyek közvetlen továbbfeldolgozásra alkalmasak. Ezt a feladatot normálparafinban dús sízénhid-20 rogénkeverékeknek szénhidrogénfrakciók mole­kulaszűrőkön — amelyek zeolites alkotója 5 A típusú —, 250 C° felett molekuláris hidrogén vagy azt tartalmazó gázok jelenlétében való ad­szorptív-deszorptív kezelésével, adott esetben 25 közbekapcsolt tisztító öblítéssel és szükség ese­tén a molekulaszűrő oxidatív kezelésével történő regenerálásával végrehajtott kinyerési eljárásá­val oldjuk meg, azzal jellemezve, hogy az ad­szorptív kezelést az adott esetben a közbekap-30 csolt tisztító öblítést vízgőz jelenlétében olyan molekulaszűrőkön hajtjuk végre, amelyek pH-értéke 9-nél nagyobb, és a szükség esetén végre­hajtott regenerálás közben az oxidálógáz hőmér­sékletét a molekulaszűrőn meghatározott ideig 35 480—600 C° között tartjuk. A molekulaszűrőket, amelyek zeolitos alkotója 5 A típusú, ismert eljárással, pl. a zeölitnak vagy a kötőanyagnak a két alkotó összekeverése előtt 40 végrehajtott lúgosításával állítjuk elő. A molekulaszűrők pH-értékét eközben a kö­vetkező meghatározási módszer definiálja: 1,0 g porított molekulaszűrőt 10,0 ml desztil­lált vízzel öntünk le, és szobahőmérsékleten 192 45 óráig áEni hagyjuk. Ezután a víztartalmú olda­tot zsugorított szűrőn leszívatjuk, és a pH-érté­ket ER 121 típusú kombinált üvegelektródal megmérjük. 50 Vízgőz jelenléte az adszorpciónál az előzőek­ben megnevezett feladat elvégzésére minden esetben szükséges. Előnyösnek bizonyult, hogy a vízgőz-parciális nyomás a szorpciós készülék­ben a találmány szerint az adszorpciós kezelés _r során és adott esetben a közbekapcsolt tisztító öblítés során legalább 5 torr és max. 800 torr legyen. Az eljárás nyomásának kedvező megvá­lasztásánál a megfelelő adszorpciós kezelésnek alávetett szénhidrogénfrakciókban már fizikai­fi0 lag oldott víz a hatásos. Hosszabb üzemidő után a molekulaszűrő aktivitása csökken. Ebben az esetben kicserélésre vagy reaktiválásra van szükség. Ekkor a molekulaszűrőn leülepedett tisztátalanságok eltávolítására oxidatív regene-65 rálás szükséges. 2

Next

/
Thumbnails
Contents