160531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsléderítő, különösen almaléderítő aktivitású enimkészítmény előállítására

3 160531 4 lafcturansav tartalmú poliszaharidokat alkal­maztak. Az előállított száraz enzimpor aktivitása 8900—20 800 SPA volt, a kitermelés 50—57%. Az eljárás hátránya a hosszú fermentációs idő és a bonyolult feldolgozási technika, ezen túlme­nően a nyert enzimpor aktivitása almaié deríté­sére nem megfelelő. SPA ^w aktivitása 27 160 l/kg, almaiébontó aktivitása azonban csak SPA f5 : 585. (SPA° 5 bl = az a 75%-os Specifikus Pek­torlitos Aktivitás, amely megmutatja, hogy az enzimkészítmény 1 literje vagy 1 kg-ja hány li­ter 0,25%-os 33,2% észterezettségi fokú Obipek­tin-oldatot tud 1 óra alatt 50 C°-on 75%-ig le­bontaná. SPA f 5 = az a 75%-os Specifikus Pektolitos Aktivitási, amely megmutatja, hogy az enzimké­szítmény 1 literje vagy 1 kg-ja hány liter 1,3— 1,5 kezdeti specifikus viszkozitású almalevet tud 1 óra alatt 50 C°-on 75%-ig elbontani.) A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel gyümölcslé-, különösen almaiéderítésre alkalmas erizimkészítményt állíthatunk elő. Taláknányunk alapja az a felismerés, hogy az almaiéderítő enzimaktivitás nem mérhető a ha­gyományos módszerek szerint preparált, tehát mesterséges pektin szubszträtumon, hanem kizá­rólag almaié szubsztrátumon, amelynek pektin­tartalma természetes állapotban van jelen. Meg­figyeléseink szerint ugyanis az enzimkészítmé­nyek preparált pektin-szubsztrátumon és almaié szubsztrátumon mért aktivitása között semmifé­le összefüggés nincs. A fenti 155 167 sz. magyar szabadalmi leírás­ban ismertetett enzim-készítmény a preparált péktint teljesen elbontja, az iparban azonban gyümölcsléderítésre nem alkalmazható, mert a gyümölcslevek zavarosodását előidéző natúr pektint és egyéb kísérő anyagokat, az úgyneve­zett „péktolitikus komptexum"-ot nem vagy nem a konzerviparban kívánt mértékben bont­ja el. Kísérleteink során a törzseket már úgy szelek­táltuk, hogy almaiéderítésre alkalmasak legye­nek. Találmányunk alapja továbbá az a felismerés, hogy a gyümölcsléderítésre alkalmas' poligalak­turonáz enzim pektinkószítmény, így a nagy pektintartalmú szárított répaszelet, illetve a ré­paszeletből készített pektinben dús répakivonát, szárítoitt almatörköly vagy arabánt tartalmazó földimogyoró-dara vagy egyéb, természetes pek­tiratartalmú növényi szövet-zúzalékot hozzáadá­sával indukálható. Gyümölcslé, különösen almaiéderítésre alkal­mas enzim-készítmény előállítására két Asper­gillus törzset találtunk alkalmasnak, az Asper­gillus niger V 97/2 és az Aspergillus foetidus V 770/2 törzsieket, amelyeket az Országos Köz­egészségügyi Intézetben 1970. október 15-én 57. és 58. szám alatt letétbe helyeztünk. A V 97/2 Aspergillus niger törzs malátás agá­ron 28 C°-on történt inkubálás után kifejlődött telepei a Peitri-csésizében alulról vizsgálva szín­telenek. 5 A konidiumféjek átmérője 4—500 /im. A lánc­szerűen elhelyezkedő fekete spórák oszlopsze­rűen szétválnak több irányba a konidiumfeje­ken. A konidiofórák színtelenek, hosszuk: 1—2 mm, szélességük 10—20 jura. A vesiculum gömb 10 alakú, színtelen átmérőjű kb. 100 fira.. A primer szterigmák 20—30 ,/Ain hosszúak és 6—8 «"m, átmé­rőjűek. A másodlagos szterigmák hossza 6—10 fira, átmérőjük 2—3 /un. Mindkettő színe barnás, fekete. A konidiumok gömbalakúak, feketék, 15 3—5 /ím átmérőjűek Thom és Raper [1945] The Manuel of Aspergilli. Williams and Wilkins CO. (1945) Baltimore, 216. oldal). A V 770/2 Aspergillus foetidus törzs malátás 20 agáron közepesen növő gomba, a telepek színe a Petri csészében alulról megfigyelve narancs­sárga. A 'konidiumféjek sötétbarnás-feketék, átmérő­jük 200—300 jura. A konidiofórák színtelenek, 20 hosszúak 5—800 fira.. Az elsődleges szterigmák 7—10 m/2—4 /ura, a másodlagos szterigmák 5— 8 /«m/2—3 fim méretűek. A konidiumok barnás­feketék, átmérőjük 3,5—4 /an. (Thom és Rapelr: The Manual of Aspergilli, Williams and Wilkins, 30 CO., [1945] Baltimore, 219. oldal). A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a fenti Aspergillus niger vagy Aspergillus foeti­dus törzset levegőztetett, süllyesztett körülmé-35 nyék között 0,5—8% szénforrást, 0,1—7% nitro­gén-forrásit és adott esetben 0,01—0,001% nyom­elemet tartalmazó táptalajon természetes vagy preparált pektinfcészítmény mint induktor jelen­létében 1,5—6,0 pH-tartományban tenyésztjük. 40 Pektin-készítményként előnyösen szárított ré­paszeletet, répaszeletből készített répakivonatot, szárított almatörkölyt, földimogyoró-darát vagy egyéb természetes pektintartalmú növényi szö­vet-zúzalékot használunk. 45 Szervetlen nitrogén-forrásként előnyösen (NH/JsSO^et és szerves nitrogénforrásként elő­nyösen kukoricalekvárt alkalmazunk. A fermentáció befejezése után a fermentlevet 50 célszerűen cantrifugálással választjuk el a micé­liumtól. A kapott fermentléből az enzim-készítményt kinyerhetjük szilárd alakban is. Ekkor előnyö­sen úgy járunk el, hogy a fermentlevet hűtés és gg keverés közben alkohollal, így például metanol­lal, etanollal, propanollal vagy izopropanollal hozzuk össze vagy a leválasztáshoz szervetlen sókat használunk. A találmány szerinti eljárással olyan enzim­g készítményt kapunk, amelynek gyümölcslóderí­tő, különösen almaiéderítő aktivitása rendkívül nagy, az almaléhez 0,05—0,5%-ban adagolva, tökéletesen lebontja annak pektin tartalmát. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy 65 fermentációs technikája egyszerű és a fermentá-2

Next

/
Thumbnails
Contents