160531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsléderítő, különösen almaléderítő aktivitású enimkészítmény előállítására
3 160531 4 lafcturansav tartalmú poliszaharidokat alkalmaztak. Az előállított száraz enzimpor aktivitása 8900—20 800 SPA volt, a kitermelés 50—57%. Az eljárás hátránya a hosszú fermentációs idő és a bonyolult feldolgozási technika, ezen túlmenően a nyert enzimpor aktivitása almaié derítésére nem megfelelő. SPA ^w aktivitása 27 160 l/kg, almaiébontó aktivitása azonban csak SPA f5 : 585. (SPA° 5 bl = az a 75%-os Specifikus Pektorlitos Aktivitás, amely megmutatja, hogy az enzimkészítmény 1 literje vagy 1 kg-ja hány liter 0,25%-os 33,2% észterezettségi fokú Obipektin-oldatot tud 1 óra alatt 50 C°-on 75%-ig lebontaná. SPA f 5 = az a 75%-os Specifikus Pektolitos Aktivitási, amely megmutatja, hogy az enzimkészítmény 1 literje vagy 1 kg-ja hány liter 1,3— 1,5 kezdeti specifikus viszkozitású almalevet tud 1 óra alatt 50 C°-on 75%-ig elbontani.) A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel gyümölcslé-, különösen almaiéderítésre alkalmas erizimkészítményt állíthatunk elő. Taláknányunk alapja az a felismerés, hogy az almaiéderítő enzimaktivitás nem mérhető a hagyományos módszerek szerint preparált, tehát mesterséges pektin szubszträtumon, hanem kizárólag almaié szubsztrátumon, amelynek pektintartalma természetes állapotban van jelen. Megfigyeléseink szerint ugyanis az enzimkészítmények preparált pektin-szubsztrátumon és almaié szubsztrátumon mért aktivitása között semmiféle összefüggés nincs. A fenti 155 167 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett enzim-készítmény a preparált péktint teljesen elbontja, az iparban azonban gyümölcsléderítésre nem alkalmazható, mert a gyümölcslevek zavarosodását előidéző natúr pektint és egyéb kísérő anyagokat, az úgynevezett „péktolitikus komptexum"-ot nem vagy nem a konzerviparban kívánt mértékben bontja el. Kísérleteink során a törzseket már úgy szelektáltuk, hogy almaiéderítésre alkalmasak legyenek. Találmányunk alapja továbbá az a felismerés, hogy a gyümölcsléderítésre alkalmas' poligalakturonáz enzim pektinkószítmény, így a nagy pektintartalmú szárított répaszelet, illetve a répaszeletből készített pektinben dús répakivonát, szárítoitt almatörköly vagy arabánt tartalmazó földimogyoró-dara vagy egyéb, természetes pektiratartalmú növényi szövet-zúzalékot hozzáadásával indukálható. Gyümölcslé, különösen almaiéderítésre alkalmas enzim-készítmény előállítására két Aspergillus törzset találtunk alkalmasnak, az Aspergillus niger V 97/2 és az Aspergillus foetidus V 770/2 törzsieket, amelyeket az Országos Közegészségügyi Intézetben 1970. október 15-én 57. és 58. szám alatt letétbe helyeztünk. A V 97/2 Aspergillus niger törzs malátás agáron 28 C°-on történt inkubálás után kifejlődött telepei a Peitri-csésizében alulról vizsgálva színtelenek. 5 A konidiumféjek átmérője 4—500 /im. A láncszerűen elhelyezkedő fekete spórák oszlopszerűen szétválnak több irányba a konidiumfejeken. A konidiofórák színtelenek, hosszuk: 1—2 mm, szélességük 10—20 jura. A vesiculum gömb 10 alakú, színtelen átmérőjű kb. 100 fira.. A primer szterigmák 20—30 ,/Ain hosszúak és 6—8 «"m, átmérőjűek. A másodlagos szterigmák hossza 6—10 fira, átmérőjük 2—3 /un. Mindkettő színe barnás, fekete. A konidiumok gömbalakúak, feketék, 15 3—5 /ím átmérőjűek Thom és Raper [1945] The Manuel of Aspergilli. Williams and Wilkins CO. (1945) Baltimore, 216. oldal). A V 770/2 Aspergillus foetidus törzs malátás 20 agáron közepesen növő gomba, a telepek színe a Petri csészében alulról megfigyelve narancssárga. A 'konidiumféjek sötétbarnás-feketék, átmérőjük 200—300 jura. A konidiofórák színtelenek, 20 hosszúak 5—800 fira.. Az elsődleges szterigmák 7—10 m/2—4 /ura, a másodlagos szterigmák 5— 8 /«m/2—3 fim méretűek. A konidiumok barnásfeketék, átmérőjük 3,5—4 /an. (Thom és Rapelr: The Manual of Aspergilli, Williams and Wilkins, 30 CO., [1945] Baltimore, 219. oldal). A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a fenti Aspergillus niger vagy Aspergillus foetidus törzset levegőztetett, süllyesztett körülmé-35 nyék között 0,5—8% szénforrást, 0,1—7% nitrogén-forrásit és adott esetben 0,01—0,001% nyomelemet tartalmazó táptalajon természetes vagy preparált pektinfcészítmény mint induktor jelenlétében 1,5—6,0 pH-tartományban tenyésztjük. 40 Pektin-készítményként előnyösen szárított répaszeletet, répaszeletből készített répakivonatot, szárított almatörkölyt, földimogyoró-darát vagy egyéb természetes pektintartalmú növényi szövet-zúzalékot használunk. 45 Szervetlen nitrogén-forrásként előnyösen (NH/JsSO^et és szerves nitrogénforrásként előnyösen kukoricalekvárt alkalmazunk. A fermentáció befejezése után a fermentlevet 50 célszerűen cantrifugálással választjuk el a micéliumtól. A kapott fermentléből az enzim-készítményt kinyerhetjük szilárd alakban is. Ekkor előnyösen úgy járunk el, hogy a fermentlevet hűtés és gg keverés közben alkohollal, így például metanollal, etanollal, propanollal vagy izopropanollal hozzuk össze vagy a leválasztáshoz szervetlen sókat használunk. A találmány szerinti eljárással olyan enzimg készítményt kapunk, amelynek gyümölcslóderítő, különösen almaiéderítő aktivitása rendkívül nagy, az almaléhez 0,05—0,5%-ban adagolva, tökéletesen lebontja annak pektin tartalmát. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy 65 fermentációs technikája egyszerű és a fermentá-2