160531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsléderítő, különösen almaléderítő aktivitású enimkészítmény előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. XU. 05. (KO—2379) Közzététel napja: 1971. XI. 25. Megjelent: 1973. IX. 29. 160531 Nemzetközi osztályozás: C 12 d 13/10 '"<*/>• *••- ."l/füM-Feltalálók: Tulajdonos: Zetelaki Zoltánné dr. agrármérnök, 30%, Budapest, Dr. Vas Károly ve- Központi Élelmiszeripari gyészmérnök, 20%, Budapest, Dr. Szabó Szűcs János állatorvos, 10%, Kutató Intézet, Budapest, Dr. Vághy Tamás állatorvos, 10%, Budapest, Ery Györgyné Budapest vegyészmérnök, 10%, Budapest, Dr. Török Gábor agrármérnök, 10%. Gödöllő, Dr. Fábri Ilona mikrobiológus, 10%, Budapest Eljárás gyümölcsléderítő, különösen almaiéderítő aktivitású enzimkészítmény előállítására Ismeretes, hogy a gyümölcslevek előállítása során az egyik cél az, hogy a leveket lehetőség szerint természetes állapotukban tartsák meg és a zavarodást kiküszöbölve ún. tükrös gyümölcslevek kerüljenek kereskedelmi forgalomba. Ismeretes továbbá, hogy a gyümölcslevek zavarossága megszüntethető a pektin-tartalom enzimatikus lebontása útján. A pektin lebontását a pektinázok katalizálják. A pektin két fő komponenst tartalmaz, így po-Mszaharidot, például galaktoarabánt, és pektinsavat, amely a-l,4-glükozid kötéssel kapcsolódó D-galakturonsav molekulákból áll. A galakturonsav molekulák karboxil-csoportjai metanollal lehetnek észterezve. Az észterezettségi fok gyümölcsfaj onkint és termesztett fajtánként változhat. A pektinsavak kalcium-sói jellegzetes kocsonyát képeznek. A legismertebb két pektolitikus enzim a pektinészteráz és a poligalakturonáz. A pektinészteráz az oldott pektin-molekulák metoxicsoportjait hidrolizálja, ekkor poligalakturonsav és metanol keletkezik. A poligalakturonáz az «-1,4-D-galakturonid kötéseket hidrolizálja, eközben szabad a-galakturonsav keletkezik. A pektinbontó enzimek előállítása általában felületi tenyésztési módszerekkel történik. Jarovenko és munkatársai [Proizdvosztvo fermentnüh preparatov iz gribov i bakterij, Izd. Piscs. Prom. Moszkva (1970) 22—23. oldal) Aspergillus niger törzzsel búzakorpa és répaszelet alapú táptalajon 200—300 PKSZ E/g aktivitású szárított készítményt állítottak elő. Ezt a készítményt 5 élelmiszeripari felhasználásra nem engedélyezték, mert az általuk alkalmazott alapanyagok mikroszervezetekkel erősen, szennyezettek. Ezen túlmenően a termék aktivitása nagyon alacsony. Számos kísérletet végeztek a pektolitikus ha-10 tású enzim-készítmények süllyesztett tenyésztéssel való előállítására. Ismeretes olyan pektolitikus enzimkészítmény, amelyet az Aspergillus awamori 16 jelzésű törzs 15 fermentlevéből nyernek (Jarovenko V. L. et al. Proizdvosztvo fermentnüh preparatov iz gribov i bakterij. Izd. Piscs. Prom., Moszkva [1970] 443. oldal). A száraz készítmény pektolitikus aktivitása 1000 PKSZ E/g. (1 PKSZ egység az az en-20 zimmennyiség, amely 1 mg répapektin bontását képes katalizálni 1 óra alatt 37—38 C°-on. A bontást jodometriásan ellenőrizzük). Az eljárást hátránya, hogy a fermentációs technika rendkívül bonyolult ós a készítmény aktivitása ala-25 csony. Nyiri és munkatársai (155167 lsz. magyar szabadalmi leírás) Aspergillus aUiaceus törzset tenyésztettek levegőztetett, süllyesztett körülmények között oly módon, hogy a törzs pektolitikus 30 hatású enzimképzésének fokozáséra a-D-poliga-160531