160527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szórható szárított sütőélesztő előállítására
160527 7 3 SzárazSzárazSzárazanyag anyag GázSzárítás Alak anyag, fehérje foszfor Próba GázÉlesztő % tartakna N%X 6,2,5 tartalma P2O5, % termelés sajtolt 30,0 41,5 1,76 B3 432 (a/I) szokványos lassú szárítás szemcsék 92,8 42,7 1,82 B2 1) (a/II) gyorsszárítás részecskék 93,0 41,6 1,78 B2 398 (a/Hl) — • sajtolt 219,0 52,5 3,20 B3 595 (b/I) szokványos lassú szárítás szemcsék 92,7 53,2 3,24 B2 1) (b/n) gyorsszárítás részecskék 93,4 52,6 3,20 B2 516 (b/ni) 1) Gáztermelést nem mértünk, mert a szemcsék nem oszlottak el egyenletesen a tésztában. Az eredményekből kitűnik, hogy az (a/III) élesztőnek kisebb a hatékonysága, mint a (ib/III) élesztőnek. Azonkívül az (a/I) szárítatlan élesztő hatékonysága kisebb a (ib/III) szárított élesztőénél, vagyis az {a/I) szárítatlan sajtolt kis fehérjetartalmú élesztő kevésbé hatékony, mint a (ib/III) szárított élesztő. 3. példa: Egy élesztőszuszpenziót használtunk fel, amelynek a szárazanyag tartalma literenként 185 g, a szárazanyagra számított fehérjetartalma (N% X 6,25) 54,40/0 és foszfortartalma P20 5 ben kifejezve 3,25% volt. Az élesztőt olyan körülmények között tenyésztettük, hogy a hatékonysága maximális legyen friss állapotban. Ezt az élesztőt feldolgoztuk az íl. példában leírt módon, azonos mennyiségű nedvesítőszert használva. A kapott termák 93,0% szárazanyagot tartalmazott, szárazanyagra számított fehérjetartalma (N% X 6,25) 54,5% és foszfortartalma P205-iban kifejezve 3,26% volt, gáztermelése a B2 próba szerint 560 ml volt. 4. példa: 20 25 Az (a/II) és (ib/II) élesztőket szokványos módon szárítottuk, ennélfogva a részecskéik nem oszlottak el, és így igen kicsi volt a hatékony- 30 ságuk. Mindezekből kitűnik, hogy a találmány szerinti nagy hatékonyságú szárított élesztő előállítására nagy fehérjetartalmú sajtolt élesztőből 35 kell kiindulni, és azt gyorsan kell szárítani. 40 45 50 55 Az élesztőnek friss állapotban maximális hatékonyságot adó körülmények között történő tenyésztésével készített három élesztőszuszpenziót ° megszárítottunk az 1. példában leírt módon, azonos mennyiségű nedvesítőszert használva, és így a következő tulajdonságú hatékony száraz élesztőiket kaptuk: 65 Száraz-SzárazSzáraz- anyag anyag Gázanyag fehérjefoszforPróba terme%; tartalma, tartalma, lés, ml (N%X6,25) P2O5, % 93,0 49,12 3,02 B2 545 93,4 51,3 3A3 B2 564 93J2 53,2 3,1(8 B2 556 5. példa: Megismételtük az 1. példát, azzal a különbséggel, hagy az élesztő hőmérséklete szárítás közben állandóan kb. 30 °C volt. Ebből a célból előbb kb. 1O0 °C-os levegőt fújtunk át az élesztőtömegen, és a levegő hőmérsékletét fokozatosan csökkentettük szárítás köziben. A teljes szárítási idő 10 perc volt. A végtermék összetétele 92,4% szárazanyag, a szárazanyagra számítva 55,4% fehérjetartalom >(N% X 6,25), P205-4>an kifejezve a szárazanyagra számítva 3,20% foszfortartalom. A gázfejlődés a B2 próba szerint 528 ml volt. 6. példa: Megismételtük az 1. példát, azzal a különbséggel, hogy szárítás közben előbb kb. 160 °C-os levegőt fújtunk át az élesztőtömegen, és a levegő hőmérsékletét szárítás közben fokozatosan csökkentettük, ügyelve, hogy az élesztő hőmérséklete 40 °C alatt maradjon. A teljes szárítási idő 8 perc volt. A végtermék 93,3% szárazanyagot és a szárazanyagra számítva 52,4% fehérjét <N%, X 6,25) és PíOs-ban kifejezve 3,15% foszfort tartalmazott. A gáztermelés a B2 próba szerint 520 ml volt. 7. példa: Megismételtük a 4. példát, azzal a különbséggel, hogy a nedvesítőszer glicerilmonosztea-4
