160506. lajstromszámú szabadalom • Üvegolvasztó kemencéhez tartozó, olvad anyagfürdőt tartalmazó medence

160506 9 10 zonyos mértékig akadályozza a fejlődő gáz el­távozását, 'különösem ha a bevonat az egész tes­tet borítja. Éppen ezért a tűzálló darabot a bo­rítás felvitele előtt célszerű gáztalanítani, a be­vonási művelet utáni pótlólagos gáztalanítás el- 5 kerülésére pedig olyan összetételű .bevonatat elő­nyös alkalmazni, amely az üzamközben előfor­duló hőmérsékleten annyira stabil, hogy legfel­jebb kis mennyiségű gláz szabadul fel belőle. A fentiekben ismertetett gáztalanítási művelete- io ket a medence építésére még fel nem használt egyedi vagy nem-egyedi tűzálló blokkoknál is alkalmazhatjuk. Egy eljáriásváltozat szerint a gáztalanítást a 15 medence felépítése után végezhetjük el. A mű­veletet előnyösen kis idővel a kemence üzem­behelyezése előtt valósítjuk >meg, azaz még mi­előtt a fürdő folyadékát bavinnóhk a medencé­be. A gáztalamtás során a hőmérsékletet célsze- 20 rűen a kemence belsejében uralkodó normál üzemi hőmérsékletnél valamivel kisebb hő'mér­sékletig emeljük. Ha így járunk el, akkor a fürdő anyagát közvetlenül a medencefalak gáz­talanítása után bevihetjük a medencébe. A gáz- 2 5 talanításra felhasznált hőmennyiséggel a fürdő anyagát résziben megolvasztjuk, s így a műve­let gazdaságosságát a hőenergianfelhasználás ja­vításával fokozzuk. A fenti módszer előnye a gazdaságosság mellett az, hogy a tűzálló falak 30 gáz-abszorpciójának veszélye a gáztalanítás után jelentős mértékbein vagy teljesen lecsökken, mi­vel a blokkok a gáztalanítás után nem hűlnek vissza szobahőmérsékletre. Ha a blokkokat a .gáztalanítás művelete után raktározzuk vagy 35 szállítjuk, iáikkor — ha csak különleges óvintéz­kedéseket kell foganatosítanunk — fennáll an­nak a veszélye, hogy a blokkok bizonyos meny­nyiségű gázt — például a környező légtér pá­ráját — abszorbeálják. 40 Minden óvintézkedés ellenére előfordulhat., hogy a kemence felhevítése során a tűzálló anyagokból bizonyos mennyiségű gáz szabadul fel és ez a kemence működését esetleg zavarja. A gáz által kiváltott üzemzavarok megakadá­lyozására a gázt a medencéből történő elszíva­tással távolíthatjuk el. E célból a medenceit olyan gázgyűjtő vezetékkel szereljük fel, amely vákuum alatt van, s a vezetékét a medence fa Iában létesített egy vagy több nyílással kötjük 50 55 A találmány tárgya továbbá eljárás üveg kezelésére az üveg úsztatására szolgáló, olvadt anyagot tartalmazó fürdőn. A találmány sze­rinti eljárás lényege az, hogy a szébaniforgó úsztatófürdő valamely fent leírt találmány sze­rinti medencében van elhelyezve. Az alábbiakban a találmány különböző meg- g0 valósítási formáinak (bemutatására vázlatos áb­rákat ismertetünk. Az 1. ábrán síküveg úsztatással történő elő­állítására használt medence hosszmetszete lát­ható. 65 A 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott medence fanekének és oldalfalának keresztmetszetét áb­rázoljuk. A 3—16. ábrán négy olyan másik, találmány szerinti medence részmetszete látható, ahol a medencefenék felépítése a ;2. ábrán ismertetet­től eltér. A különböző ábrákon a hasonló al­katrészek azonos számmal vannak jelölve. Az 1. ábrán az 1 üvegolvasztó-kemencét, a 2 úsztató^medencét és a 3 norímalizálócsarno­ikot mutatjuk be. Az úsztatómedence a 4 fenékből, az 5 bolto­zatból, a 6 oldalfalakból, a 7 és 8 elülső- és há­tulsó falból áll. Az elülső- és hátulsó falat az 5 boltozattól a 9 és 10 rés választja el. A 2 úszta­tómedence felsorolt falai teljesen vagy részben olyan tűzálló blokkokból vannak felépítve, ame­lyek belső felületükön a blokkok anyagától kü­lönböző tűzálló bevonattal vannak ellátva. Az olvadt anyagot tartalmazó 12 fürdővel el­látott medence 4 fenekét, 6 oldalfalait, 7 és 8 elülső- és hátulsó falát a 11 fémlemez borítja hermetikusan. Az 1 olvasztómedencében levő 13 olvadt üveg a medencéből a 14 küszöb felett lép ki, majd áthalad a 15 és 16 görgők között. A görgőik az üveget a 17 üvegszalaggá hangeriik. Az üveg­szalag azután a 18 szállítógörgők segítségével a 9 résen keresztül bejut az úsztaitőkemencébe, és itt ráereszkedik az olvadt anyagot tartalmazó 12 fürdőre, és a nyíllal jelölt „X" irányában halad előre. Az üvegszalagot az olvadt anyagot tartal­mazó 12 fürdőn fényezzük. Az olvadt anyagot tartalmazó fündő valamely olvadt sót vagy ol­vadt fémet, például ónt vagy ezüstöt tartalmazó­hat. Az üvegszalag a medencét a 10 résen keresz­tül hagyja el, majd a 19 görgőkre kerül és be^ lép a 3 normalizálócsarnokba. A 2. ábrán az úsztatómedence fenéikét, az ol­dalfalait, továbbá az elülső- és hátulsó falát bo­rító fémlemez 22 számmal van jelölve. A medence fenekét úgy alakítottuk ki, hogy a 24 tűzálló blokkokat a 22 fémlemezen egymás mellett elhelyeztük. A 6 oldalfalak a 25 blok­kokból épülnek fel. Ezek a blokkok a medence 4 fenekét alkotó blokkokhoz hasonlóak. A 4 me­dence fenékét képező 24 blokkok alsó része a 35 üregekkel van ellátva. Az üregekben vannak elhelyezve a 36 rögzítőgerendák, amelyek a 22 fémlemezhez hozzá vannak hegesztve. A 36 ge­rendák a 35 üregeket kitöltő 23 tűzálló ha­barcsba vannak beleágyazva. A 24 és 25 blokk tűzálló kerámiából van fel­építve. E blokkok 28 és 29 belső felületére a 26 és 27 borítást vittük tfel; a borítás legalább 50% szenet tartalmaz kátrányos kötőanyaggal bevont szemcsék formájában. A szóbanforgó ré­teggel bevont blokkok fő alkotórésze szilícium­dioxid, porozitásúk tob. 2i3%. A blokkokat gáz­talanítás céljából 24 órára 1200 °C-ira hevítet­tük. 5

Next

/
Thumbnails
Contents