160506. lajstromszámú szabadalom • Üvegolvasztó kemencéhez tartozó, olvad anyagfürdőt tartalmazó medence

160506 11 12 A 26 és 27 borítás a 31 üvegszalag úsztatá­sára szolgáló 30 olvadt anyaggal van érintfce­zésben. A szénben gazdag borítás hővezetőké­pessége sokkal jobb a bevonat alapjául szolgáló tűzálló blokkénál; ennek következtében a 30 fürdő termikusain homogénebb lesz. A jobboldali legszélső 24 blokk sarka le van vágva, s így a 24 blokkok és a 22 fémlemez kö­zött a 32 hézag keletkezik, amely a medence egész hosszában végighúzódik. A 22 fémlemezhez ponthegesztéssel illesztet­tük hozzá a 33 fémszalagot, atmely a 32, hézagot határolja. A hézagban vákuumot létesítettünk: a vákuum a fejlődő gázokat a hézagon és a 34 nyíláson keresztül elszívja. 10 15 20 A találmány ismertetett kiviteli módjától el­térő jellemzőkkel rendelkező tűzálló kerámia­blokkokat is alkalmazihaturik. Így például kielé­gítő eredmények érhetők el olyan tűzálló blok­kal, amely ikb. 35% alumíniumoxidot tartal­maz, nagynyomású öntéssel állították elő, s így megfelel a méretpontossággal szemben támasz- . tott követelményeknek, porozitása pedig 16% alatt van. Ha a kemence nehéz üzemi körülmények közt működik, akkor célszerűen nagy alumíniumoxid -tartalmú tűzálló blokkokat alkalmazunk, így legalább 60% alumíniumoxid-tartalmú blokko­kat. A blokkok alumíniumoxidon kívül főleg sziliciumdioxidot tartalmaznak. Nagy igénybevételnek kitett falrészeknél spe­ciális tűzálló blokkokat használhatunk, például korundból készült blokkokat. Ezek alumínium­oxid-tartalma minimum 9,2%, fajsúlyuk 3-nál nagyobb, porozitásúk pedig igen kicsi. 35 További példaként megemlítjük a magné­zia-brikették alkalmaaását is. Akármilyen típu­sú tűzálló anyagot használunk azonban, előnyös, hogy a bevonatot hordozó felület vagy felületek 40 durvák legyenek. A felület durvasága javítja a bevonat tapadását az alapra, s ennek következ­tében kedvezően befolyásolja a tűzálló darab vi­selkedését. 45 A találmány ismertetett kiviteli fonmájiában leírt szénben gazdag bevonat helyett szilicium­kanbid vagy bórnitrid alapanyagú bevonatot is használhatunk. Ezek az anyagok jó hő vezetési képességgel és azzal az előnnyel rendelkeznek, 50 hogy az olvadt üveghez nem tapadnak. Alkal­mazhatunk továbbá volframr-bevonatot is. A szénnek, mint a bevonatot képző anyagnak számos előnye van. A szénből készült bevonat vastagsága előnyösen 10—15 mm. Kötőanyagként különböző típusú anyagokat alkalmazhatunk. Bizonyos esetekben előnyös, ha a kötőanyag kémiai és ásványtani összeté­tele körülbelül megegyezik a bevonat alapját képező tűzálló anyagéval. Kötőanyagként al­kalmazhatunk hidraulikus, alumíniumoxid-tar­talmú, alumíndumoxid-szilikát-, vagy nagy alu­míniumoxid-tartalmú cementeket. Így például a nagy alumíniumoxid-tartalmú blokkokat olyan 65 55 60 borítással láthatjuk el, amely 60% szemcsés szenet tartalmaz. A szenet előzőleg 40»% alumí­niumoxidot és 60% porított samottot tartalmazó kötőanyaggal kevertük össze. A samott alumíni­umoxid-tartalma 25%. Ez a kötőanyag igen erősen tapad a blokkhoz és kb. 1600 °C üzemi hőmérsékletig ellenálló. Ha valamely bázisos tulajdonságú tűzálló­blokkot kívánunk bevonattal ellátni, akkor kötőanyagként igen előnyösen alkalmazható a felhasználás helyén imagnéziumoxidból és nát­riumszilikátlból összekeveréssel készített gyors­kötő cement. Ha bármely minőségű, borítással ellátott felületet meg akarunk munkálni, akkor ezt a műveletet kevéssel a bevonat felvitele után kell végezni. Nagy széntartalmú bevonatok előállítására kötőanyagként valamely kátrányos terméket, így aszfaltot alkalmazhatunk. A tűzálló cement-alapú kötőanyagok porozi­tása kiicsi, s így alkalmazásuknak megvan az az előnye, hogy tökéletesen kitöltik a tűzálló blok­kok közti csatlakozásokat és ilyen módon igen hatásosan megakadályozzák, hogy a bevonattal ellátott blokkokat a kemence medencéjében je­lenlevő folyékony termék megtámadja. A fenti kötőanyagok segítségével különböző eljárásoknál alkalmazható, különböző mérték­ben folyékony kompozíciókat készíthetünk. Az alumíniumoxid^szilikát típusú, továbbá a nagy alumíniumoxid-tartalmú cementeket ke­nőcskonzisztenciájúra készíthetjük, s így ecset­tel — vagy ha a diszpergált anyag szemcsemé­rete elég kicsi — pisztollyal hordhatjuk fel. Az anyag elporítását 1—,2 kg/cm2 nyomással végez­hetjük; az alkalmazott nyomás a kötőanyagtól függ. Ez az eljárás igen gyors és segítségével ki­elégítő tapadás biztosítható. A bevonatot felvihet­jük továbbá bemeritésisel vagy öntéssel. Az öntés különösen akkor alkalmazható előnyösen, ha igen pontos (formákat kívánunk előállítani. Az öntéshez célszerűen alkalmazott kompozícióiban valamely gyorsan kötő kötőanyagot használunk. A kötést nátriuimszilikát és magnéziumszulfát alkalmazásával gyorsíthatjuk meg. A tűzálló blokkokat — a blokkok típusától függetlenül — a lehető legtökéletesebben kell gázmentesíteni. A kielégítő gáztalanításhoz ál­talában körülbelül 1200 °C hőmérsékletre van szükség. A szokásos minőségű tűzálló anyagoknál — amelyek viszonylag nagy mennyiségű gázt tar­talmaznak — a gáztalanlítást előnyösen a bevo^­nat felvitele előtt végezzük, lehetőség szerint vákuumban. A igáztalainításhoz szükséges körül­ményeket körülbelül 24 órán keresztül tartjuk fenn. A gáztalanítás ideje függ a kezelt tűzálló darab méreteitől: minél vastagabbak a tűzálló darabok, annál több időt igényel a kezelés. A nagynyomású öntéssel előállított tűzálló blokkokat, — amelyek porozitása lényegileg legfeljebb 17'%, — mint például az említett tűz­álló blokkokat a szénben gazdag vagy más faj­tájú bevonat felvitele után is gáztalaníthatjuk. 8

Next

/
Thumbnails
Contents